Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Helytelen táplálkozási szokásunk az alacsony élelmirost-bevitel. A friss és aszalt gyümölcsökben, a zöldségfélékben, különösen a hüvelyesekben (zöldborsó, bab, lencse), az olajos magvakban (mogyoró, dióbél, napraforgómag) és a teljes kiőrlésű gabonaipari termékekben nagy mennyiségben található élelmi rostok többféle jótékony hatással rendelkeznek szervezetünk működésére. Védenek az elhízás ellen azáltal, hogy a gyomorbélrendszerben megduzzadva a jóllakottság érzését keltik. Serkentik a bélcsatorna működését, biztosítják a rendszeres székürítést, csökkentik a vastagbélrák kialakulásának a kockázatát.
Emellett az élelmi rostok segítenek a cukorbetegség kezelésében, mert egyenletesebbé teszik a táplálékkal bejuttatott szénhidrát felszívódását, és így kivédik a cukorbetegek számára előnytelen hirtelen vércukoringadozásokat. Csökkentik az epekő kialakulásának a valószínűségét és nem utolsó sorban a táplálékkal bevitt koleszterin felszívódását akadályozva gátolják a szívérrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Ajánlott tehát ifjúságunk számára a sok zöldséggyümölcs, a barna kenyér, a müzlifélék fogyasztása.
További kockázati tényezője táplálkozásunknak a túlzott sóbevitel. Magyarországon a férfiak kb. négyszer annyi, a nők pedig háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi ideális lenne a szervezet számára. Ezért zömmel a túlsózott élelmianyagok felelősek (konzervek, kenyér), és csak harmadáért a hozzáadott só. Gondoljuk csak el, például, hogy 10 dkg kenyérben 2 g konyhasó van, miközben az ajánlott napi bevitel maximum 5 g!
A túlsózott élelmianyagok víztartalma is magas, ami a hasznos anyagok helyét veszi el táplálékainkban, nem beszélve arról, hogy a keletkező szomjúságérzés a cukros üdítőitalok mértéktelen fogyasztására serkenti a fiatalokat. Élelmiszereink mérték nélküli sózása pedig olyan rossz szokás, amelyet meg lehetne előzni, ha nem éppen mi magunk, felnőttek szoktatnánk rá gyermekeinket a sós táplálékok ízére.
Miért is káros a túlzott sófogyasztás? A világ számos országára kiterjesztett nemzetközi vizsgálatok ma már egyértelműen bebizonyították, hogy a magas vérnyomás kialakulásában az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és az elégtelen káliumbevitel mellett a túlzott sófogyasztás is igen jelentős szerepet játszik. Ennek az az oka, hogy az emberek jelentős részének vérnyomás-szabályozása sóérzékeny. Mivel nem tudhatjuk, hogy gyermekünk ebbe a kategóriába tartozik-e vagy sem, előzzük meg a magas vérnyomás kialakulásának még a lehetőségét is azzal, hogy nem sózzuk túl ételeinket, és a rendelkezésre álló élelmiszerkínálatból a sószegényeket választjuk!
A fehérjék a szervezet alapvető építőkövei, amelyek a testfelépítéshez és az életműködéshez egyaránt nélkülözhetetlenek.
A gyermekek számára az állati eredetű fehérjék létfontosságúak, mert teljes értékűek, azaz az összes létfontosságú aminosavat (a fehérjék építőelemei) a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák. Ezért nem tartjuk helyesnek gyermekek számára a szigorú vegetarianizmust. Van mégis egy olyan növényi fehérje, melynek az előnyeit szeretnénk hangsúlyozni. Ez a szójafehérje, amely az összes létfontosságú aminosavat tartalmazza, még ha nem is olyan arányban, ahogy az a~ állati fehérjében található. Tehát "majdnem" teljes értékű fehérjeforrás. A szója további előnye, hogy alacsony a cukortartalma, alkalmas a tej és általában a fehérje túlérzékeny gyermekek és felnőttek táplálására. Emellett a szójafehérje és a szójaolaj csökkenti a vércukorszintet és az inzulinelválasztást, gátolja az elhízást. Mivel az olaj kettősen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, jótékonyan hat a vér koleszterinszintjére.
Fogyasszunk tehát minél több szóját! Az eddig elmondottak alapján tehát ügyeljünk arra, hogy gyermekeink egészségesen táplálkozzanak, hiszen a krónikus felnőttkori szívérrendszeri megbetegedések alapját jelentő érelmeszesedés kialakulása már gyerekkorban elkezdődik!
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
