2017. Április 27. csütörtök

Vérnyomásmérés gyermekkorban

vérnyomásmérés, vérnyomás
1 . oldal
Betegség vagy csak izeg-mozog? -  Hordozható készülékek
A vérnyomás minden életkorban fontos információt nyújt szervezetünk állapotáról, gyerekek esetében a vérnyomásmérés azonban sokkal több nehézségbe ütközhet, mint felnőttkorban. Milyen esetekben van szükség a vérnyomás mérésére gyermekkorban?

Az emberi szervezetnek a környezethez való alkalmazkodóképességét nagyban segítik a vérnyomást szabályozó mechanizmusok. Ez egyrészt rugalmas rostokat tartalmazó verőereknek köszönhető, másrészt egy bonyolult idegrendszeri és hormonális rendszer összjátékának eredményeképpen folyamatosan emelkedik és süllyed, de mégis bizonyos határértékek között marad.

vérnyomásmérés, vérnyomás, gyermekkor

Gondoljuk csak meg, milyen szélsőségek között élünk. A külső hőmérséklet lehet -10°C az utcán, majd bemegyünk a +20°C-fokos szobába. Ha délelőtt az iskolapadot koptatja a gyermek, délután focizik a téren, a vérnyomásértékeknek mégis bizonyos határokon belül kell maradnia. Ha meg akarjuk tudni, hogy mennyi a vérnyomásunk, akkor meg kell mérnünk. Ez a művelet pl. egy 4 kg-os csecsemő vagy egy kisded esetében nem is olyan egyszerű.

A vérnyomásmérés alapelvinek kimunkálása egy olasz orvos, Scipione Riva-Ricci, a torinói klinika asszisztensének nevéhez fűződik, aki 1896-ban ismertette a vérnyomás mérésének egyszerű és vértelen módszerét. Addig a mindennapos gyakorlatban nem tudták meghatározni a tenziót, csak egy tűvel megszúrt verőérben, általában csupán állatkísérletekben sikerült nehézkesen megmérni az aktuális nyomásviszonyokat. Riva-Ricci módszerét pár év múlva egy orosz katonaorvos, Nyikolaj Szergejevics Korotkov tökéletesítette. Ő a könyökhajlatban sztetoszkópot használva a verőérben keletkező hangjelenségek alapján jelölte a vérnyomást, ami a magasabb, ún. szisztolés és az alacsonyabb, ún. diasztolés értéket mutatja. Azóta ez az ún. indirekt vérnyomásmérési technika lényegét tekintve nem változott.

Betegség vagy csak izeg-mozog?

Fontos tudni, hogy a felkar hosszához igazodóan más szélességű mandzsettát használunk a kisdedek, és más méretűt az égimeszelő, nyurga kamaszok vérnyomásának mérésekor. A hagyományos higanyoszlopos és rugós eszközök mellett vannak elektronikus rendszerű, digitális műszerek is. Hitelesítésükre néhány évente feltétlenül gondot kell fordítanunk.

A mérési eredményt nagymértékben befolyásolják a külső körülmények is. Csak a teljes nyugalomban, ülő testhelyzetben, a szorongást eloszlató, természetes közegben végzett mérés fogadható el. Nagyon sok gyerek szorong, izeg-mozog, lábait mozgatja, kipirul, pulzusszáma magasra szökik, és így persze a vérnyomása is jóval magasabb, mintha nyugalomban mérnénk meg. Ilyenkor figyelemelterelő, szorongást feloldó beszélgetésbe kezdünk, és kis idő múlva a másik karon is megismételjük a mérést.

Ha a korcsoporthoz tartozó normál értékeknél emelkedettebb a tensió, akkor további vizsgálatokat végzünk. Bizonyos laboratóriumi értékek utalnak arra, hogy fennáll-e vesebetegség, vagy esetleg más szervrendszerek kórállapotáról lehet-e szó.

Hordozható készülékek

Ismételt vérnyomásmérésekre is szükség lehet, hogy megtudjuk, nem átmeneti, időlegesen kiugró értéket találtunk-e, és a későbbi, optimálisan otthon végzett mérések már normális tartományokban vannak.

Ilyenkor nagy segítségünkre van az ún. vérnyomás-monitorozás. Ezt egy könnyű, hordozható eszközzel végezzük, mely elemekkel működik, rendszeresen, a beállított időközönként felpumpálja a mandzsettát, megméri a tensiót, majd leereszti a levegőt, és tárolja a mért értékeket. Ezeket egy személyi számítógép segítségével tudjuk előhívni, csoportosítani, tanulmányozni. Nappal általában negyedóránként, éjjel félóránként kérjük a mérést. A készülék a vérnyomás felső és alsó határértékein túl az aktuális pulzusszámokat is feljegyzi. Ez az ún. ABPM módszer, angol szavakból kialakított rövidítés, az ambuláns vagy dinamikus napi vérnyomás profil. Ez megmutatja, hogy a mindennapi körülmények között nappal és álomban miképpen alakulnak a vérnyomásértékek. Ez azért fontos a mindennapos orvosi gyakorlatban, mert kiderül, hogy valóban kórosak-e az értékek, vagy a mérések túlnyomó többsége normális, de egy-egy kiugró adat van egész napon át. Ezzel a módszerrel ellenőrizhetjük a már beállított gyógyszerek hatását is.

Szükség esetén a későbbiekben ez a 24 órás méréssorozat megismételhető, hiszen nem jelent különösebb megterhelést a gyermek számára, legfeljebb kis kényelmetlenséggel jár a készülék és a mandzsetta viselése.

Tudnunk kell tehát, hogy egészségünk ezen fontos mutatója, vérnyomásunk felső és alsó értéke normális határokon belül van-e. Ezt egészségkultúránk alapvető építőkockájának kell tekintenünk már a gyermekkorban is.


Szerző: Dr. Kiss András
Gyógyhírek
/A Heim Pál Gyermekkórház havilapja/

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés