2017. November 17. péntek
A probiotikumok és a bélflóra szerepe -  A bélflóra fejlődése -  Ha a bélflóra egyensúlya felborul -  Mit tehetünk a belső egyensúly megtartásáért?
Bélrendszerünk 400 négyzetméteres felszínén, ezen belül is a vastagbélben, több százféle baktérium él a gazdaszervezettel egyetértésben és együttműködve. Ezek a baktériumok alkotják bélflóránkat, melynek össztömege kb. 1,5-2 kg, sőt a széklet szárazanyag-tartalmának 40-60%-a is az itt élő baktériumokból kerül ki.

Bélrendszerünkben kb. 4-500 féle baktérium él, de kb. 30-40 fajtára tehető azoknak a száma, melyek a bélflóra 99%-át alkotják. Ezek egy része betegséget okozhat, mások viszont kedvező hatással vannak ránk, és léteznek olyan baktériumok is, melyek hatása más baktériumoktól függ. A jótékony hatású baktériumok a probiotikumok, melyek például tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok lehetnek.

bélflóra, probiotikumok

A probiotikumok és a bélflóra szerepe

Szorosan értelmezve a probiotikumok azokat a baktériumtörzseket jelentik, melyek a szervezetben, de főként a bélben jótékony hatást fejtenek ki. Manapság tágabb értelemben használjuk ezt a kifejezést, és probiotikumnak hívjuk az összes olyan készítményt, mely ezeket a jótékony hatású baktériumokat tartalmazza. A probiotikumok táplálékai a prebiotikumok, melyek az emberi szervezet számára emészthetetlen anyagok, és a vastagbélbe eljutva a probiotikumok szaporodását segítik.

Klinikai vizsgálatok alapján a kedvező élettani hatású baktériumok megtelepedése és életben maradása jobb, ha a prebiotikumot és a probiotikumot egyszerre alkalmazunk. Ezt más néven szimbiotikus hatásnak is nevezik.

Bélflóránk feladata, hogy meggátolja a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vegyen a tápanyagok lebontásában (pl. a számunkra emészthetetlen cellulóz feldolgozásában), segítse a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, B-vitaminokat és K-vitamint termeljen. Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el.

A bélflóra fejlődése

Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen csíramentes, a bélflóra kialakulása a születés során megkezdődik. Amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását. Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jöttek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában inkubátoros kezelésre szorultak, ez a folyamat heteket késhet és nem mindig tökéletes. Az anyatejes táplálás szintén segít a normál bélflóra kialakításában és megőrzésében, mely a csecsemőknél az immunrendszer érését támogatja.

Ha a bélflóra egyensúlya felborul

Sajnos a bélflóra egyensúlya nem állandó, vannak olyan helyzetek és állapotok, melyek véget vetnek ennek az egyensúlyi állapotnak. A leggyakrabban ez a folyamat gyógyszerszedéshez köthető, így negatív hatással vannak bélflóránkra például az antibiotikumok, a gyomorsavkötő gyógyszerek, a szteroidot tartalmazó gyulladásgátló szerek, és a hormontartalmú készítmények. Továbbá a helytelen étkezés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, valamint a tartós székrekedés vagy hasmenés mind elősegítik a jótékony hatású baktériumok arányának csökkenését.

A bélflóra egyensúlyának felborulásakor jelentkező leggyakoribb tünetek a puffadás, hasmenés, szelesség, székrekedés, emésztési zavarok, fáradtság és az ellenálló képesség csökkenése. A bélflóra károsodása betegségek kialakulásában is megnyilvánulhat, így jelentkezhet vastagbél-gyulladás, tejcukor-érzékenység, allergia, irritábilis bél szindróma, hasnyálmirigy-gyulladás.

Mit tehetünk a belső egyensúly megtartásáért?

Bélrendszerünk egészségéért sokat tehetünk a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás) csökkentése vagy teljes elhagyása révén, illetve az életünkben előforduló stresszhelyzetek minimalizálásával, megfelelő megoldásával.

Kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő étrend is. A bélflórára káros hatással van a túlzott cukor-, zsír-, vörös hús- és alkoholfogyasztás, és a rostokban szegény étrend. Ugyancsak óvakodjunk a romlott, vagy fertőzött ételektől, melyek hasmenést okozva teret biztosítanak a nemkívánatos baktériumok szaporodására. Az egyensúly visszaszerzésére és megőrzésére fogyasszunk olyan ételeket, melyek a jó baktériumok szaporodását segítik elő, így iktassunk az étrendünkbe minél több zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket.

Arra is oda kell figyelnünk, hogy azokban helyzetekben, melyekről biztosan tudjuk, hogy negatívan befolyásolják a bélrendszerünkben élő, jótékony hatású baktériumok életben maradását, gondoskodjunk probiotikumok szedésével a bélflóránk egyensúlyának helyreállításáról.

Csecsemőkorban az anyatejben lévő prebiotikus anyagok biztosítják a megfelelő bélflóra kialakulásának feltételeit. Ebben az életkorban az anyatejes táplálásra kell törekedni. Gyermek- és felnőttkorban, ha a bélflóra egyensúlyának felborulására utaló tünetek jelentkeznek, akár megelőzően, akár gyógyítás céljából alkalmazni kell ezeket a készítményeket. Idősebb korban a bifidobaktériumok száma csökkenni kezd a bélrendszeren belül, ezért nagyobb mennyiségben kell pótolni ezeket a törzseket.

A probiotikumoknak támogató hatásuk van az immunrendszer működésére, így télen és tavasz elején, ha úgy találjuk, hogy túl sokszor betegedtünk meg, vagy nagyon elhúzódott a légúti fertőzésünk, mindenképpen gondoljunk ezekre a készítményekre, mint megoldási lehetőségekre.

Külföldi utazás során előfordulhat, hogy a célországban feltálalt ételek, vagy az ivóvíz az ottani higiéniás viszonyok miatt nagy mennyiségű vizes hasmenéssel, hányingerrel és hányással járó tünet-együttest eredményez. Ilyenkor a megfelelő higiénés szabályok betartásával és a probiotikumok megelőző használatával – tehát már itthon elkezdve azok szedését – a bélfertőzés és kísérő tünetei kialakulásának lehetősége jelentősen csökkenthető.


2009. 03. 18.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés