Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A fogszuvasodás gyermekkorban a genetikailag fogékony egyedekben négy tényező együtthatásának eredményeképpen alakul ki. A fogak felszínén tapadó ún. "plakk"ban baktériumok találhatók, melyek a táplálék útján bekerülő mono- és diszacharidokat (répacukor, szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor) lebontják és azokból szerves savakat képeznek. Ezek okozzák a fog szerkezeti bomlását, szuvasodását. Ha a fogzománcban megfelelő mennyiségű fluorid van, az növeli a zománc ellenálló képességét és csökkenti szétesését. Ezért aztán, ha az ivóvíz nem tartalmaz elegendő mennyiségű fluoridot, célszerű azt külön bevinni tabletta formájában, vagy legalábbis törekedni a fluorral dúsított élelmiszeripari termékek kiválasztására (fluorozott só, ásványvíz).
A nyálelválasztás szintén védőhatású a fogszuvasodással szemben, mert gátolja a baktériumok kitapadását. Kalcium, fluor- és foszfortartalmánál fogva visszaállítja a zománc mésztartalmát. A gyümölcsök fogyasztása többek között azért is előnyös, mert a bennük lévő citromsav és maga a rágási mechanizmus is serkenti a nyálelválasztást.
A régebben ártalmatlannak tartott keményítő/cukor keverékek, mint a kenyér, chips, sütemények különösen főétkezések között kerülendők, mert tartósan tapadnak a fogakra és jól fermentálódnak a baktériumok enzimjeinek hatására. A xylit nevű édesítőszer viszont használható a fogszuvasodás megelőzésére, mert a plakkban lévő kórokozók nem képesek lebontani.
Az érett sajtok fogyasztása az étkezések végén ami a franciáknál jól bevált szokás visszaállítja a fog körüli eredeti pH-értéket, így fogzománcvédő táplálkozási tényezőnek számít.
És végül említsük meg a teában lévő fluoridokat, a zöldfélékben lévő oxalátot, a gabonaneműekben található fitátot, és valamely ismeretlen tényező miatt a kakaót is, melyek mind-mind megelőző hatással bírnak a fogszuvasodás szempontjából. Gondolom, ez utóbbinak nagyon sok szülő örül!
A másik olyan állapot, melynek kialakulása késleltethető a gyermekkori helyes táplálkozási szokások kialakításával, a csontritkulás. A szaknyelven osteoporosisnak nevezett betegség a csont szerves és szervetlen állományának egyforma arányban történő megfogyatkozását jelenti, melynek hátterében bizonyos genetikai tényezők mellett elsősorban a klimaxnak és az időskorral kapcsolatos hormonális változásoknak van szerepe. Nem mindegy azonban, hogy mekkora az a csonttömeg, melynek az elbomlása akaratunktól függetlenül is végbemegy a kor előrehaladásával.
Az ún. "csúcscsonttömeg" kialakulása fiatalkorban történik, amikor a csontanyagcserére döntően a felépülés jellemző. Ez a folyamat addig tart, amíg a növekedési porc el nem csontosodik. A csúcscsonttömeg akkor lesz elegendő, ha a gyermek kalcium és D-vitamin ellátottsága megfelelő, azaz sok tejet és tejterméket fogyaszt. Magas kalciumtartalma van még a máknak, a diónak, a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeknek, de ezen növényi eredetű forrásokból a kalcium felszívódása kedvezőtlenebb. Különösen fontos tehát, hogy gyermekeink naponta legalább fél liter tejet (kakaót, tejeskávét, turmixot), vagy ennek megfelelő mennyiségű tejterméket (kefir, joghurt, sajt, túró) fogyasszanak, és ezek helyett ne a kalciumot megkötő kólát igyák!
A D-vitamin a kalcium bélcsatornából történő felszívódását és a csontokba történő beépülését szabályozza. Hatását a csontosodást irányító egyéb hormonokkal (mellékpajzsmirigy hormonja) és vitaminokkal (A, C, E) együtt fejti ki. Legbőségesebb D-vitamin-forrásaink a halmájolajok, a tojássárgája, a máj, a tej és a tejtermékek, a D-vitaminnal dúsított margarinok. És nem utolsó sorban az ember bőrében lévő előanyagokból is keletkezik D-vitamin a nap ibolyántúli sugarainak a hatására. Tartózkodjanak tehát gyermekeink minél többet szabad levegőn!
Megjegyzendő még, hogy a mozgásszegény életmód a mai televízióhoz és számítógéphez nőtt ifjúság körében ugyanúgy elősegíti a későbbi csontritkulást, mint a kalcium- és D-vitamin-hiányos táplálkozás.
Gyógyhírek
/A Heim Pál Gyermekkórház havilapja/
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
