2019. Szeptember 18. szerda
Egyes bélben élő baktériumok az allergia nagyobb arányát, krónikus gyomorbántalmakat, sőt elhízást okozhatnak a tehetős, iparosodott társadalmakban élő gyerekeknél olasz kutatók szerint.

Olasz kutatók az Európai Unióban, valamint Burkina Faso eldugott falvaiban élő gyerekek bélbaktériumait hasonlították össze. Az afrikai gyerekek két éves korukig anyatejen élnek, majd a kőkori emberekéhez hasonló étrenden, amely magvakat (például kölest), hüvelyeseket (például fekete szemű babot), és sok zöldséget tartalmaz. Húst igen keveset esznek. A nyugati ember étrendjében ezzel szemben sok hús, feldolgozott gabonák, cukor és zsír szerepel.

allergia, bélflóra, baktériumok

A bélbaktériumok DNS-azonosításából kiderült, hogy az afrikai gyerekek szervezetében sok olyan baktérium volt, amely segít a rostok lebontásában, emésztésében, míg az európai gyerekeknél hiányoztak ezek. A kutatók által talált különbségek megmagyarázhatják, miért nagyobb a krónikus allergiás esetek és az elhízás aránya a nyugati típusú társadalmakban.

„Eredményeink azt sugallják, hogy az étrendnek döntő szerepe van a bélflóra kialakításában más lehetséges változókhoz képest, mint például az etnikum, higiénia, földrajzi elhelyezkedés vagy éghajlat” – foglalta össze Paolo Lionetti, a Firenzei Egyetem munkatársa az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban.

A kutatók elmélete szerint a bélflóra gazdagságának visszaszorulása az európai gyerekeknél a Burkina Fasóban élőkhöz képest azt jelezheti, hogy a cukor, a sok állati zsiradék és a nagy kalóriatartalmú ételek fogyasztása az iparosodott országokban gyors ütemben csökkenti a bélflóra, azaz a mikrobióta alkalmazkodási képességét.

A megállapítások azon a tényen alapulnak, hogy az emberi egészség nagy mértékben függ a szervezetben és a test felszínén élő mikroorganizmusok milliárdjaitól. Bizonyos baktériumok gyulladást okozhatnak, mások viszont szükségesek a megfelelő emésztéshez. A kutatók szerint a fejlett nyugati országokban a higiénia javulásával, valamint az antibiotikumok és vakcinák alkalmazásával sikeresen ellenőrzés alá vonták a fertőző betegségeket a múlt század második felében, ezzel együzz azonban olyan új betegségek szaporodtak el, mint az allergiák, autoimmun rendellenességek, gyulladásos bélbetegségek.

Lionettiék szerint megállapításaik támogathatják a probiotikus termékek fejlesztését, amelyek segítenek visszaállítani az eredeti bélflórát, és megőrizni a karcsúságot, egészséget.


Forrás: MTI
2010. 08. 03.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés