2017. Szeptember 26. kedd
A heveny és idült májgyulladás diétás kezelése -  Gyulladás alkoholfogyasztás miatt -  A májzsugorodás étrendi kezelése -  Májzsugorodásban előforduló idegrendszeri károsodás -  Étrendi kezelés hasvízkórban
A máj kettős feladatot lát el: egyrészt a benne végbemenő folyamatok révén a szervezet számára hasznos és szükséges anyagok jönnek létre, másrészt ez az emberi test méregtelenítő szerve is. Megbetegedése éppen ezért rendszerint igen súlyos állapotokat idéz elő, s kezelése mindannyiszor az étrend módosítását igényli.

A heveny és idült májgyulladás diétás kezelése

Heveny májgyulladásban a kórokozó az esetek többségében vírus. A vírusokat A-tól G-ig az ábécé nagybetűivel jelöljük. Függetlenül a kórokozó természetétől, a májgyulladás kezelési módja ugyanaz: ágynyugalom, esetenként vitamin. Sok esetben a betegek „lábon hordják ki” a májgyulladást, az esetek 80%-ában ugyanis nem alakul ki sárgaság, ami a beteget orvoshoz vinné.

májbetegség, diéta

Vírusos májgyulladás esetén a fertőzés a tünetek kialakulása előtt 15-45 nappal, esetenként (B- és C-vírusok kapcsán) 2-6 hónappal korábban alakul ki. Nem igaz tehát az a régi mondás, hogy „elrontottam a gyomrom, így kaptam a májgyulladást”. A gyomorpanaszok a már kialakult májgyulladás bevezető tünetei és nem a fertőzésé, amelyik sokkal korábban következett be.

A májgyulladás bevezető szakaszában a beteg étvágytalan: ilyenkor az evést nem kell forszírozni, egyébként a beteg bármit ehet, amit az étvágytalanság ellenére megkíván. Egyes esetekben a panaszok olyan kifejezettek, hogy kórházba utalásra (ez általában minden sárgasággal járó esetben bekövetkezik) és infúziós kezelésre is szükség lehet.

Sokan abban a hiszemben, hogy a májat nem szabad túlterhelni, fölösleges diétának vetik alá a májgyulladásban szenvedő beteget. Erre nincs szükség.

Két visszatérő kérdéssel szoktak orvoshoz fordulni az aggódó hozzátartozók: az első, hogy szabad-e zsírosat, fűszereset ennie a betegnek. Az igazság az, hogy májgyulladás idején a beteg nem is kíván nehéz ételeket. De ha mégis, ezek az ételek az epetermelés serkentésével még jótékony hatásúak is lehetnek, mivel a májsejtek újraképződését, a máj regenerációját serkentik. Persze az ellenkező végletbe sem szabad esni. Kalória- és vitamindús, folyadékban gazdag étrend ajánlott tehát heveny májgyulladás idején és néhány hónappal az után, a máj teljes gyógyulásáig. A másik kérdés az alkoholra szokott vonatkozni: az alkohol májméreg. Fogyasztása májgyulladás idején és azt követően a máj teljes gyógyulásáig tilos.

Előfordulhat, hogy a májgyulladásban szenvedő beteg folyamatosan szed bizonyos gyógyszert (például magasvérnyomás-betegség miatt vérnyomáscsökkentőt, cukorbetegség miatt inzulint vagy valamilyen tablettás készítményt). Ilyen esetekben a folyamatos ágyban fekvés és a máj betegsége miatt a vércukorszint esésére való hajlam miatt ezen gyógyszerek adagjának módosítása válhat szükségessé, amit a máj gyógyulásával párhuzamosan emelhetünk vissza az eredeti adagra.

Gyulladás alkoholfogyasztás miatt

A máj gyulladásának másik gyakori oka a túlzott alkoholfogyasztás. Általános szabályként elmondható, hogy a nők mája kevesebb alkoholtól is megbetegszik. Másik törvényszerűség, hogy a májgyulladás súlyossága többnyire egyenesen arányos a májgyulladást megelőző időszakban elfogyasztott alkoholmennyiséggel. Az elfogyasztott alkohol mennyiségével kapcsolatos megbetegedési kockázatot foglalja össze táblázatunk:

A kockázat mértéke: Alacsony Veszélyes Biztosan káros
Alkoholfogyasztás (Standard ital/nap*) Nőknél: 2
Férfiaknál: 4
Nőknél: 4
Férfiaknál: 6
Nőknél: 4 felett
Férfiaknál: 6 felett

 

(*A standard ital az adott koncentrációjú alkoholfajtából 10 gramm tiszta alkoholt tartalmazó mennyiség, ezt például 1 pohár (100 ml) asztali bor (koncentrációja 12,5%) tartalmazza.)

A vírusos májbetegségek diétájával kapcsolatosan elmondottak itt is érvényesek. A gyógyulás alapvető követelménye az alkohol elhagyása. Végleges gyógyulás csak teljes és tartós alkoholtilalom esetén várható. Az alkoholfogyasztás újbóli elkezdése a májgyulladás súlyosabb formában történő visszatéréséhez vezet. Figyelem: az alkohol okozta májgyulladás halálozása 30%-os!

A kórházi kezelés során is gondot szoktak jelenteni az alkohol megvonása következtében kialakuló tünetek: nyugtalanság, remegés, tájékozódási zavar, szellemi képességek hanyatlása, ilyenkor vitamindús (B-vitaminok), kalóriában (és szénhidrátban, cukorban) gazdag diéta ajánlott. Idült, elhúzódó (krónikus) májgyulladásban, akár vírusos eredetű, akár alkohol okozza, az alkoholtilalom a legfontosabb. Egyéb étrendi megszorítás nem szükséges.

A májzsugorodás étrendi kezelése

Azok az elváltozások, amelyek májzsugorodásban előbb-utóbb kialakulnak és diétát igényelnek, a következők:

  • • az idegrendszer májbetegség következtében bekövetkező károsodása (ez súlyos heveny májgyulladásban is kialakulhat, főleg B-vírus okozta fertőzésben és alkohol okozta májgyulladásban!),
  • • hasvíz,
  • • fekélybetegség,
  • • epekőbetegség,
  • • cukorbetegség.

Az első két elváltozás többnyire májzsugorodás következtében jelentkezik, azok kezelésével részletesebben foglalkozunk. Ugyancsak gyakoribb májzsugorodásban a fekélybetegség. Ennek kezelésében a fekélybetegségben megszokott diétát kell betartani.

Májzsugorodásban gyakrabban alakulnak ki főleg bilirubin-tartalmú epekövek. Ilyenkor a zsíros, fűszeres, és általában az epehólyagot izgató, erős összehúzódásra késztető ételeket kell elkerülni, nehogy egy komolyabb összehúzódás epekövet juttasson az epevezetékbe, és annak elzáródását okozza. Az epevezeték elzáródása vészhelyzet, és főleg a súlyos májzsugorban szenvedő betegeknél fordul elő. Ilyenkor tehát a sárgaság hirtelen fokozódása vagy megjelenése epebetegségre (is) utalhat. A cukorbetegség szintén gyakrabban fordul elő idült májbetegségben, erre a cukorbetegségben általános étrendi megszorításokat kell alkalmazni, persze azokkal együtt, amelyek esetleg a májbetegség kezelését szolgálják.

Májzsugorodásban előforduló idegrendszeri károsodás

A máj lebontóképességének csökkenése következtében a szervezetet eláraszthatják a salakanyagok, bomlástermékek, amelyek – ha szintjük a vérben bizonyos értéket meghalad – a tudat beszűkülését okozhatják, amely jellegzetes remegésen, aluszékonyságon, zavartságon keresztül mély kómáig súlyosbodhat.

A legfontosabb ilyen méreg az ammónia, amely a bélben keletkezik a bélbaktériumok hatására. Ammónia olyan nitrogéntartalmú anyagokból keletkezhet, amelyek a táplálékkal jutnak be a bélbe: ilyenek a fehérjék. A májzsugorodásban gyakoribb tápcsatornai vérzés szintén fölös fehérjeterhelést jelent, és súlyosbítja a tüneteket.

E tünetek kezelése igen összetett. Legfontosabb eleme a táplálékkal történő fehérjebevitel csökkentése. Egészséges ember tápláléka napi l gramm/testsúlykilogramm fehérjét kell, hogy tartalmazzon. Ez 80 kg-os ember esetén 80 g. Idegrendszeri tüneteket okozó súlyos májzsugorodásban viszont maximum 40 g, de esetenként kevesebb is lehet. Vér és hús eredetű fehérjékből nagyobb mennyiségű és többféle káros bomlástermék keletkezik, ezektől tehát tartózkodni kell. Kevesebb ammónia jön létre tejtermékekből és növényi táplálékoktól (gomba). Ezeket csak kis mennyiségben lehet fogyasztani. Súlyos esetben ezeket is majdnem teljes egészében eltilthatja az orvos. A tünetek javulásával általában enyhíteni lehet a diétán, és meg kell találni azt a fehérjemennyiségei – más kezelési módszerek mellett –, amely nem eredményezi a tünetek visszatérését.

A vér ammónia- és egyéb károsanyag-szintjének csökkentése olyan, a bélből fel nem szívódó kettős cukrok segítségével is történhet, amelyeket gyógyszer formájában lehet adagolni. Ezek édes oldatok, amelyek megkötik a bélben a káros anyagokat, és nem engedik felszívódni őket. Szedésük együtt jár a székletek számának növekedésével: ha nem okoznak napi 2-3 székletet, nem is hatnak, tehát adagolásuk elégtelen. Olyan gyógyszereket is lehet társítani a diéta és a cukoroldat mellé, amelyek csökkentik az ammóniát termelő bélbaktériumok számát. Ezek antibiotikumok, amelyeket szájon át kell szedni. A cink és általában a nyomelemek hiányoznak a májzsugorodásban szenvedő beteg szervezetéből, éppen ezért az ilyen betegek részére nyomelemkészítmények szedése javasolt.

Étrendi kezelés hasvízkórban

A hasvíz a hashártya lemezei között májzsugorodásban felhalmozódó folyadék. Gyakran együtt jár a láb vizesedésével is. Kezelésében a beavatkozások széles skálája alkalmazható. Kezdődik az ágynyugalommal, mert fekvő helyzetben könnyebben távozik a fölös folyadék, folytatódik a gyógyszeres kezeléssel, hascsapolással és végül a sebészi beavatkozások ugyancsak széles skálájával. Fontos a sószegény étrend betartása, naponta maximum 3 gramm só bevitele engedélyezhető.

Vizelethajtó kezelés következtében a szervezet kálium- és kalciumtartalma csökkenhet, ezért káliumban gazdag ételek (zöldségek, gyümölcsök, rostos gyümölcslevek) mellett tablettás kalciumpótlás válhat szükségessé.


Forrás: Dr. Szilágyi Tibor
belgyógyász

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés