2017. Április 27. csütörtök
Miből áll egy krém? -  Miből nyerik a hatóanyagokat? -  Harc a ráncok ellen -  A Nap, a víz és a zsír
A bőr víz- és zsírtartalma, a napfénytől való védelme, a ráncok elleni küzdelem a legfőbb problémák, amelyek megoldására a kozmetikai ipar a megoldást keresve verseng a nők kegyeiért. Ebben a versenyben pedig rengeteg féle hatóanyag kerül a krémekbe, illetve bőrünkre. Némi segítséget nyújt a tájékozodásban cikkünk.

Bőrünkbe a vérkeringés útján kerül az anyagcseréhez szükséges oxigén, az energiaforrást jelentő szénhidrátok, valamint a bőrben található fehérjék és zsírok felépítéséhez szükséges vitaminok és ásványi anyagok. Három rétegéből azonban a külsőnek, azaz a felhámnak nincs saját véredényrendszere, így az alatta lévő réteg segítségére szorul. A megfelelő anyagok egy fogaskerekekhez hasonlatos rendszeren keresztül jutnak el a külső rétegbe. Igen ám, de ha mindez ilyen tökéletesen működik, mi szükség van a rengeteg, ilyen-olyan tápanyagot tartalmazó kozmetikai termékre?

krém, kozmetikum

A helyzet az, hogy ez a fogaskerékrendszer az évek múlásával egyre inkább fellazul, azaz a bőr külső rétegének tápanyagellátása máris elmarad az ideális állapottól. A tápanyagpótlás innentől kezdve a szépségipar egyik fontos kérdése, és úgy tűnik, a termékekből nincs is hiány. De hogyan igazodhatunk el a hatóanyagokat tartalmazó tájékoztatókon, honnan tudhatnánk, hogy mi az, amire valóban szükségünk van?

Miből áll egy krém?

Minden krém alapját az emulzió képezi. Ez az emulzió vízből, olajból és a kettőt összekötő emulgeátorból áll. Az emulgeátor gondoskodik arról, hogy az olaj és a víz stabil keverékké álljon össze. Hogy milyen zsírtartalmú krémre van szükségünk, a bőrtípustól függ. Egy krém zsírtartalmát úgy lehet ellenőrizni, hogy egy keveset vízbe keverünk, s ha nagyon zavaros, tejszerű folyadék keletkezik, akkor azt mondjuk, hogy a krém inkább zsírszegény. Ha mindez csak erőteljes kavargatás után következik be, akkor közepes zsírtartalmú, ha pedig egyáltalán nem oldódik fel a vízben, akkor magas zsírtartalmú termékről beszélünk.

A krémek zsírtartalmának többféle forrása lehet, a természetes zsírok és olajok a teljesség igénye nélkül:

Avocado oil (avokádóolaj): vitamindús
Hazelnut oil (mogyoróolaj): rendkívül magas a telítetlen zsírsavtartalma
Jojoba oil (jojobaolaj): sivatagi bokor terméséből nyert folyékony viasz
Almond oil (mandulaolaj): különösen magas zsírtartalmú mandulaolaj, száraz, érzékeny bőrre

A szintetikus ásványi olajok és zsírok jól eloszlanak, így sokszor kellemesebb érzést keltenek a bőrön, mint sok más természetes zsír. Ilyenek például:

Ceramid: zsírszerű anyag, a bőr természetes lipidjeinek mintájára állítják elő. Változatait 1-től 6-ig számozzák
Octanoate: kellemes állagú lesz tőle a krém
Phosphorlipid (foszforlipid): a sejtfalak természetes alkotórésze, a liposzómák alkotórésze
Trilaurin: olajos hatóanyagok hordozója
Vaseline (vazelin): ásványi eredetű zsír

A tartósítószerek kérdésében megoszlanak a vélemények: az ellenük érvelők fő indokként azt hangoztatják, hogy a tartósítószerek nem kifejezetten bőrbarát anyagok, egyeseknél allergiás reakciót is kiválthatnak, mások viszont azt állítják, hogy a romlott krémek még ennél is nagyobb kárt okozhatnak.

Miből nyerik a hatóanyagokat?

Az alapanyagokon túl, attól függően, hogy milyen célra készül egy kozmetikum, különböző hatóanyagokat tartalmaz. Ezek a hatóanyagok részben a növényvilágból származnak. Külön ágazat foglalkozik ezzel a kérdéssel, szisztematikusan vizsgálja végig a világ gyógynövényeit ötvözve a hagyományos tapasztalatokat a modern kutatásokkal. Állati eredetű anyagokat egyre ritkábban alkalmaznak, köszönhető ez például marhavész terjedésének, és az állatvédő törekvéseknek is.

A laboratóriumokban szintetikus úton készülnek olyan vegyületek is, melyek a megtévesztésig hasonlítanak egyes testazonos anyagokhoz. Így állítják elő a keramidot, a bőr felső bőrrétegében lévő kötőanyag pontos mását, és gyümölcssavakat, melyek hatásáról később még szó esik. A harmadik fontos eljárás, mely a kozmetikai hatóanyagok forrásának számít, a biotechnológiai eljárás.

Harc a ráncok ellen

Évezredek óta a nők egyik legfőbb vágya, hogy bőrük minél fiatalabbnak és üdébbnek látszódjon. Ez egy bizonyos korig különösebb erőfeszítésbe nem kerül, mígnem 30 körül történik valami, melynek következtében már lassabban múlnak el a szem alatti karikák, megjelennek az első szarkalábak, menthetetlenül elkezdődik a bőr öregedése. Menthetetlenül?

A ráncellenes készítmények leggyakrabban használt "nyersanyagai" a gyümölcssavak, vagy más néven az AHA-savak. Ezek az A-vitaminhoz hasonlóan "meghámozzák" a bőrt és pozitív hatással vannak a véredényekre és a kötőszövetekre. Ez a hatás azonban csak intenzívebb adagolásban jön létre, kérdéses, hogy kisebb adagolásban, azaz kozmetikai szerekkel is el lehetne érni. Egynémely gyümölcssavas szer olyan hatékony, hogy eleinte észrevehető hámlást okoz, így az érzékeny bőrűeknek vigyázniuk kell vele. A vízinövényekből vagy hüvelyesekből ún. bioanyagot állítanak elő, amely ugyan közvetlenül nem avatkozik bele a sejt működésébe, hanem biokémiai információ átvételére kényszeríti azt. Kérdés azonban, hogy ezt az üzenetet a bőrsejtek valóban átveszik-e.

Akárhogy is nézzük, a bőr kisimítása elég bizonytalan kérdés, de abban egyet érthetünk, hogy ráncok ide vagy oda, minél rugalmasabb a bőr, annál kellemesebb benyomást kelt. A kozmetikai termékekben ezt a rugalmasságot segítik elő a fehérjeelemek (aminosavak, polipeptidek), enzimek, energiában gazdag cukrok, foszforvegyületek, valamint a vitaminok és ásványi anyagok, melyeket elsősorban a nedvességtartalom javítására és antioxidánsként használnak. Íme a leggyakoribbak:

A-vitamin: csökkenti a bőr érdességét, védi a hámréteg sejtjeit
C-vitamin: természetes antioxidáns
E-vitamin: természetes antioxidáns
Beta-carotin (béta-karotin): az A-vitamin elővitaminja, a radikálisokat fogadja be
Potassium (kálium): a bőr nedvességtartalmára van jó hatással
Selenium (szelén): antioxidáns nyomelem

A Nap, a víz és a zsír

Azt az illúziót tehát el kell oszlatnunk, mely szerint ez az öregedés visszafordítható, ugyanakkor a bőr állapotát károsan befolyásoló hatások jelentősen csökkenthetők, vagy kiküszöbölhetők egyes kozmetikai cikkek által. A Nap rendkívüli bőröregítő hatása ma már közismert tény, ugyanakkor az egyik legjelentősebb eredmény, amelyet kozmetikumok fejlesztésében elértek, a káros hatású napsugarak semlegesítése krémekbe, naptejekbe adagolt UV-szűrők által. A leggyakrabban használt szűrők a következők:

Octyl Methoxycinnamate: elnyeli az UVB -sugarakat
Oxybenzone: elnyeli az UVA -sugarakat
Titandioxid (titán-dioxid): fizikai szűrő, az UV-sugarakat visszaveri

Egyes kozmetikumok a nedvességmegkötő hatóanyagoknak köszönhetően minden kétséget kizáróan segítséget nyújtanak a vízháztartás javításában, míg mások az irritációra hajlamos bőrnél érnek el nyugtató hatást.

A részben természetes, részben szintetikus eredetű gyakran használt nedvességmegkötő anyagok:

Aloe (aloé): nedvességmegkötő növényi kivonat, bőrnyugtató hatás
Chitin (kitin): nedvességmegkötő összetett cukor, a rák páncéljának és a rovarok szárnyának építőeleme
Collagen (kollagén): a kötőszövet vázfehérjéje, melyet a marha bőréből, vagy tengeri állatokból vonnak ki

Nyugtató vagy serkentő hatású hatóanyagok, a leggyakoribbak:

  • Calendula: körömvirágból nyert, nyugattó hatású kivonat
    Menthol: a menta serkentő hatású hatóanyaga
    Panthenole: B5-provitamin, gyógyulásserkentő
    Allantoine (allantoin): antiszeptikus és a bőr izgalmát enyhítő hatású, szintetikus úton, vagy búzacsírából nyerik
    A zsíros bőrűeknek készített kozmetikumok esetében a zsírelnyelő adalékanyagok játsszák a főszerepet, a vérellátás serkentése pedig bizonyos maszkokban, arcvizekben, krémekben levő anyagok segítségével érvényesül.

     



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés