2018. Január 21. vasárnap

Ha nyakunkon az allergiaszezon

Az allergiás asztma
1 . oldal
Tünetek, okok -  Kezelés
A tavasz beköszöntével virágba borulnak a fák, a bokrok, és a levegőben megjelennek a sokak által rettegett virágporok, a pollenek, melyek még ősszel is sok szenvedést képesek okozni az allergiásoknak.

Magyarországon februártól a barkás növények – például a mogyoró és a nyír – bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő.

allergiáa nő, allergia, pollenallergia, pollen

Az „igazi” pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe, egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban.

Nem árt észben tartani azt sem, hogy a „csak” szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak – elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) – asztmás tünetei is.

Tünetek, okok

Ha szénanáthás tüneteink – tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés – mellett éjszakai köhögés, mellkasi szorítás jelentkezik, vagy azt vesszük észre, hogy nem bírjuk úgy a fizikai terhelést, mint télen, hideg időben, akkor minél hamarabb jelentkezzünk orvosunknál, aki a területileg illetékes tüdőgyógyászatra fog minket irányítani. Ha allergiás asztmánk van, tüneteink a pollenszezonban erősödhetnek.

Ahhoz, hogy ennek okát megértsük, meg kell ismerkednünk az asztma lényegével. Az asztma alapja a tüdő kis hörgőinek krónikus gyulladása, melynek hátterében örökletes, genetikai okok állnak. A gyulladt hörgők túlságosan érzékennyé válnak és egyes környezeti hatásokra – vírusfertőzések, hideg száraz levegő, fizikai terhelés, dohányfüst, allergiát okozó anyagok, stb. – beszűkülnek, ez okozza az asztma tüneteit. Az allergiát okozó pollenek a hörgők gyulladását fokozzák, így azok egyre jobban beszűkülnek, ettől köhögünk, nehezen kapunk levegőt, mellkasunk szorít, nem bírjuk a fizikai terhelést.

Kezelés

Az asztma kezelése kettős. Az első és legfontosabb, hogy minden betegeknél legyen a beszűkült hörgőket tágító, gyorsan ható rohamoldó szer. A betegek jelentős része a hörgők krónikus gyulladását csökkentő tartós, megelőző kezelésre is szorul.

Az asztmás gyulladást leghatékonyabban inhalációs (belélegezhető) szteroidokkal lehet csökkenteni. Ezeknek a gyógyszereknek kis és közepes adagban nincs mellékhatásuk. Azok a betegek, akiknek közepes adag inhalációs szteroid kezelés mellett is vannak tünetei, kaphatnak magas dózisú inhalációs szteroidot, vagy a közepes adagú szteroidot és hosszú hatású hörgőtágítót tartalmazó, ún. kombinációs kezelést. A betegek megfigyelésén alapuló klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy azok a betegek, akik kombinációs kezelést kapnak, kisebb szteroid adag mellett is kevesebbszer kapnak asztmás rohamot, és tüdejük is jobb állapotba kerül.

Az asztmás rohamot megelőző, fenntartó kezelést a betegek egy része állandó adagban – általában reggel és este 11 szippantás gyógyszer formájában – kapja. Lehetőség van arra is, hogy a kezelést az asztmás betegek állapotához igazítsák, és így gyógyszerterhelésüket csökkentsék. Ehhez szükség van egy orvos által előírt kezelési tervre, melynek alapján a beteg megállapíthatja, hogy mikor szükséges kezelését megemelni, majd csökkenteni.

A pollenszezon közeledtével tehát vegyük elő leleteinket, győződjünk meg arról, hogy szénanáthás tüneteink csökkentésére szolgáló gyógyszereink rendelkezésre állnak. Ha kifogytak, még időben keressük fel orvosunkat és írassuk fel azokat. Ha pollenallergiás asztmánk van, akkor készüljünk a tünetek súlyosbodására, keressük fel tüdőgyógyászunkat és ellenőriztessük légzésfunkciónkat. Lehet, hogy szükség lesz arra, hogy kezelésünket állapotunkhoz igazítsuk.


Szerző:

Dr. Kádár László
a Törökbálinti Tüdőgondozó Intézet főorvosa
www.asthma.hu


Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés