2017. December 14. csütörtök
Nem lázcsillapító! -  Rezisztencia
Alexander Fleming felfedezése óta az antibiotikumok széles skáláját állították elő, s legtöbbjüknek ma már köze sincs a penészgombához, amelyből az első penicillin- készítményeket gyártották. Szedjük, vagy ne szedjük, illetve mikor indokolt az alkalmazása, és mikor káros az antibiotikum a szervezetre?

Az antibiotikum megöli a baktériumokat vagy gátolja szaporodásukat, ezáltal gyógyít. Persze a beteg szervezet védekezése érdekében is szükség van a kórokozók teljes leküzdésére és eltávolítására. Nem minden baktériumra hat valamennyi antibiotikum. Amelyik baktérium valamely adott antibiotikum jelenlétében is szaporodásra, fertőzésre képes, azt rezisztensnek (ellenállónak) hívjuk. Ez a rezisztencia úgy is kialakulhat, ha a baktériumok sokszor találkoznak egy antibiotikum-vegyülettel, s kiválasztódnak azon csoportjaik, amelyeknek életét az antibiotikum jelenléte nem zavarja.

antibiotikum

Az előbb elmondottakból következik, hogy csakis akkor érdemes antibiotikumot szedni, amikor biztosan baktérium okozza a betegséget. Ilyenek az agyhártyagyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, tüdőgyulladások jelentős része, a vesemedence-gyulladás, hogy csak a leggyakoribbakat említsem.

A nátha, torokgyulladás, hörghurut nagyrészt vírusok következtében jön létre, ilyenkor antibiotikumot szedni vétek, mert csak a rezisztens törzsek számát szaporítjuk. Hasmenéskor csak a legsúlyosabb, szövődményes esetekben van szükség antibiotikumra, mivel a hasmenés oka legtöbbször szintén vagy vírus, vagy étrendi hiba, a baktériumok egy része (Salmonella) pedig tovább él a bélrendszerben, ha antibiotikumot szed a beteg.

Jól meg kell tehát választani, hogy kinek, milyen betegségére, melyik típusú antibiotikumot rendelik, s ez az orvos feladata. Ezért nem szabad arra hivatkozni, hogy „Ez a gyógyszer a szomszédnak bevált, írja fel nekem is, doktor úr!”, mert nem biztos, hogy ugyanaz a kórokozó ugyanazt a betegséget okozza. Nem is beszélve az esetleges gyógyszerallergia lehetőségéről. Szervezetünkben rengeteg „jó baktérium” él, ezek életünk részei, segítői, s az antibiotikumok ezeket is elpusztítják. Ennek lesz következménye a hasmenés, bőrgombásodás, mely az antibiotikumszedés abbahagyása után rendeződik.

Nem lázcsillapító!

Néhányan rendszeres antibiotikumszedésre kényszerülnek. Ilyenek azok, akik bizonyos krónikus betegségben szenvednek: húgyúti fejlődési rendellenesség, léphiány, a védekezőrendszer (immunitás) veleszületett vagy szerzett csökkent működése, szívhiba stb. Az antibiotikum nem lázcsillapító, s a gyulladást is csak áttételesen csökkenti, annak révén, hogy az ott jelenlévő kórokozó baktériumokat kiirtja. Ezért, ha valaki lázas, lázcsillapítót vegyen be, s ha láza nem szűnik, keresse fel orvosát, hogy az megállapítsa, valóban szükségese antibiotikum az adott egyén betegségére.

Rezisztencia

A multirezisztens, azaz sokféle antibiotikumnak ellenálló baktériumok világszerte egyre nagyobb egészségügyi problémát jelentenek, mivel a jelenleg általános és bevált kezelési módszerek e kórokozók esetében egyre kevésbé hatásosak, az új szerek kifejlesztése pedig hosszadalmas és drága folyamat. Emiatt a betegek életveszélybe kerülhetnek, és nagyobb az esélye a járványok kialakulásának is.

A rezisztencia kialakulásának legfőbb oka az antibiotikumok túlzott és helytelen, nem kellő ideig tartó vagy rendszertelen használata. Egyes vélemények szerint a tenyészállatok antibiotikumokkal való kezelése is hozzájárul az ellenálló baktériumok kifejlődéséhez. A húsfélékben és a szárnyasokban fellelhető mikroorganizmusok azáltal veszélyeztetik a fogyasztót, hogy a szervezetbe kerülve átadhatják a többi kórokozónak a rezisztenciáért felelős gént, és így ellenállóvá tehetik őket az antibiotikumokkal szemben. (A tenyésztők a vágást megelőző meghatározott időszakban „nem adhatnak” az állatoknak ilyen készítményeket.)


Szerző: Dr. Hidvégi Edit

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés