Mindenki, aki már valaha fogyókúrázott, jól tudja, hogy az igazi kihívás csak a diéta után várja az embert, amikor foggal-körömmel kell küzdeni az elért testsúly megtartásáért. A Wisconsini Egyetem új felmérése szerint azok a diétázó emberek, akik fogyókúrájuk után egy erre a célra kifejlesztett oktatási tréningprogramon vesznek részt, hatékonyabban képesek hosszú távon is megtartani elért súlyukat.

Az idősebb nőknél nem a jelentős súlyfelesleg az, amiért aggódni kell, hanem a felszökött kilók elhelyezkedése az, ami megrövidítheti az életet – derül ki egy nemrégiben a Journal of the American Geriatrics Society című kiadványban megjelent kutatásból.

Az Imperial College London tudósai szerint az ajánlott napi 400 g gyümölcs- és zöldségbevitel megduplázásával drámaian javulna ezen ételek egészségre gyakorolt jótékony hatása. Az már eddig is köztudott volt, hogy a rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkenti a szívroham, a stroke és a rákos megbetegedések kialakulási valószínűségét, de a jelenleg ajánlott napi mennyiség felülvizsgálatával eddig még nem foglalkoztak kutatások.

Azok az emberek, akik börtönben töltenek éveket, nagyobb eséllyel lesznek rákosak, illetve halnak bele egyéb betegségbe – derül ki egy friss kanadai kutatásból.

Bár a nők már régóta a várandósságot hibáztatják a plusz kilóikért, amik a baba születése után maradnak, egy új tanulmány szerint azonban inkább az anyaság lehet a felelős értük. A kutatók szerint a súlygyarapodás egy évvel a szülés után gyorsul fel.

Számos helyen olvashattunk arról az utóbbi időben, hogy a macskaalom esetenként olyan parazitának adhat otthont, amely nagyban növeli a skizofrénia kialakulásának esélyét.

Egy fehérje kimutatásával lehetőség nyílhat a Parkin-kór és más hasonló rendellenességek elkülönítésére.

Korábban számos feltételezés látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a nők és a férfiak másképp izzadnak. Nos, a tudomány egyértelműen cáfolni látszik ezt az elméletet: úgy tűnik, hogy kizárólag testalkatunk és méretünk határozza meg izzadtságunk mértékét.

A munkahelyen naponta kollégák tucatja küzdenek meg ugyanazokért a dolgokért: fizetésemelés, bizonyos kiváltságok, promóció, bónusz, elismerés. Egy friss kutatás szerint azonban a legtöbb ember képtelen arra, hogy helyesen felmérje, kik az igazi vetélytársak, kik azok, akik kitúrhatják őket a helyükről.

Hiába mondjuk gyakran, hogy bárcsak tudnánk, hová vezet egy-egy adott lépésünk, a valóságban a legtöbb ember akkor sem szeretne a jövőbe látni, ha erre ténylegesen lehetőség volna.