Az egészséges táplálkozás alapelvei gyermekkorban

Bizonyos meglévő genetikai hajlam esetén a gyermekkori helytelen táplálkozási szokások elősegítik az érelmeszesedés, szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés kialakulását felnőttkorban, sőt már arra is vannak biztos adatok, hogy az érelmeszesedés gyerekkorban kezdődik! A felnőtt típusú cukorbetegség, az elhízás, az epekövesség, a csontritkulás, sőt bizonyos, nemcsak a tápcsatornát érintő rosszindulatú daganatok szintén azon betegségek közé tartoznak, melyek részben megelőzhetők lennének a helyes táplálkozási szokások kialakításával.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Ha komolyan veszed a tartós fogyást,

és a későbbiekben is egészségesen szeretnél főzni:

Légkeveréses Halogén Főzőkészülék

- Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetsz benne

- Füst- és szagmentes

- Mikró helyett is jó, mindent tud, amit egy mikrohullámú sütő, sőt tehetsz bele alufóliát, vagy akár tepsit is

- Megőrzi az ételek vitamintartalmát a kíméletes halogén főzési eljárásnak köszönhetően.

- Megtapasztalhatod az ételek valódi ízét, a zárt rendszerben sosem érzett ízek jönnek elő..

 

MEGNÉZEM A LÉGKEVERÉSES HALOGÉN FŐZŐKÉSZÜLÉKET >>

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Riasztó adatok

Lássunk néhány riasztó adatot, melyek a fenti állítás jelentőségét alátámasztják. Az 1998-as statisztikai adatok szerint Magyarországon a nők átlagéletkora 75 év, a férfiaké csak 66! Ez jóval alacsonyabb a fejlett európai országok átlagértékénél. Az összhalálozás több mint feléért a szívérrendszeri megbetegedések (szívinfarktus, agyvérzés stb.) és közel 25%-ért a rosszindulatú daganatos megbetegedések (tüdőrák, májrák, gyomorrák, gégerák stb.) felelősek.

A Központi Statisztikai Hivatal egészségi állapot felvétele szerint a magyar összlakosság több mint 30%-a túlsúlyos, a gyermekek legalább 15%-a kövér! Nagyon sokan fogyasztanak cukrozott üdítőitalokat, kevesen esznek viszont zöldséget és gyümölcsöt. A legkedveltebb húsféleség még ma is a disznóhús. A családok nagy része állati eredetű zsiradékot használ a mindennapi főzéshez, és legtöbben csak a fehér kenyeret fogyasztják, a barna, magvas kenyereket meg sem kóstolták soha.

Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet adatfelvétele szerint a gyermekek körében elégtelen a fehérjebevitel, valamint az átlagos élelmi rost s szénhidrátfogyasztás, miközben a hasnyálmirigy állandó inzulin ingerét jelentő natív cukorbevitel fokozott. A zsírfogyasztásban a szívérrendszeri megbetegedések egyik legnagyobb rizikófaktorát jelentő telített zsírok dominálnak, a koleszterinbevitel a megengedett napi maximumot meghaladja, miközben a mikrotápanyagok (ásványi anyagok és nyomelemek) bejutása nagyon csekély. A magyar gyerekek közel egyötöde reggeli nélkül megy iskolába, ha pedig valamely ok miatt nem vesz részt az amúgy sem tökéletes közétkeztetésben, jórészt gyors ételeket, cukros üdítőt vagy édességet, chipset eszik.

Melyek tehát azok a táplálkozási kockázati tényezők, melyek elkerülésével a felnőttkori krónikus, ún. "nem fertőző betegségek" megelőzhetőek lennének?

Zsírok

Az összzsírbevitel és ezen belül az állati eredetű telített zsírok bevitelének túlsúlya (sertéshús, zsíros marhahús).

A vérben keringő triglicerid részben a táplálék zsírjából, túlnyomórészt azonban a szervezetben lévő szénhidrátfeleslegből keletkezik. Ezért sem veszélytelen a túl sok édesség fogyasztása. Ha a vérben megnő a triglicerid szintje, az nemcsak a kövérség kialakulása szempontjából kedvezőtlen, hanem közvetve ugyan, de megemeli a vér koleszterin szintjét, s mindez szerepet játszik az érelmeszesedéses faktorok képződésében. A magas vérzsírszinttel összefüggő testsúlytöbblet csökkentésére elsősorban a szénhidrátbevitelt kell korlátozni. Szénhidrát- és zsírszegény diétát akkor kell alkalmazni, ha az elhízott betegnek a koleszterinszintje is magas.

Koleszterin

További kockázati tényező táplálkozásunkban a túlzott koleszterinbevitel. A koleszterin részben táplálék útján jut testünkbe, részben a szervezet maga is előállítja, és a véráram útján eljuttatja a különböző sejtekhez. Ennek az anyagnak a megléte az emberi élet feltétele, mert a sejthártyák felépítésében fontos szerepe van, és bizonyos hormonok előanyagát képezi. A felesleges koleszterin azonban lerakódik az erek falában, beszűkíti azok keresztmetszetét, érszűkületet, érelmeszesedést okoz, és ennek következtében a szívizom, az agy, és egyéb szervek, valamint a végtagok vérellátása károsodik.

Ha valaki normál súlyú, de vérében a koleszterinszint magas, elsősorban koleszterinszegény diétát kell alkalmaznia, ami azt jelenti, hogy tiltott a máj, a velő, a csirkehús bőrének fogyasztása, és csak heti 3-4 tojás engedhető meg.

A koleszterinbevitel korlátozását bizonyos ételkészítési technikák is elősegíthetik, úgymint a sütés helyett a főzéspárolás, vagy a teflonsütő, az alufólia, a cserépedény használata.

A bőséges rostfogyasztás szintén hatékony eszköze a koleszterincsökkentésnek azáltal, hogy csökkenti a táplálékkal bevitt koleszterin felszívódását.

A növényi eredetű zsiradékokban (növényi olajok, margarin) található egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a vér koleszterinszintjét és emelik a jótékony, védő hatású alcsoport (az ún. HDL-koleszterin) arányát, ezért ajánlhatók az állati eredetű telített zsírokkal szemben. Magyarországon a telített zsírsav- és koleszterinfogyasztás kb. kétszer annyi, mint amennyi a testsúly és az erek szempontjából ideális lenne.

Nagyon alacsony ugyanakkor a tengeri halak fogyasztása, ami azért sajnálatos, mert a bennük lévő ún. "omega3-zsírsavak" jótékony hatásúak a szívérrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanis csökkentik a vér trigliceridés koleszterinszintjét. Próbáljunk gyermekeink táplálkozásába minél többször halféleséget csempészni!