A családbővítést tervezőknek főleg júliusban és augusztusban érdemes próbálkozniuk, mivel a hímivarsejtek ilyenkor könnyebben úsznak át a méhnyakon – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint télen megnő ugyan a spermiumszám, ám a sejtek lassabban mozognak.

Sokak élnek abban a tévhitben, hogy a méhnyakrák a fiatal nők betegsége, pedig a British Medical Journal friss beszámolója szerint a halálozások fele a 65 éven felüli korosztályban következik be.

A napfény akár a hosszú élet titka is lehet, olyan jó hatással van a szervezetre. Többek között csökkenti a vérnyomást és a stroke kockázatát is – állítja Dr. Richard Weller, az Edinburgh-i Egyetem dermatológusa.

Azoknak a betegeknek, akik éltek már át stroke-t, érdemes különleges oktatáson átesniük, hogy a stroke tüneteit időben felismerhessék, és így a mielőbbi, szakszerű kezelés segítségével elkerülhessék a komplikációkat – derül ki egy friss amerikai kutatásból, amely a Stroke című szaklapban jelent meg.

A szakértők szerint a terhes nők egészséges testsúlyuk megőrzésével javíthatják egészségi állapotukat, sőt még a szülési szövődmények kockázatát is csökkenthetik.

Egy nemrégiben közzétett kutatás kimutatta, hogy a kamillatea fogyasztása megnöveli az Amerikában élő idősebb mexikói nők élettartamát.

Úgy látszik, tényleg boldogok a tudatlanok: azok az emberek, akik nem igazán látják át a helyzetet, amiben vannak, sokkal több döntési lehetőséggel rendelkeznek, mint tudatos társaik, és ezek általában nagyobb elégedettséget hozó döntések is – állítja Michael Smithson, az Australian National University munkatársa.

A homofób országokban ritkábban használnak óvszert és járnak HIV-szűrésre a meleg és biszexuális férfiak, mert félnek a diszkriminációtól és az erőszaktól – állítják a szakemberek.

Már napi négyszer kétperces intenzív testmozgás is jót tesz a tiniknek, de sajnos nem érhetjük el ugyanezt a hatást a kevésbé intenzív edzésekkel – tudjuk meg a University of Exeter friss kutatásából, amely a Metabolism: Clinical and Experimental című szaklapban jelent meg.

A Buck Intézet (Novato, Kalifornia) munkatársai egérkísérletekben egy génvariánst írtak le, mely mellett jelentkezett a viszketés, hiányában nem.