2017. Április 25. kedd
Szűnni nem akaró tünetek -  Életkori előfordulás -  Miért alakul ki a betegség? -  Milyen vizsgálattal igazolható? -  Hogyan tudjuk kezelni? -  A nyelőcső egyéb megbetegedései -  
A nyelőcső eredetű fájdalmak közül kiemelkedő helyet foglal el a savas gyomortartalomnak a nyelőcsőbe való visszaáramlása miatt kialakuló nyelőcsőégés, gyulladás, vagyis a refluxbetegség. Normál körülmények között a nyelőcső és gyomor találkozásánál elhelyezkedő kör alakú, akaratunktól függetlenül működő izomgyűrű nagyrészt elzárja a két szerv közötti visszaáramlást.

Létezik ugyan egy normálisan is meglévő, vagyis élettani jelenségnek mondható visszaáramlás a gyomorból, de mivel ez mindenkinél fennáll, normál működésünk része, nem tekinthető betegségnek. Abban az esetben azonban, ha ezek a refluxepizódok időtartamukban és számukban is megnövekszenek, és a beteg számára panaszokat okoznak, refluxbetegségről beszélünk.

relfux

A gyomorszájtájék égő érzése, a szegycsont mögötti fájdalom, a savas gyomortartalomnak a szájüregig való visszaáramlása, a szánkban érzett keserű-savas íz jelentik a fő tüneteket. A mellkasi fájdalom olyan mértékű lehet, hogy alig különböztethető meg a szív eredetű panaszoktól. Előfordul az is, hogy a nyelőcső és a szív együttes, egyidejű vizsgálata eredményeként különíthető csak el a kétfajta ok. Mellkasi fájdalmak esetében tehát mindenféleképpen fontos a kardiológus szakorvos véleménye.

Szűnni nem akaró tünetek

Igen gyakori, hogy e negatív eredmény birtokában kerül a beteg a nem szűnő tünetek miatt gasztroenterológus szakorvoshoz. A ritkábban előforduló tünetek közé tartozik a köhögés, a rekedtség. A beteg sokszor akár már több fülorrgégész szakorvos véleményének meghallgatása után fordul gasztroenterológushoz. Sokszor ugyanis nehéz elhinni, hogy mindenfajta gyomorbántalom jelentkezése nélkül, pusztán a köhögés okaként nem gégészeti vagy tüdőgyógyászati betegséget kell keresnünk. Pedig igenis nem ritka, hogy a savas tartalom állandó irritációja következtében egy nem szűnő, a gége gyulladása miatt jelentkező ingerköhögés lép fel.

Erre rendszerint hosszabb ideje, esetleg hónapok óta fennálló panaszok esetén kell gondolnunk, hiszen természetesen továbbra is igaz, hogy egy felsőlégúti vírusos, vagy bakteriális eredetű fertőzés szintén köhögéssel jár. Ez azonban a megfelelő gyógyszeres kezelésre 8-10 nap alatt elmúlik, és nem ismétlődik. Fogadjuk el tehát a gégész szakorvos véleményét, és ha úgy látja helyesnek, keressük fel a gasztroenterológiai szakrendelést. Előfordulhat, hogy a szájüreg, a nyelv égő érzése jelentkezik.

Ma már azt is tudjuk, hogy a fogzománc károsodása mögött szintén állhat refluxbetegség. Régóta tapasztalati tény, hogy ismert tüdőasztmás betegek étkezési kihágása, például nagy volumenű zsíros étkezése után az asztmás tünetek rosszabbodnak. Ennek hátterében is a savas gyomortartalom visszaáramlása, majd annak légutakba bekerülése áll.

Életkori előfordulás

Sajnos a betegség a csecsemőkortól kezdődően a fiatalokon és felnőtteken át minden korosztályt érinthet. A csecsemő- és gyermekkori tünetek különböznek a felnőttkori formáktól. Gyermekkorban légzőszervi panaszok, vashiányos vérszegénység, a növekedésben való elmaradás áll az előtérben.

Miért alakul ki a betegség?

Jelen tudásunk szerint a betegség alapja a nyelőcső megváltozott, kóros, renyhébb mozgása. Ennek eredményeként a gyomorsav könnyen visszajut, és hosszabb időt tölt a nyelőcsőben, csökken a nyelőcső mozgása következtében fennálló öntisztuló folyamat. A savas tartalom ráadásul károsan befolyásolja a nyelőcső nyálkahártyájának védekezőképességét, és ez tovább rontja a már egyébként is károsodott mozgást. Végső soron tehát ördögi kör alakul ki, melynek elindulásáról még kevés ismerettel rendelkezünk.

Tudjuk ellenben azt, hogy mely tényezők befolyásolják a betegség lefolyását. Ide tartozik a rekeszsérv. A mell- és hasüregünket elválasztó rekeszizmon nyelőcsövünknek át kell lépnie. Az itt meglévő természetes nyílás kitágulása a rekeszsérv. Ennek következtében előfordulhat, hogy a nyelőcső hasi szakasza felkerül a rekeszizom fölé, sőt akár a gyomor legfelső része is ide kerülhet.

Az viszont nem feltétlenül igaz, hogy minden rekeszsérvet refluxbetegség követ. Kétségkívül szerepe van azonban a refluxban a hasűri nyomás fokozódásának. Gyakorta lép fel először a tünet terhes anyákon a terhességük vége felé. Mint annyi minden egyebet, ezt is károsan befolyásolja az elhízás.

Szót ejtettünk már arról, hogy egy záróizomgyűrű található a nyelőcső és a gyomor találkozásánál, mely a betegség kialakulása esetén – hasonlóan a rossz nyelőcsőmotorikához –, szintén gyengébben működik. Ma már azt is tudjuk, hogy ennek működését az étkezés jelentősen befolyásolja. A nagy volumenű, zsírdús ételek, a koffein, a csokoládé, a túlfűszerezett, a túl erős-savanyú vagy akár a mentolos ételek és ételféleségek elernyesztik ezt a záróizmot, és elősegítik a betegség kialakulását.

Milyen vizsgálattal igazolható?

Ennek alapvető módszere a gyomortükrözés. Típusos esetben a nyelőcső legalsó részén a savas visszaáramlás okozta nyelőcsőhám-pusztulás jelei láthatóak. Súlyosabb esetben fekélyképződés, „álhártya” jelentkezése, majd ezek heges gyógyulása miatt szűkület kialakulása is lehetséges. Ez a vizsgáló orvos számára egyértelműen mutatja a refluxbetegséget. Mivel a gyomortükrözés soha nem csak a nyelőcső, hanem a gyomor- és nyombél kezdeti szakaszénak áttekintését is jelenti, a gyomorba vezetett eszköz megmutatja a rekeszsérv meglétét is.

Lehetséges azonban, hogy a tükrözés negatív eredményt ad, de a betegnek típusos refluxos tünetei vannak. A diagnózis felállításának következő lehetősége a nyelőcső savasságának mérése. Ez egy 24 órás vizsgálatot jelent, a beteg számára panaszt nem okozó savmérő elektródát helyeznek a gyomorba és nyelőcsőbe, és azzal folyamatosan mérik az epizódok számát és időtartamát.

Hogy ne legyen egyszerű a sorsunk, az esetek egy részében előfordul, hogy ez is negatív eredményt ad a továbbra is jellegzetes tünetek megléte mellett. Ez utóbbi esetben tulajdonképpen a refluxbetegségben alkalmazott gyógyszeres kezelés panaszokat megszüntető hatása esetén tudjuk kimondani a betegséget. A savasság mérésére az ilyen jellegű tünetekkel orvoshoz forduló betegeknek csak kis hányadánál van szükség, így ez a diagnosztikai módszer csak speciális centrumokban elérhető.

A kontrasztanyagos gyomorröntgen-vizsgálat jelentősége a tükrözés széles körű elérhetősége óta csökkent. Ez a képalkotó módszer nagyon jó a refluxbetegséggel sokszor együtt járó rekeszsérv vizsgálatára, de magának a refluxnak a kimutatásában alacsony az érzékenysége. Rutinszerűen ezért ma már ezt nem is alkalmazzuk.

Hogyan tudjuk kezelni?

A betegség alapvető oka szerint a racionális gyógymód a károsodott mozgás serkentése lenne. Sajnos azonban, bár rendelkezünk ezt befolyásoló szerekkel, ezek önmagukban alkalmatlanok a betegség tüneteinek megszüntetésére. A jelenleg bevált gyógyszerek a gyomor savelválasztását csökkentő hisztaminreceptor vagy protonpumpagátló gyógyszerek. Ezek egyébként azonosak a gyomor- és nyombélfekély kezelésében alkalmazott szerekkel.

Jelenlegi bevált stratégia az úgynevezett lépcsőzetesen leépítő elv, mely szerint nagy adag gyógyszerrel indítva és azt fokozatosan csökkentve igyekszünk elérni azt a létező legkisebb gyógyszeradagot, mellyel a beteg még panaszmentes. Szerencsés esetben a gyógyszerelés akár teljesen el is hagyható. Az általános tapasztalat azonban, hogy a refluxos betegek vissza-visszatérően gyógyszeres kezelésre szorulnak.

A nyelőcső egyéb megbetegedései

Tudnunk kell azt is, hogy nyelőcsövünk egyéb megbetegedései is járhatnak tünetekkel. A panaszok jellegét tekintve azonban helyileg bár ugyanott, de minőségükben eltérő tünetek jelentkeznek. Nagyon fontos azonban ezek ismerete is, mert a fő tünetként jelentkező nyelési nehézség nagyon súlyos betegségek jele lehet.

Az akár fiatal korban is jelentkező és a nyelőcsőgyomor átmenetnek az előzőekben tárgyalt móddal éppen ellentétesen nem a túlzott elernyedésével, hanem a túlzott összehúzódásával és elernyedési képtelenségével járó, úgynevezett achalázia, továbbá a nyelőcső motoros működésének zavarából adódó betegség, az úgynevezett diótörő nyelőcső, vagy a legsúlyosabb, a nyelőcső rosszindulatú daganata, mind-mind egyre fokozódó nyelési képtelenséggel járnak. Ezek során először a darabos ételek, majd a pépesebb koszt, és végül a folyadék lenyelése is lehetetlenné válik.

Sajnos például a daganatos betegség esetén ezek már nem korai jelei egy rosszindulatú daganatos folyamatnak, éppen ezért a legenyhébb panaszok jelentkezése esetén is keressük fel családorvosunkat, mert egykét hónapos várakozás fatális kimenetelű lehet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az előzőekben tárgyalt refluxbetegség szövődményeként az előrehaladottabb esetekben egy sajátságos elváltozás, az úgynevezett Barrett-nyelőcső alakul ki, és ez alapját képezheti a nyelőcsődaganatoknak, sőt jelen ismereteink szerint azok jelentős része éppen ennek talaján lép fel.

Mit tehetünk ellene? Habár az úgynevezett nyugati típusú civilizáció lakosainak jelentős részét érinti a refluxbetegség, az esetek túlnyomó részében ez gyógyszeres kezeléssel panaszmentessé tehető. Rajtunk, magunkon is sok múlik, hogy tüneteink hamarabb szűnjenek meg, és ne térjenek vissza.

Alapvető dolog túlsúlyos betegeknél a testsúly csökkentése. Fontos a szűk ruházat, a hasat elszorító derékszíjak mellőzése. Lehetőség szerint az utolsó esti étkezés után ne rögtön, hanem csak 34 óra múlva feküdjünk le, akkor is megemelt fejjel aludjunk.

Rossz étkezési szokásaink is elősegítik a refluxbetegség kialakulását. Ha tehát kerülni tudjuk a zsírdús ételeket, a csokoládét, a koffeint és koffein tartalmú italokat, az erős, fűszeres ételeket, a tömény alkoholt, savas gyümölcsöket, akkor ezzel mi magunk is sokat tettünk a tünetek csökkentése érdekében. A betegek általában nagyon jól megérzik, hogy mi az, ami nekik leginkább árt, és csak egy kis önfegyelemre van szükség a panaszt okozó ételek elkerülésében.

Gyors segítségként pedig részben a vény nélkül kapható savlekötők, részben a hideg szénsavmentes víz kortyolgatása is szóba jön. A közhiedelemmel ellentétben a hideg tej, bár rövid ideig csökkentheti a tüneteket, de magas kalciumtartalmánál fogva elernyeszti a nyelőcső-gyomor átmenetet, és ezáltal inkább fokozza a refluxos tüneteket.


Szerző: Dr. Jakab Csilla

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés