2017. Szeptember 23. szombat

Minden jónak megvan a böjtje

Emésztési problémák és a karácsony
1 . oldal
Reflux -  Gyomorrontás -  Ételmérgezés -  Epekő
A december végi ünnepek alkalmával asztalra kerül minden, mi szem-szájnak ingere: a háziasszonyok időt és költséget nem kímélve változatos, ínycsiklandó falatokat varázsolnak a karácsonyi abroszra. Ami azonban érzékszerveinknek gyönyörűség, nem mindig az az emésztőrendszerünk számára. Ilyenkor ki enyhébb, ki súlyosabb tünetekkel piheni ki a tápcsatorna „másnaposságát”.

Reflux

A gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (reflux) gyakori jelenség, élete folyamán minden ember észleli, ki gyakrabban, ki ritkábban. Bizonyára olvasóink többsége is szenvedett már e jelenség legfőbb tünetétől, az étkezés után jelentkező gyomorégéstől. A visszacsorgó gyomortartalom savanyú vagy keserű szájíz érzésével jár. Ritkábban lép fel mellkasi fájdalom, krákogás, köhögés és egyéb légúti tünet, valamint nyelési zavar, fogyás és vérzés is, de ezek már súlyosabb, kivizsgálást igénylő folyamatot (nyelőcsőgyulladást) jeleznek.

A reflux azért jön létre, mert a nyelőcső átmenetében lévő záróizom – melynek szerepe, hogy gátat szabjon a táplálék, a savat és fehérjebontó enzimet tartalmazó gyomornedv, esetleg epe visszaáramlásának – valamilyen oknál fogva elégtelenül működik.

Bizonyos étrend (pl. zsíros, nagy mennyiségű ételek), életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás), testhelyzetek (előrehajlás, fekvés) és egyes gyógyszerek kiválthatják vagy súlyosbíthatják a tüneteket. Jelentős hajlamosító tényező az az anatómiai elváltozás is, amikor a gyomor egy része a rekeszizom fölé kerül.

Az esetek többségében a házi patika gyomorsavkötői a panaszt megszüntetik, súlyos esetekben azonban nyelőcsővizsgálat, életmódbeli változás és hosszan tartó gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.

Gyomorrontás

Tipikusan ünnepi betegség. A nagy mennyiségű étel vagy ital könnyen vezethet a gyomor „túlterheléséhez”. Elsősorban az alkohol, az erős fűszerek, a túl savanyú vagy sós, nagyon zsíros, forró esetleg jeges ételek és italok jöhetnek szóba kiváltó tényezőként. Okként szerepelhet a karácsonyi étek igen gyors elfogyasztása, és a rágás tökéletlensége is.

A heveny gyomorhurut általános tüneteket (gyengeség, fejfájás, hőemelkedés stb.) és gyomorbélrendszeri panaszokat (lepedékes, fehér nyelv, hányinger, hasmenés, teltségérzés stb. okozhat. Ilyenkor a gyomor „kímélése”, koplalás, a tünetek kezelése szükséges, majd fokozatosan vissza kell térni a megszokott étrendre.

A „másnaposság” kisebb-nagyobb alkoholmennyiség elfogyasztása után több órával kezdődő kínzó fejfájás, hányinger, hányás, szomjúságérzés, étvágytalanság, rossz kedélyállapot, fáradtság, izgatottság, kézremegés kialakulásával járó tünetegyüttes. Súlyossága az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és az egyéni érzékenységtől függ. A jelenség oka a pulzusszám, vérnyomás, vércukorszint változása, egyes hormonok és agyi ingerületátvivő anyagok eltérései. Tüneti kezelésre a panaszok megszűnnek.

Ételmérgezés

Gyomorrontást és hasmenéssel járó bélgyulladást különböző vírusok és baktériumok illetve az utóbbiak által termelt mérgezőanyagok is okozhatnak. Ilyentájt számos étel elkészítéséhez használunk tojást: vigyázzunk arra, hogy az friss és tiszta legyen, valamint megfelelő helyen, hűtve tároljuk. A nem mélyhűtött csirke bőrén is megtapadhatnak esetleg Salmonella baktériumok, ezért a csirke feldolgozására és megfelelő hőkezelésére (70°C felett a baktérium elpusztul, így a főzés, a sütés, kirántás védelmet nyújt a fertőzés ellen) fordítsunk különös gondot. Fertőzés forrásai lehetnek továbbá a nem megfelelően mosott zöldségek, gomba, kagyló, tejtermékek, krémmel töltött sütemények is.

Ha ugyanattól az ételtől több személy is megbetegedett, akkor alapos a gyanú, hogy vírus, vagy baktérium okozta ételmérgezésről van szó.

Ezen kórokozók hányással és hasmenéssel járó gyomor- és bélhurutot eredményezhetnek. Az esetek 90%-ában a fertőzés enyhe, magától megszűnik. Ilyenkor az elvesztett folyadék pótlására, a tápcsatornát nem terhelő, tejmentes ételek fogyasztására kell törekedni. Súlyosabb a fertőzés magas láz (38,5°C feletti), véres, vagy 4-5 nap után sem csökkenő hasmenés, jelentős hasi fájdalom, kiszáradás jelentkezésekor. Valószínűleg ekkor a kórokozó már gyulladást váltott ki az emésztőcsatornában. A beteg állapota azonnali kórházi elhelyezést igényelhet, a folyadékpótlás biztosítása és az esetleges antibiotikumos kezelés céljából. Időseknél csökkent védekezőképességűeknél és krónikus betegségben szenvedőknél a fertőzés súlyosabb kimenetelű lehet.

Epekő

Nagy mennyiségű vagy zsíros ételek heveny epekőrohamot idézhetnek elő ismert epeköves betegeknél, de a betegség jelentkezhet így első alkalommal is. Ha a kő beszorul az epehólyag kivezetőcsatornájába és az így lezárt hólyagban fertőzés jön létre, epehólyag-gyulladásról beszélünk. A koplalás vagy néhány napos diéta enyhe esetekben elegendő. Többnyire azonban kórházi ellátásra van szükség a folyamat súlyosságának, a kialakuló sárgaság okának felderítésére és megfelelő kezelése céljából.

A hasnyálmirigybetegek ilyen ünnepi alkalmakkor is csak könnyen emészthető, zsírszegény, egyszerre kisebb mennyiségű ételt fogyaszthatnak. Epekőbetegség mellett jelentkező, továbbá tekintélyes mennyiségű, zsíros ételek és nagyobb mennyiségű szeszes ital elfogyasztása után heveny hasnyálmirigy-gyulladás jöhet létre.

Ez mindenképpen kórházi kezelést tesz szükségessé, mivel nemritkán a mirigy elhalása, fertőzést követő tályogképződés, a bélműködés leállása, veseelégtelenség, a keringés összeomlása és légzészavar veszélye fenyeget.

A fenti enyhébb vagy súlyosabb tünetek mellett még nem esett szó a „figyelmetlen” cukorbetegeknél ilyenkor létrejött „anyagcsere-kisiklásról”, a koleszterincsökkentő gyógyszereket szedők bőséges étkezéseit követő magas koleszterin- és vérzsírszintekről.


Szerző: Dr. Szilágyi Tibor
2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2012. 09. 27.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés