2017. November 24. péntek
1 . oldal
A szédülés az egyik leggyakoribb idegrendszeri panasz. Gyakran bizonytalanságérzésként, egyensúlyzavarként éljük meg, de előfordulhat forgó érzés is, mintha „forogna a világ”. A szédülés oka lehet többek között folyadékhiány, keringési zavar, a belső fül betegsége, illetve központi idegrendszeri eredetű. A folyadékhiány és keringési zavar lehet átmeneti és tartós, adódhat akár hasmenésből, hányásból, nagyobb vérvesztésből, vérszegénységből, de szív- és érrendszeri probléma is okozhatja.

Amennyiben a szédülést a belső fül betegsége okozza, a szédülés forgó jellegű, ún. vertigo: általában kifejezett hányinger, hányás kíséri, akár izzadás, a beteg úgy érzi magát, „mintha egy körhintába ültették volna”. Ez a gyakran riasztó jelenség tarthat másodpercekig-percekig, órákig, de akár néhány napig is. Leggyakrabban az ún. BPPV (benignus paroxysmalis posturalis vertigo) fordul elő, melynek oka, hogy az egyensúlyozáshoz szükséges, félkörös ívjáratokban lévő mészkristályok leszakadnak a szőrsejtek felszínéről, és szabadon sodródva izgatják azokat. Hatásukra a fej mozdítására hirtelen heves, forgó szédülés jelentkezik. A szédülés jellemzően néhány másodpercig-percig tart, de lecsengését követően is kellemetlen szédülésérzet maradhat, tünetek nélkül.

szedules

A néhány napig tartó betegséget okozhatja a VIII. agyideg gyulladása, pl. vírusfertőzés következtében. A szédülés ebben az esetben is forgó jellegű, a fejmozgatás rontja a panaszokat, de az előző esettel ellentétben a tünetek tartósan fennállnak, nem szűnnek meg néhány percen belül. A panaszokat általában kifejezett hányinger, hányás kíséri, a betegek legszívesebben behunyt szemmel feküdnének az ágyban. Ez a típus tavasszal, ősszel gyakrabban fordul elő és jellemzően 3-5 napig tart. Halláscsökkenés, fülzúgás is kialakulhat a szédülés kísérőjeként, pl. Meniere-betegségben vagy ritkábban acusticus neurinoma is állhat a hátterében. Utóbbi a hallóidegen képződött jóindulatú elváltozás, mely növekedés esetén további neurológiai tüneteket okozhat. A belső fülre terjedő fülgyulladás is okozhat vertigot, illetve az agytörzs elváltozásai is állhatnak hátterében.

A központi idegrendszer betegségei (a kisagy, kisagykarok és az agytörzs felsőbb részei), az agy keringészavarát is kísérheti szédülés, azonban ez nem forgó jellegű, inkább irány nélküli, a leggyakrabban bizonytalanságnak nevezik. A központi eredetű szédülés esetén kevésbé fordulnak elő kifejezett vegetatív tünetek, hányinger, hányás.

A szédülések elkülönítése és okának tisztázása neurológus feladata. Sürgősen forduljunk orvoshoz, ha a szédülés tartós, végtaggyengeség, arcfélbénulás, nyelészavar, artikulációs zavar, érzészavar társul a tünetekhez, illetve a járás „részegessé” válik.


2017. 09. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés