A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) a felnőtt lakosság körében leggyakrabban előforduló szívritmuszavar. Leggyakoribb tünetei a szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom, gyengeség, légszomj, szédülés. Sajnos gyakran előfordul, hogy a betegség panaszok hiányában felismeretlen marad, és diagnosztizálása csak a súlyos következményeként kialakuló stroke (vérrög okozta agyi keringési zavar, gutaütés) bekövetkezte után lehetséges.

Az átlagos ember naponta tízszer-hússzor szellent, bár a többségünk erről nem szívesen beszél. Minden szellentés az egészséges bélműködés tükre, de vajon mi az oka annak, hogy egyes szellentés büdösebb, mint a másik? Dr. Myron Brand gasztroenterológus válaszol a feszítő kérdésre.

Azoknál a gyermekeknél, akiknek édesanyjuk a várandósság alatt antidepresszáns kezelésben részesült, nagyobb a valószínűsége a beszéd és nyelvi zavarok kialakulásának.

Hiába léteznek ma már egyre hatékonyabb számítógépek, amelyek – a sakktól a zeneszerzésen át – számos területen jobban teljesítenek mint az ember, egyelőre még távol az az idő, amikor a gép „legyőzheti” az embert – tudjuk meg a Harvard friss kutatásából.

Egy friss kutatás szerint a jóga segítséget nyújthat mindazok számára, akik generalizált szorongásos zavarokkal küzdenek.

Az Autizmus spektrum zavarban (ASD) szenvedő gyermekeknek rendszerint nehézséget okoz a szociális kapcsolatok kialakítása, a kommunikáció illetve a nonverbális jelek megértése. Gyakran kerülik a szemkontaktust, nem tudják helyesen értelmezni a vizuális jeleket, nehezen lépnek kapcsolatba vagy osztanak meg közös élményeket másokkal, amely könnyen társadalmi elszigetelődéshez vezethet.

Számos tanulmány beszámolt már arról, hogy a koffein potenciálisan tudja lassítani a Parkinson-kór kialakulását. A kutatók most olyan koffein-alapú vegyületeket fejlesztettek ki, amelyek ígéretesnek mutatkoznak a Parkinson-kór progressziójának lassításában.

A kutatók már több mint ötven éve tudják, hogy a zab csökkenti a koleszterinszintet, és így a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is, ám mindezidáig elsősorban a zabnak a „rossz” (LDL) koleszterinre gyakorolt hatásával foglalkoztak csupán.

A tudomány története során először merül fel a kérdés, hogy vajon valóban napi nyolc pohár vízre (kb. 2-2,5 liter) van-e szükségünk. A Monash University tanulmánya azt a kérdést is felteszi, hogy vajon lehetséges-e a túlivás: vagyis az, hogy egyszerűen túl sok folyadékot veszünk magunkhoz.

A legtöbb ember hiába diétázik, olykor-olykor azért enged a csábításnak: ezeket a kisebb-nagyon falatokat ugyanakkor említésre méltónak sem találja, ezért nem is listázza őket az elfogyasztott kalóriák között.