Már óvodáskorban célszerû kialakítani, és a gyerekek napirendjébe beiktatni a napi ötszöri étkezést. Amennyire lehet, érdemes az egyes étkezéseket minden nap közel azonos idõpontra tenni. Figyelni kell arra is, hogy ugyanúgy, mint a felnõtteknél, az egyes étkezések mennyisége, energiatartalma a nap folyamán egyenletesen legyen elosztva.
A tízórai, uzsonna mennyiségének nem kell túl nagynak lennie. Erre megfelel pl. egy szendvics, tejtermék, vagy egy gyümölcs is. A reggeli és a vacsora már legyen bõségesebb. Fontos, hogy elõbbi soha ne maradjon ki, valamint tartalmazzon valamilyen gabonakészítményt (zsemle, kifli, teljes õrlésû kenyér, gabonapehely, müzli stb.), állati eredetû fehérjét (tej, kefir, joghurt, sajt, túró, tojás, húskészítmény), friss zöldséget, és folyadékot is. A vacsora lehet meleg étel (pl. fõzelékfélék), vagy ha nincs mód az elkészítésére, akkor valamilyen hideg étel. Fontos, hogy a gyerekek ne éhesen feküdjenek le aludni.
A nap legbõségesebb étkezése az ebéd, ami minden esetben meleg étel legyen, és tartalmazzon levest is. Az óvodáskorú gyerekek szinte minden olyan ételt el tudnak fogyasztani, mint a felnõttek, így az elkészíthetõ ebédvariációk skálája széles. Ajánlatos a fõzelékféléket gyakran szerepeltetni az étrendben. Emellett természetesen ehetnek burgonyavagy rizsalapú köretet is, és ritkábban (heti 12 alkalommal) tésztaétel is fogyasztható. Hetente 12 alkalommal száraz hüvelyesek is adhatóak, leves, saláta, vagy fõzelék formájában.
Az ebédnek, a reggelihez és a vacsorához hasonlóan minden esetben komplettnek kell lennie, vagyis a növényi fehérjék mellett állati eredetû fehérjét is kell tartalmaznia (pl. fõtt vagy sült tojás, fõtt vagy sült virsli, natúr máj, natúr sertésszelet, natúr csirkemell, grillcsirke, párolt hússzelet, sült hal (szálka nélkül), pörkölt, stb). Sok gyerek kedvenc étele a rántott hús, azonban bõ zsírban sült étel fogyasztása csak heti egy alkalommal ajánlott; ezen kívül próbáljuk a kevesebb zsír felhasználásával készült húsételeket, illetve egyéb feltéteket elõnyben részesíteni. A zöldségek jó, ha már az ovisok étrendjében is szerepelnek nemcsak leves, fõzelék, köret, hanem friss saláták formájában is.
Fontos, hogy az egyes étkezések ne legyenek egyhangúak, ne mindig a kedvenc fogás legyen étlapon, mert csak a változatos étrenddel biztosítható minden tápanyag bevitele a gyermekek egészséges fejlõdéséhez.
Az édességet az ovisok többsége nagyon szereti. Fogyasztásuktól nem kell tiltani õket, de ez a legmegfelelõbb életkor arra, hogy megtanítsuk, az édességek nem önálló étkezésre valók (pl. reggeli helyett), hanem a fõétkezések után, desszertként ajánlatos fogyasztani õket. Az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hetente csak 12 alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében. Alkalmanként egy adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, 1-2 szem cukorka, egy szelet sütemény. A korlátok közé szorított édességfogyasztással, a "nasi" észszerû mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend.
Ne feledkezzünk meg a napi folyadékfogyasztásról sem! Érdemes minden étkezéshez, és közöttük is biztosítani valamilyen folyadékot, mert a gyerekek játék közben hajlamosak megfeledkezni arról, hogy szomjasak. A folyadék lehet víz, gyümölcstea, tej, tejes ital, gyümölcslé. A 100 %-os gyümölcsleveket érdemes vízzel hígítani, elkerülendõ a vitamintúladagolást. A megfelelõ folyadékpótlás különösen nagy melegben, hányás, hasmenés vagy lázas állapot esetén nélkülözhetetlen, mivel a gyerekek sokkal érzékenyebbek a kiszáradásra, mint a felnõttek.
/a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevele/