A limfóma egy olyan rosszindualtú hematológiai megbetegedés, amely a limfocitákból indul ki. A limfociták főleg a nyirokcsomókban, de más szervekben, így a bőrben is fellelhetők. Amennyiben a bőr érintett, úgy azt bőr limfómának, cutan limfómának nevezik, és a non-Hodgkin limfómák közé sorolandó.
Az állapot általában a bőr T-sejtes limfómáját takarja (CTCL), vagyis ekkor a T-limfocitáknál lép fel a probléma. Ekkor a T-sejtekben olyan rendellenességek alakulnak ki, amelyek megtámadják a bőrt. Létezik még a bőr B-sejtes limfómája is, ám az jóval ritkább.
Érdemes tudni, hogy minkét fő csoportnak vannak még további típusai is- ezt a vizsgálatok alkalmával fontos tisztázni, hiszen a betegség pontos diagnózisa szükséges a legoptimálisabb kezelés megválasztásához.
A bőrlimfómának van primer és secunder változata is, attól függően, hogy a limfóma elsődlegesen a bőrből indult ki,vagy a nem bőrből kiinduló limfóma, ami a bőrt is érinti.
Könnyű összekeverni bizonyos bőrbetegségekkel
A diagnózis felállításában nagy szerepe van bőrgyógyásznak, hematológusnak, valamint patológusnak is.
Első körben fizikális vizsgálatra van szükség, majd indokolt a nyirokcsomók érintettségének meghatározása is. Ezen kívül szükség van még vérvételre, bőrbiopsziára, immunhisztokémiai vizsgálatra, a véráramlás citometriai vizsgálatára, valamint PET CT/MRI-re is, az állapot stádiumának meghatározására, valamint a primer/secunder forma elkülönítésére.
Amennyiben nyirokcsomó megnagyobbodás is jelen van, vékonytű biopsziával onnan is szükséges mintát nyerni- mondja dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa.
A kezelés legtöbbször kombinált
A terápia megválasztásához elengedhetetlen a limfóma pontos diagnózisa, stádiumának meghatározása. A kezelés legtöbbször kombinált, mely a következőket foglalhatja magában:
• Krémek, kenőcsök (szteroidos)
• UV
• Fényterápia
• Gyógyszeres kezelés
• Sugár/kemoterápia
• Csontvelő átültetés
• Biológiai terápia