2017. Május 22. hétfő
Méz -  Fűszerek -  Gyümölcsök -  Csokoládé -  Hungaricum
Az édességek és desszertek minden ünnepnek résztvevői, hiszen valamennyien kaptunk már bonbont, csokoládét névnapra, születésnapra, évfordulóra. Az esküvői és születésnapi torták is mindenki számára ismertek, és hozzátartoznak az adott alkalomhoz. A karácsonyi menü zárásaként a világ valamennyi országában szerepel sütemény, desszert, édesség.

A karácsonyi finomság nemzetenként más és más, de közös vonásként megemlíthető, hogy a méz, az aszalt vagy kandírozott, illetve száraz termésű gyümölcsök, a csokoládé és egyes fűszerek (vanília, fahéj, gyömbér, szegfűszeg) szinte mindegyik nemzet ünnepi finomságaiban megtalálhatóak.

karácsonyi édesség desszert étkezés sütemény

Méz

A méz energiatartalma hasonló a cukoréhoz, de a legnagyobb különbség köztük az, hogy a méz egyes vitaminokból (pl. B1, B2, B6, C-vitamin) és ásványi anyagokból (pl. kálium, kalcium, magnézium, foszfor) is tartalmaz említésre méltó mennyiséget. A 15-20 százaléknyi víztartalom mellett kb. 80% szénhidrátot tartalmaz, amelynek több mint a fele gyümölcscukor (fruktóz).

A mézeskalács Magyarországon is ismert és kedvelt karácsonyi édesség, ínycsiklandó illata mindenkit ünnepi hangulatba hoz, elkészítésében az egész család részt vehet. A kész mézeskalácsokat – azonkívül, hogy jóízűen elfogyasztjuk – használhatjuk karácsonyfadíszként, sőt apró ajándékként is átadhatjuk szeretteinknek.

A mézeskalácshoz hasonló mézes puszedlit csokoládéba mártogatva még ízletesebbé, ünnepibbé tehetjük. A mézeskalács jellemző ízesítője a dió, csokoládé, fahéj, szegfűszeg és citromhéj. A mézes sütemények nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél (lengyel, olasz, norvég) is kedveltek a karácsonyi ünnepek alatt.

Fűszerek

A karácsonyi desszertek jellemző fűszerei a vanília, fahéj, gyömbér, szegfűszeg, citrom, sáfrány, ánizs, amelyeket Magyarországon is ismernek és használnak a háziasszonyok. Némelyik kiváló ízesítője a gyümölcsös ételeknek, húsoknak, italoknak. E fűszerek illata szintén hozzájárul az ünnepi hangulat megteremtéséhez.

Gyümölcsök

A karácsonyi desszertekben a gyümölcsök közül elsősorban az aszalt (vízelvonással tartósított) és kandírozott (cukorban tartósított), valamint a száraz termésű gyümölcsök kerülnek felhasználásra. Az aszalt és kandírozott gyümölcsök esetén érdemes figyelembe venni, hogy a nyers gyümölcshöz képest magas az energia- és szénhidráttartalmuk. Ezeket a gyümölcsöket elsősorban Angliában, Franciaországban használják, de a németek karácsonyi desszertjeinek (az ún. Stollennek és a gyümölcskenyérnek is.) alkotói. A kandírozott gyümölcsöket az olaszok is előszeretettel használják például a Panettone nevű sütemény készítése során.

A száraztermésűek közül a mandula, a mogyoró, a dió, és a gesztenye a leginkább kedvelt. A száraztermésűek (a gesztenye kivételével) jellemzője a magas zsírtartalom (50-65g/100g) és alacsony szénhidráttartalom (7-12g/100g). Táplálkozás-élettani szempontból azonban fontosak, mivel jelentős mennyiségű B1, B2, B6, C-vitamint, niacint, valamint káliumot, kalciumot és magnéziumot és rezet tartalmaznak. Ezen kívül nem elhanyagolható előnyük, hogy sütemények töltelékeként nagyon ízletesek.

A gesztenye az előzőekkel ellentétben alacsony zsírtartalmú (1,5g/100g), és magasabb szénhidráttartalmú (33g/100g). Energiatartalma is alacsonyabb, kb. 160 kcal/100g, míg a dió, mogyoró és mandula esetében ez az érték 610-670 kcal/100g.

A száraztermésűek számos nemzet karácsonyi desszertjében szerepelnek, kezdve a sort a magyarok által kedvelt bejglivel. Megtalálhatóak a dánok karácsonyi tejberizsében, a német gyümölcskenyérben, az olaszok mandulatortájában, valamint a Roccocco keksz, a Pan Papato, a Panforte és a Torrone nevű süteményeikben. A mandulás desszertek a skandináv országokban is kedvelt ünnepi csemegék, pl. a svéd mandulatorta, vagy a norvég mézeskalács, karácsonyi tallér, és aprósütemény szintén nélkülözhetetlen karácsonyi desszertek az említett országokban.

Csokoládé

A csokoládé egyes formái szintén megtalálhatóak a karácsonyi jelképek között. Ide tartozik például a csokimikulás, karácsonyfadíszek, szaloncukrok. Karácsony idején a csokoládé ezenkívül, mint ajándék és desszertalkotó is fontos szerepet játszik.

A csokoládéban a makrotápanyagok közül a szénhidrát található meg legnagyobb mennyiségben (57-62g/100g), ami gyors felszívódásának köszönhetően rövid időn belül energiát szolgáltat a szervezet számára.

A csokoládék esetében, ugyanúgy, mint a többi élelmiszer esetében is az egyes termékek, fajták között vannak különbségek, mind minőségi, mind táplálkozás-élettani szempontból. A különféle csokoládék közül táplálkozás-élettani szempontból azonban mindenképp a magas kakaótartalmú étcsokoládé nevezhető a legértékesebbnek, mivel magas a magnézium- és réztartalma, antioxidáns hatású polifenolokat tartalmaz; és annak ellenére, hogy telített zsírsavakat is tartalmaz, nem emeli a koleszterinszintet. Egyéb hatásai közül a legismertebbek: a szerotoninszint-növekedés miatt örömforrásnak tartják, enyhe koffeintartalma miatt élénkítő hatása is lehet.

Ugyanúgy, mint a többi édesség esetében, a csokoládét is főétkezés után, hetente csak 12 alkalommal fogyasszuk, és egyszerre, csak egy kis szeletnyit (kb. 30g) együnk belőle. Ily módon fogyasztva, kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem kell testtömeg-növekedéstől tartanunk. A karácsonyi desszertek készítése során a csokoládét felhasználhatjuk, pl. a mézeskalács ízesítőjeként, a mézes puszedli bevonataként. Híres a franciák karácsonyi süteménye, a csokoládés fatörzs, valamint a németek gyümölcskenyere, amelyhez a csokoládé is felhasználható. A csokoládét az olaszok is felhasználják a Pan Papato és a Torrone nevű ünnepi desszertjeikhez, valamint a svédek a gyömbéres sütemény készítése során.

Hungaricum

A karácsonyi desszertek közül Magyarországon a szaloncukor a legjellemzőbb, ami tulajdonképpen a karácsonyhoz kötött hagyományos, szemenként csomagolt édesipari termék, amit az évnek csakis ebben az időszakában találunk meg az üzletekben.

A reformkor idején a lakások szalonjaiban állították fel a karácsonyfát, és a fán lévő csomagolt cukorkák emiatt kapták a szaloncukor nevet. A Monarchia óta magyar specialitásnak tekinthető, a többi országban nem igazán ismerik, vagy ha ismerik is, inkább csak fogyasztják, és nem díszítik vele a karácsonyfát. A távoli országokban csak az ott élő magyarok használják ezt a különleges karácsonyi csemegét. Régebben a szegényebb családokban a háziasszonyok maguk készítették, mivel a cukrászdákban készített szaloncukrok drágák voltak; a századfordulón beindult a csokoládé és a cukorkák tömegtermelése, és a szaloncukor fogyasztása is gyorsan elterjedt.

A csokoládébevonatú szaloncukor ma már számtalan ízvariációban létezik. A szaloncukor, amellett, hogy a karácsonyfa díszítője, finom desszert is. Az ünnepek alatt a fa alá külön kis kosárba, vagy tálba is tehetünk belőle, hogy az ne kelljen a fáról leszedegetni. Csomagolása lehetővé teszi, hogy egyszerre ne együnk túlzott mennyiséget belőle, csak 1-2 szemet.

Mivel sokféle ízű létezik, és sok esetben a család minden tagjának más-más a kedvence, érdemes 1-2 praktikát alkalmazni, hogy ne kelljen családonként 5-10 kilót megvenni. Vásároljunk kimért szaloncukrokból ízenként néhány dekát, összefoghatunk barátokkal vagy más családokkal, s a többféle ízesítésű kilós kiszerelésű szaloncukrokból vegyes ízesítésű csomagokat állíthatunk össze magunknak, vásároljunk dobozos vagy zacskós kiszerelésűek közül olyanokat, amelyek vegyes ízű szaloncukrokat tartalmaznak.


Forrás: Táplálkozás és Tudomány
/A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele/
2005. 12. 13.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés