Ismeretlen daganatos betegség: a limfóma

Amellett, hogy keveset tudunk róluk, a limfómák felismerése sokszor nem egyszerű, mivel viszonylag általános tünetekkel járnak. Pedig a limfómákra is igaz, hogy a korai felismerés nagyban javítja a gyógyulási és túlélési esélyeket; bár szerencsére a limfómák a kifejezetten sikeresen kezelhető daganatok közé tartoznak.

Félrevezető tünetek

A limfómák első tünete leggyakrabban a nyakon, a hónaljban, a lágyék tájékán lévő nyirokmirigyek általában fájdalmatlan megnagyobbodása. Ez viszonylag könnyen észlelhető tünet, de például vírusfertőzések alkalmával is gyakori jelenség, hajlamosak lehetünk tehát elbagatellizálni a jelentőségét. Ha hátterében nem áll valamilyen ismert ok, és két hét után is fennáll, esetleg a csomók még nőnek is, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Szerencsére e tünet hátterében legtöbbször nem a limfóma áll.

Az előzőhöz hasonló a helyzet a többi tünettel: a rossz közérzet, a kimerültség és fáradékonyság, az étvágytalanság, a láz és az éjszakai izzadás, valamint az ok nélküli tartós fogyás más betegségekre is utalhatnak. A mellkasban és a hasban lévő megduzzadt nyirokcsomók nehézlégzést és köhögést, emésztési panaszokat, valamint a végtagok duzzanatát okozhatják. Az is előfordul, hogy tünetek híján a limfómára egy más okból elvégzett vizsgálat, pl. mellkasröntgen alkalmával derül csak fény.

Hogyan alakul ki a limfóma?

A nyirokrendszer az immunrendszer fontos része, a fertőzések elleni védekezésben és a betegségek leküzdésében játszik fontos szerepet. A nyirokrendszert az egész testet behálózó nyirokerek, a testhajlatokban (nyak, hónalj, lágyék környéke), a mellkasban és hasban található nyirokmirigyek, valamint a csontvelő, a lép, és a csecsemőmirigy alkotják, de találhatók még nyirokszövetek más szervekben (pl. a mandulákban) is.

A nyirokrendszerben keringő folyadék, a nyirok, illetve az azt megszűrő nyirokmirigyek limfocitákat, a fehérvérsejtek egyik fajtáját tartalmazzák: ezek feladata a szervezetbe jutott idegen anyagok, pl. baktériumok, vírusok felismerése és elpusztítása. Ha szervezetünket valamilyen fertőzés éri, az ellene zajló védekezés közben a nyirokcsomók megduzzadhatnak és érzékennyé válhatnak: ez az általában ártalmatlan tünet azt jelzi, hogy a nyirokrendszer „dolgozik a hiba elhárításán”. Limfómás megbetegedéskor a kóros limfociták felhalmozódnak a nyirokmirigyekben – ebből adódik a mirigyek megnagyobbodása –, a nyirokereken keresztül pedig a test minden részére könnyen eljuthatnak (utóbbi miatt a limfómákat folyékony ráknak is nevezik).

Limfóma: egy név, több betegség

A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseit valójában több különböző kórkép alkotja, szövettani megjelenésük alapján ezek két főbb csoportra oszthatók.

A 19. században élt brit orvosról, a betegség első leírójáról, Thomas Hodgkinról elnevezett Hodgkin-limfóma, más néven Hodgkin-kór ritkább kórkép. Minden életkorban előfordul, bár jellemzően fiatalokat és időseket érint, a középkorúakat kevésbé fenyegeti. A másik csoport, a több mint 30-féle kórképet tömörítő Non-Hodgkin limfómák csoportja minden életkorra jellemző, de előfordulása idős korban gyakoribb. A nem szerinti eloszlást tekintve a limfómák férfiaknál fordulnak elő gyakrabban.

A limfómák kialakulásának oka nem ismert, bizonyos esetekben gyanítható, hogy vírusfertőzés, pl. az Epstein-Barr vírus állhat a háttérben. A non-Hodgkin limfóma előfordulhat legyengült immunrendszer esetén, pl. szervátültetés után, vagy HIV-fertőzötteknél.