2018. Október 18. csütörtök

A gyomorrák

gyomorrák, gyomor, daganat, fekély
1 . oldal
Kialakulásának okai -  A betegség fajtái -  Tünetek, diagnózis -  Kezelés
A gyomorrák előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben világszerte jelentősen mérséklődött – a múlt század közepén még a férfiak vezető daganatos haláloka volt. E pozitív változás hátterében minden bizonnyal életmódbeli, a táplálkozással összefüggő és szociális tényezők állnak. Ebbe az irányba mutatnak a betegséggel kapcsolatos földrajzi különbségek is.

Nagy esetszámon végzett megfigyelések alapján okkal feltételezhető, hogy a gyomorrák létrejöttének szempontjából az élet első két évtizede meghatározó jelentőségű. A Japánból, Észak-Európából vagy Latin-Amerikából (ezek mind nagyobb gyomorrák-gyakoriságú területek) az Egyesült Államokba áttelepülő népességet vizsgálva a kutatók megfigyelték, hogy a gyermek, illetve serdülőkorú kivándorlók között az új lakóhelyen a betegség ritkábbá vált, míg a felnőttek esetében a gyakoriság változatlanul magasabb maradt.

gyomorrák

Kialakulásának okai

A gyomorrák kialakulásának pontos oka nem ismert, de számos hajlamosító tényezőt feltételeznek. Úgy tűnik, hogy főleg a szárított, sózott, füstölt élelmiszerek rendszeres fogyasztása az egyik fontos rizikótényező. Az ezekben az ételekben található nitrátanyagok bizonyos baktériumok hatására rákkeltő hatású nitritekké alakulhatnak át. A rossz szociális körülmények között élőknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem egészen friss, esetleg romlófélben lévő, baktériumokkal szennyezett táplálékot fogyasztanak. A fejlett világban gyakorlatilag csaknem minden réteg számára elérhető az élelmiszerek hűtéssel történő konzerválása, így a füstölési technikák egyre inkább háttérbe szorulnak.

További lényeges veszélyeztető tényezőnek a gyomorsavtermelés megszűnése látszik, mégpedig azért, mert a gyomorban így jobban elszaporodhatnak az említett baktériumok. A vészes vérszegénység nevű betegségben a szervezet sajátos ellenanyagokat termel a gyomor nyálkahártyájával szemben, és az emiatt savtermelésre képtelenné válik. Fekély következtében szükségessé vált, részleges gyomoreltávolítás ugyancsak a savképzés zavarához vezethet, 15-20 évvel a műtét után várható a daganatfrekvencia esetleges fokozódása. További rizikótényezőnek számít a Helicobacter pylori baktérium megléte, mely a gyomorfekély kialakulásáért is felelős.

Gyakrabban alakulhat ki gyomorrák A-vércsoportú emberekben. Ennek okát abban látják a szakemberek, hogy ez a vércsoport együtt öröklődhet a gyomor felszínét borító nyák kémiai összetételének bizonyos megváltozásával, miáltal a rákkeltő lényezőkkel szembeni védelem képessége korlátozódhat. Esetenként a szerv jóindulatú megbetegedései (polip, fekély) is képezhetik rákos folyamat eredetét, de ez a kérdés még a szakemberek között is vita tárgya.

A betegség fajtái

A gyomor rákos burjánzása 90%-ban a szerv mirigy típusú sejtjeiből indul ki, de az izomszövet is képezheti annak forrását. A „mirigyes rák” lehet körülírtan növekvő, időnként kifekélyesedő elváltozás (mely főleg idősebbekben, a gyomor felső részein diagnosztizálható), vagy egyenletesen szétterjedve beszűrheti az egész szervet. Az utóbbi változat inkább fiatalkorban jelentkezik, gyakorisága nem mutat olyan jelentős csökkenést, mint amiről cikkünk elején írtunk, és nem függ annyira a környezeti tényezőktől sem. A gyomorrákok közel fele az alsó területekről, indul ki, a többi esetben a felső és az alsó ív tájékán, illetve a gyomorszáj környékén képződik daganat.

Egykét százalékban jelentkezhet a gyomor területén nyiroksejtekből álló daganat is, mely tünetei alapján viszonylag nehezen különíthető el a gyomorráktól. A pontos diagnózis mégis nagyon fontos, mert kezelése más séma szerint történik.

Tünetek, diagnózis

A gyomorrákos beteget általában bizonytalan panaszok vezetik az orvoshoz: feszülés, emésztési zavar, korai teltségérzet, rossz közérzet, esetleg fájdalom, fogyás. A nyirok- és vérerek közvetítésével távolabbi területeken, közvetlen terjedéssel a szerv környezetében is megjelenhet a betegség. A hashártya daganatos „izgalma” hasi folyadék termelődéséhez, a távoli terjedés nyirokcsomó-megnagyobbodáshoz (például a nyakon) vagy a máj érintettségéhez vezethet.

A daganatnövekedés sebességével nem tud mindig lépést tartani a vérellátás, amelynek a megnövekedett oxigén- és tápanyagigényt kell biztosítania, így az elváltozás egy-egy részlete kifekélyesedhet, vérezhet. Bár a vérzés mértéke sokszor nem okoz látható tünetet, huzamosan fennállva vashiányos vérszegénységhez vezethet. A széklet szűrő jellegű vizsgálata alkalmával található vérnyomok többek közöli ezért is részletes emésztőszervi kivizsgálást igényelnek. A legkevésbé is gyanús panaszok azonnal szükségessé teszik a kérdés tisztázását.

A gyomor vizsgálható kontrasztanyagos röntgentechnikával vagy tükrözéses eljárással egyaránt. Az utóbbi előnye, hogy az elváltozás szemmel közvetlenül látható, sőt lehetőség van szövettani célú mintavételre is.

Kezelés

Biztos diagnózis esetén a legelső teendő a daganat lehető legteljesebb, operatív eltávolítása. A műtéti vonalnak messze az ép szövetben kell haladnia, annak érdekében, hogy minél kevesebb kóros sejt maradjon a betegben. Kioperálásra kerülnek a hozzáférhető érintett nyirokcsomók is. A csonkok megfelelő összeillesztésével a tápcsatorna eredeti működése a legtöbb esetben helyreállítható. Az eredeti folyamat kivétele még szóródott stádiumban is előnyös az össztumortömeg csökkentése révén.

A problémában jártas szakemberek több terápiás protokollt dolgoztak ki gyomorrákos betegek számára, a sugárkezelés és a gyógyszeres daganatterápia kombinálására. Egyre gyakrabban jelennek meg újabb és újabb készítmények, ezek bevezetésével a gyógyulás esélyeit is folyamatosan sikerül növelnie az orvostudománynak.

Az egészséges életmód, szükség esetén a szűrővizsgálatok és az időben való jelentkezés azonban továbbra is az első számú tennivalók valamennyiünk számára.


Szerző:

Dr. Békési Gábor
belgyógyász szakorvos


Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés