2017. November 20. hétfő
Káros, vagy jótékony? -  Az egészséges bélflóráért
Nem egy reklámban új, eddig nem hallott jelzővel kelletik magukat bizonyos élelmiszerek. Probiotikus joghurt vagyok - halljuk, majd rögvest megtudjuk, hogy ez a tulajdonság valamilyen módon összefüggésben lehet emésztésünkkel. Természetesen egy 30 másodperces filmecskétől nem várható el, hogy kimerítő részletességgel tárgyalja a probiotikumok egészségre gyakorolt hatását, ezért legtöbbünknek sejtelme sincs, hogy mik azok a különös, jótékony hatású mikrobák. Cikkünk ezen kíván segíteni.

Közismert tény, hogy hazánkban a várható élettartam jóval rövidebb, mint például az EU legtöbb országában. Sokat dolgozunk, keveset mozgunk, stresszesen élünk és mindezek káros hatásaihoz még az egészségtelen és rendszertelen táplálkozás is hozzájárul. Tekintsünk el most az első három rizikófaktortól (nem mintha azok többségén nem lehetne változtatni), és összpontosítsunk az étkezéssel kapcsolatos problémákra.

probiotikum

Káros, vagy jótékony?

Bizonyos hatások, mint az egészségtelen életmód, a rendszertelen étkezés, a túlzott alkoholfogyasztás, környezeti ártalmak, különböző gyógyszerek szedése, antibiotikumos kezelés stb. miatt elpusztulhat a bélflóra jelentős része, aminek következtében a bélben túlzottan elszaporodhatnak a nemkívánatos (káros) baktériumok.

Hogyhogy?! A baktériumok között akadnak számunkra "kívánatosak" is? Igen, a baktériumok nem egyöntetűen károsak az emberi szervezet számára. Természetesen vannak kifejezetten rosszindulatúak is, ezek okozzák a betegségek egy részét, mellettük viszont a szervezetünkben számos olyan baktérium is él, melyek annak egészséges működéséhez járul hozzá. A tudomány ma mintegy 400 különböző, bélben élő baktériumot ismer, amelyek három fő csoportba oszthatóak: probiotikumok, a számunkra kedvező hatással bíró csoport, patagének, amelyek kórokozó, vagyis betegségeket kiváltó baktériumok, kétarcúak, amelyek hatása a környezetükben lévő más baktériumoktól függ, így lehetnek hasznosak, semlegesek vagy károsak is.

Az egészséges bélflóráért

Számunkra most mindenekelőtt az emberi vékony- és vastagbélben élő hasznos baktériumok az érdekesek, ezek közül is a Lactobacillus acidophilus LA5® és Bifidobacterium BB12® törzsek, melyek a kutatás szerint jótékony szereppel bírnak a bélflóra egyensúlyának megteremtésében és fenntartásában. Ezek a probiotikus baktériumok képesek túlélni a gyomorsav és a vékonybél emésztőenzimjeinek pusztító hatását, és a vastagbélben elszaporodva, védenek a káros mikroorganizmusoktól, erősítik az immunrendszert, és egyszersmind a béltraktus működését is szabályozzák. A témában jártas szakemberek szerint a bifidobaktériumok és a lactobacillusok flóraarányának alsó értéke felnőtt embernél kb. 40-45%, ezzel szemben a magyarországi felnőtt lakosság körében ez az arány mindössze 12% körül mozog, sőt egyes csoportok esetében ez az érték mindössze 1-2%.

Mit lehet tenni az egészséges bélflóra helyreállításának érdekében? Mint említettük, ma már számos élelmiszer "gyárilag" tartalmaz probiotikus összetevőket, ezeknek viszont egyik hátránya, hogy a benne található baktériumok még hűtött tárolás esetén is viszonylag gyorsan pusztulnak. Az ennél jóval hatékonyabb módon, kifejezetten e célra kifejlesztett kapszulák alkalmazásakor ez a veszély fel sem merül, az így kapható probiotikus étrendkiegészítők megfelelnek a kor kényelmi elvárásainak, jól illenek az orvosi gyakorlatba, csomagolásuk a gyógyszerekével rokon, és tartósságuk is kiváló.


2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2012. 01. 05.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés