2018. December 10. hétfő
Fél év szezon -  Mindent kiirt -  Mit tehetünk ellene?

Úton-útfélen látható jellegzetes alakját jóformán mindenki ismeri, noha eredetileg nem is őshonos faj hazánkban. A parlagfű az első számú allergén növényünk, mely a tengerentúlról került hazánkba, hozzávetőlegesen a 19. század végén, ám ekkor még nem tudott gyökeret verni az új faj, és megjelenése után hamarosan ki is pusztultak az első egyedek.


A következő inváziót a múlt század tízes éveiben indította, és elsősorban az ország déli területein ért el sikereket. Először a Dráva és a Száva között, Szlavóniában telepedett meg, majd innen terjedt tovább északkelet felé, míg a magyar határt kb. 1922-ben érte el. Néhány évvel később már az ország egytizedén előfordult, újabb húsz év elteltével pedig szinte az egész Dunántúlon gyakori volt.

parlagfű, allergia

Az igazi hódítással azonban várnia kellett a vegyszeres gyomirtás elterjedéséig, amelynek következtében a klasszikus gyomnövények megritkultak, s helyüket az olyan, viszonylag ellenálló fajok vették át, mint például a parlagfű. Nagyarányú elterjedése mindig a jelentős forgalmú köz- és vasutak, vízi útvonalak mentén történt, ami jól mutatja, hogy terjedésében az ember is aktív közreműködő volt. Ma már sajnos kevés olyan szerencsés tájegység van, ahol még nem jelent meg.

Fél év szezon

A sokszor elátkozott gyomnövény csírázási ideje április elején kezdődik, és folyamatosan eltart az első fagyokig. A virágzás kezdete nagyjából július közepére esik, és szintén a fagyokig tart. Egyetlen virágjában mintegy 80 milliárd pollen termelődik, melyből mindössze 30-40 (!) darab/köbméter elegendő az allergiás reakció kiváltásához. A termés érése a virágzással együtt folyamatos. Egy-egy növény átlagosan 3000-4000 csíraképes magot érlel, de mérték már a hússzorosát is: egyetlen növényen 60 000 darabos egyedi maghozamot is! Termésének érése október 10-e utánra várható, majd az első fagyok beköszöntével a növény életfolyamatai leállnak.

Mindent kiirt

A parlagfű, mint gyomnövény számos kultúrnövény életét is megkeseríti. A legnagyobb kárt a kukoricában, napraforgóban, cukorrépában, burgonyában és borsóban okozza. Az őszi gabonában az érés fázisában, amikor a fény már lejut a talajra, rendszerint kicsírázik, s az aratás után tovább fejlődik. Agresszíven károsítja a kertészeteket éppúgy, mint a szőlő- és gyümölcsültetvényeket.

A parlagfű azonban, mint az köztudott, nem csupán a mezőgazdaságban okoz károkat, hanem mint az egyik legerőteljesebb allergén, emberek millióinak keseríti meg az életét. A növény pollenjére való allergia világszerte okoz problémákat, becslések szerint Magyarországon a lakosság 30%-a érintett valamilyen szinten. Az ilyen nagy mértékű allergia több okra vezethető vissza, melyek egy része a növény tulajdonságaiból fakad. Ilyenek:

• a növény egyegy egyede nagyon sok porzós virágot hoz létre, ezáltal rengeteg pollen termelődik;
• meglehetősen nagy a növény magtermelése is;
• a magok a talajban sokáig megőrzik életképességüket így megfelelő körülmények között mindig sok csírázik ki belőlük;
• nincsenek természetes ellenségei;
• sok növényvédő szerrel szemben toleráns vagy rezisztens, aminek következtében sok egyed éli túl a vegyszeres gyomirtást;
• az extrém talajadottságokat, kivéve mindenhol gyorsan elszaporodik;
• a növények júliustól a fagyok beálltáig folyamatosan virágoznak, ez idő alatt a pollenképződés folyamatos;
• akár az ember közvetlen környezetében is (városok falvak, utcák, parkok) megfelelő életfeltételeket talál, így mindig magas a pollenkoncentráció.
A parlagfű okozta allergiás panaszok nem csupán keserves időszakot jelentenek számos embertársunknak, de az ő kezelésük meglehetősen komoly kiadásokkal is jár a társadalom számára is, ezért célunk, hogy a lehető leghatékonyabb módon megakadályozzuk a gyomnövény szaporodását.

Mit tehetünk ellene?

Mivel a parlagfű egyéves növény és csak maggal szaporodik, fő célunk a termés beérésének megakadályozása. Sajnos, természetes ellensége egy, az őshazájában honos rovar (Zygograma suturalis) Magyarországon nem fordul elő, ezért két megoldást választhatunk: vegyszeres vagy mechanikai védekezést. Természetesen léteznek olyan engedélyezett szerek Magyarországon is, amelyek hatékonyan irtják a parlagfüvet, ezek ára azonban nem alacsony, és gondoljunk a környezet védelmére is.

Eredményesen és viszonylag olcsón irtható viszont mechanikai módszerekkel is. Ezek közé soroljuk a gyomlálást, kapálást, kaszálást, sorközművelést, tarlóhántást, de még a lángszórózást is. Mindegyikre jellemző, hogy a parlagfüvet bármelyik fejlődési stádiumában eredményesen pusztítja. Arra azonban ügyelni kell, hogy ezekre a beavatkozásokra mindenképp a virágzás kezdete előtt (április-május-júniusban) kerüljön sor, mivel csak így akadályozhatjuk meg hatékonyan azt, hogy a könnyfakasztó pollenek a levegőbe kerüljenek.


Szerző: Czerok Tamás

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés