Az öregedés általában nem tartozik azok közé a dolgok közé, amire bárki is vágyna, többnyire inkább tartunk tőle, ám egy nemrégiben végzett ausztrál kutatás megpróbálta a dolog pozitív oldalát is megmutatni.

Rengetegen élnek a világban, akik szerint a klímaváltozás nem létezik, az oltások pedig egytől egyig ártalmasak. A szakemberek most azt vizsgálták, hogy vajon mitől függ, hogy bizonyos információknak különös jelentőséget tulajdonítunk, míg más tényeket figyelmen kívül hagyunk.

Az alkoholos májbetegség a májszövet különböző mértékű károsodási szintjeinek összefoglaló neve, melyhez a túlzott mértékű alkoholfogyasztás vezet. A mértéktelen alkoholfogyasztás az emberek nagy többségénél előbb vagy utóbb zsírmáj kialakulását okozza, mely tünetmentességének köszönhetően gyakran még észrevétlen marad, majd ez az állapot idővel gyulladásos folyamatokhoz, májfibrózishoz és végül halálhoz vezet. Kevés tudományos információnk van viszont azon társadalmi réteg fizikai állapotáról, akik alkoholproblémákkal küzdenek ugyan, de még nem alkoholfüggők.

A bőrrák egy súlyos, rosszindulatú daganatos betegség, mely a rákos megbetegedések 40 %-át teszi ki. Különböző fajtáinak közös jellemzője, hogy az UV-sugárzásnak kitett bőrfelületeken jelennek meg leggyakrabban. A megbetegedések számának szaporodása összefüggésbe hozható az ózonréteg elvékonyodásával és a megváltozott napozási, szoláriumozási szokásokkal egyaránt.

10-ből egy arcplasztikára specializálódott sebészt felkereső páciens olyan mentális problémával küzd, melyben zavart szenved saját testük észlelése. A Baltimore-i John Hopkins University által végzett tanulmány szerint a betegség előfordulási gyakoriságának ellenére a plasztikai sebészek csak kevesebb, mint 5 %-át ismerik fel ezeknek a betegeknek. Ezt a típusú mentális zavart diszmorfofóbiának (rövidítve BDD), vagy testdiszmorfiás zavarnak is nevezik. Legfontosabb tünetei: testérzékelési zavar, folyamatos elégedetlenség egyes testrészekkel, azok torznak érzése, rejtegetése, ellenőrizgetése és szorongásos zavarok kialakulása.

A University College London legutóbbi kutatása szerint azoknak az idősebb embereknek, akik csípőtáji törést szenvednek el, háromszorosára növekszik a halálozási rizikójuk a balesetet követő első évben. Valamekkora kockázatemelkedés még a baleset után 8 évvel is kimutatható. Ennek oka többek közt az, hogy a műtétet követően esetlegesen fellépő szívproblémák, tüdőgyulladás és vérrögképződés rendkívül sérülékennyé teszi az érintett pácienseket.

Télen még több időt töltünk a televízió előtt, mint az év többi részében. Pedig érdemes lenne ezt az időt lerövidíteni annak érdekében, hogy ne fájduljon meg a derekunk. Ausztrál kutatók szerint ugyanis, a hát- és deréktáji panaszok kapcsolatba hozhatók a tévénézéssel, és ez főleg azokat a nőket érinti, akik naponta 2 óránál többet ülnek a TV előtt. Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája, és Sekk Patricia a Fájdalomközpont gyógytornásza ennek a mozgásszervi problémának az megelőzési lehetőségeiről és kezelési módjairól beszél.

Aki sportol, az biztosan egészséges, gondolhatjuk azok alapján, amit a mozgás jótékony hatásairól tudunk. Az azonban talán kevésbé közismert tény, hogy az intenzíven sportolók között gyakoriak a szív szerkezetét, illetve funkcióját érintő különböző eltérések, mint például a szív megnagyobbodása, a szívizom megvastagodása, a szívüregek kitágulása, vagy éppen az alacsony pulzusszám. Mit jelentenek ezek az elváltozások? Mire kell gondolnunk, ha azt halljuk, hogy valakinek sportszíve van? Miért van szüksége a hobbi- és élsportolóknak egyaránt rendszeres kardiológiai szűrésére? Ezekre a kérdésekre válaszol Dr. Sztancsik Ilona, a Sportorvosi Központ sportorvos-kardiológusa.

Egyre több azoknak az irodai dolgozóknak a száma, akik krónikus ízületi fájdalmakról számolnak be. Ennek elsősorban a napi több órás egy helyben ülés, valamint a túlzott számítógép használat az oka. Fokozza a problémát az is, hogy sokan nem táplálkoznak helyesen, munkaidő után pedig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő mennyiségű mozgásra. Az elhízás és a mozgáshiány ugyanis jelentősen súlyosbítja a panaszokat. Arról kérdeztük Dr. Arnold Dénes Arnoldot, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistáját, hogy melyek azok a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedések, amely az irodai dolgozókat érintik, és hogy milyen terápiát javasol ezeknek a panaszoknak a megszüntetésére.

A 2-es típusú cukorbetegség általában lappangva, hosszú időn keresztül alakul ki, ám több állapot is fellép, még mielőtt diabetes lesz a diagnózis. Ilyen megelőző állapot az inzulinrezisztencia, az emelkedett éhomi glükóz szint, a csökkent glükóztolerancia. Bár létezik a WHO által megadott határérték, melytől fennáll a prediabetes, azaz a cukorbetegséget megelőző állapot, ám az Amerikai Diabetes Társaság szerint csökkenteni kellene a határértéket. A témáról dr. Polyák Annamáriával, a Budai Endokrinközpont diabetológusával beszélgettünk.