2017. Július 26. szerda
Szemsérülés, láz -  Kisebb-nagyobb balesetek -  Ha nagy a baj -  Életet menthet!
Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány a Nagy Elsősegély Teszt keretében ezer embert kérdezett meg alapvető egészséggel kapcsolatos tudnivalókról. Vannak kérdések, amelyekre szinte mindenki helyesen válaszolt, ám sok esetben egyáltalán nem tudjuk, mi az azonnali szakszerű teendő.

szem

„Szándékosan a leghétköznapibb, sajnos gyakran előforduló kihívások lehetséges „civil” megoldásaira voltunk kíváncsiak. Látni akartuk, hol vannak kirívó hiányosságok, amelyekre fel kell hívnunk a figyelmet, hiszen minimális plusz tudás is életeket menthet” - mondta el dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos.

Egyes területeken, úgy tűnik, megfelelően tájékozottak vagyunk. A nagy többség (78%) tudja például, hogy az agyrázkódás tünetei a hányinger, az aluszékonyság, a szédülés és az emlékezetzavar, ugyanakkor a válaszadók valamivel több mint 17%-a a fülzúgást és a beszédzavart is megjelölte, pedig ezek nem járnak együtt az agyrázkódással.

Szemsérülés, láz

Mi a teendő akkor, ha üvegszilánk kerül a szemünkbe? Itt is megnyugtatóan magas (közel 68%) a helyes válaszok aránya, ennyien tehát tudják, hogy a sérült szem két oldali, steril gézlapokkal való lefedése a helyes cselekedet, majd pedig sürgősen szakorvoshoz kell fordulni. A rossz választ adók közül a legtöbben úgy vélik, hogy csukott szemmel kell feküdni és orvost hívni, de ez nem jó megoldás. Mintegy 10% szerint viszont folyadékot kell önteni a szembe, hogy az kimossa a szilánkot, majd ezt követően kell orvost hívni, ami persze szintén helytelen. Megpróbálni kézzel eltávolítani a szilánkokat természetesen szintén tilos.

A „mi a teendő, ha nagyon magas láza van gyermekünknek” kérdésre érkezett a legtöbb jó válasz, elsöprő arány, a válaszadók több mint 95%-a tudja, hogy ilyenkor gyerekeknek való lázcsillapítót kell adni, valamint hideg borogatás vagy hűtőfürdő a megfelelő reakció. Ez utóbbit azért fontos kiemelni, mivel jó páran voltak, akik szerint ilyenkor paplanba kell csavarni a lázas gyereket, és forró teát adni neki, hogy kiizzadja a lázát, ami természetesen rossz módszer, sőt, veszélyes is. Ilyen esetekben nem a melegítés, hanem a hűtés a megoldás.

Kisebb-nagyobb balesetek

Jó hír, hogy a válaszadók nagy része, közel 93%-a, tudja, hogy a napi ajánlott folyadékbevitel 2-2,5 liter. Mintegy 3,5% gondolja csak, hogy elég a 0,5-1 liter, kevéssel több, mint 2% pedig, hogy 4 liter szükséges. Szerencsére alig néhány válaszadó véleménye csak, hogy a folyadékbevitel mértékét mindenki maga döntse el, mivel annyit kell inni, amennyitől jól érzi magát az ember.

Több mint 85% azzal is tisztában van, hogy mi a teendő akkor, ha valaki megvágja a csuklóját. Ilyenkor lefektetjük a sérültet, megemeljük a karját, és a vérzésre kötést teszünk. Fontos, hogy nem enyhe, hanem nyomókötést alkalmazunk, és nem szabad elszorítani a végtagot, illetve a végtagot a szív magassága fölé emeljük.

Nagyjából tisztában vagyunk azzal is, hogy mit kell tennünk, ha leforrázzuk a kezünket. A válaszadók közel 75%-a tudja, hogy ilyenkor azonnal hideg folyó víz alá kell tartani. Sokan alternatívának gondolják a hideg borogatást, vagy esetleg kizárólagos megoldásnak, ám az azért nem célszerű, mert az égett felület hűtése a legfontosabb, ami egyben fájdalomcsillapító hatású is.

Ha nagy a baj

Hogy milyen értékektől beszélünk magas vérnyomásról, erre a kérdésre csak a válaszadók 56%-a tudja a helyes választ, ami 140/90. Közel 22% gondolja, hogy csak 150/100 felett, a többi válaszadó pedig alacsonyabb értékeket jelölt meg.

Az újraélesztéskor szükséges teendők ismerete szintén nem egyértelmű: ilyenkor a fejet hátra kell hajtani, 10 másodpercig ellenőrizzük, hogy van-e légzőmozgás, azaz hallom-e, hogy a beteg veszi a levegőt, érzem-e az arcomon, hogy fújja ki, illetve látom-e, hogy emelkedik a beteg mellkasa. Ha nincs légzőmozgás, akkor kezdem nyomni a mellkast és szájból szájba fújni a levegőt 30:2 arányban. Ezt a válaszadók közel 42%-a tudja csak.

Hogy mit kell tenni, ha a tűző napon elájul valaki, szintén nem teljesen közismert, sőt! Úgy tűnik, szinte mindenki tisztában van azzal, hogy árnyékba kell húzni az ájultat, azonban itt meg is áll a tudomány, pedig nagyon fontos, hogy próbáljuk hűteni is a testet. Ha eszméletlen a beteg, akkor stabil oldalra kell fordítani, ha eszméleténél van, de csak akkor, nem alkohol tartalmú folyadékkal is itatni kell. Ezt a közelgő nyár előtt különösen lényeges megjegyezni. A helyes megoldást a válaszadók csak mintegy 23%-a tudta.

A válaszok életkor szerinti értékelése azt mutatja, hogy az idősebbek a tapasztalat okán sem feltétlenül cselekednének helyesebben, egyes esetekben a fiatalok talán még tájékozottabbak is szüleik és nagyszüleik generációinál. A nemek alapján történő összehasonlítás viszont egységes képet mutat, gyakorlatilag itt nem mutatkozik tudásbeli különbség.

Életet menthet!

„Felemás eredmény született. Annak nagyon örülünk, hogy néhány területen, mint például az agyrázkódás és az ajánlott folyadékbevitel esetében tisztában vagyunk a teendőkkel. Bár a tapasztalat ez utóbbinál azt mutatja, hogy tudjuk ugyan, mennyit kéne, de mégsem iszunk eleget. Az viszont aggasztó, hogy a magas vérnyomás-érték, hiszen a magas vérnyomás népbetegségnek számít hazánkban, már korántsem ennyire közismert, mint ahogyan azt sem tudjuk, hogyan kell újraéleszteni. Az alapszintű újraélesztés a legfontosabb dolog, amit pedig sokan nem tudnak. Az újraélesztés elkezdése azért nélkülözhetetlen, mert minden elvesztegetett 1 perc 15%-kal csökkenti a beteg esélyét a túlélésre. Gondoljunk bele, ha senki nem kezdi el a beteg mellkasának nyomását, akkor bármilyen magas szintű mentőegységet küldünk a helyszínre, semmi esély a túlélésre. Míg ha a laikus elkezdi, akkor a beteg NEKI köszönheti az ÉLETÉT! Rengeteg betegség, tragédia megelőzhető lenne, ha ezekkel is tisztában lennénk” - mondja dr. Czakler Éva.


Szerző: Bender Krisztina

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés