Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A kálium létfontosságú ásványi anyag, kis elektromos töltésével sejt- és idegi funkciókat aktivál.
A kálium szerepe a szervezet működésében:
• részt vesz a folyadékháztartás fenntartásában (a nátriummal egyensúlyban);
• támogatja a normál vérnyomást;
• szükséges az izmok és a szívizom működéséhez;
• szerepe van az idegi ingerületvezetésben;
• részt vesz a cukor felszívódásában a sejtekbe.
Szintjét befolyásolja a táplálékkal bevitt mennyiség, az éghajlati viszonyok, a fizikai aktivitás, a nátriumszint és a vízhajtók szedése. Sem a túl magas, sem a túl alacsony káliumszint nem jó a szervezet számára. Vérszintje nagyon szűk határok között mozog, élettani esetben 3,5-5,3 mmol/l a szérumkoncentrációja.
A vesék a kiválasztás során egyensúlyban tartják a káliumszintet, kiürítve a felesleges mennyiséget. Káliumot a széklettel és az izzadással, hányással is veszít a szervezet.
A káliumtöbblet tünetei, következményei
A hiperkalémia nevű állapot azt jelenti, hogy a szervezetben túl magas a kálium szintje, azaz meghaladja az 5,3 mmol/l-es koncentrációt. Ez életveszélyes állapot, amely azonnali kezelést igényel.
A hiperkalémia okai:
• akut vagy krónikus vesebetegség,
• egyes gyógyszerek szedése,
• kiszáradás,
• túl sok nátriumot vagy káliumot tartalmazó táplálékkiegészítők szedése,
• diabétesz,
• sérülés vagy égés által kiváltott vörösvértest-pusztulás,
• veseelégtelenség.
A hiperkalémia tünetei:
• izomfáradtság,
• gyengeség,
• bénulás,
• szívritmuszavar,
• mellkasi fájdalom,
• szédülés,
• hányinger.
A káliumhiány tünetei, következményei
A kálium hiányát hipokalémiának is nevezik. Leggyakoribb kiváltó oka vízhajtó gyógyszerek szedése, mivel a vizelettel kálium is ürül. Szintén okozhat túl alacsony szintet az olyan vízvesztéssel okozó állapot, mint a hányás vagy a hasmenés.
Éppen ezért előfordul olyan emésztőszervi betegségek esetén is, mint a Crohn-betegség vagy a colitis ulcerosa. Szintén okozhat hiányt az intenzív izzadás, amelyet nem követ az ionok pótlása.
Mivel kálium sokféle élelmiszerben található, ritka, hogy a hiányát az okozná, hogy a táplálékkal nem jut be belőle elegendő mennyiség a szervezetbe. A hiányhoz azonban hozzájárulhat a magnéziumhiány, mivel az szükséges a felszívódásához.
A káliumhiány tünetei:
• fáradtság, fáradékonyság,
• izomgörcsök, gyengeség,
• székrekedés, bélhűdés,
• súlyosabb esetben szívritmuszavar, izombénulás.
A kálium napi ajánlott beviteli szintje
Az ajánlott beviteli mennyiség függ a kortól, a nemtől és az egészségi állapottól is. A WHO szerint a napi optimális bevitel 800 és 1000 mg között változik. Az egyénenként szükséges káliumszuplementáció mennyiségéről konzultáljon háziorvosával vagy kezelőorvosával.
Felnőtteknek a javasolt maximális mennyiség naponta 3500 mg. A gyermekeknek ennél jóval alacsonyabb mennyiségre van szükségük, míg várandósság és szoptatás alatt megnő a beviteli igény.
Normál táplálkozás mellett általában bevihető a megfelelő káliummennyiség.
Káliumban gazdag élelmiszerek:
• gyümölcsök (banán, sárgabarack, ananász, narancs),
• zöld leveles zöldségek,
• sovány húsok,
• teljes kiőrlésű gabonafélék,
• hüvelyesek,
• olajos magvak.
Amennyiben a káliumháztartást befolyásoló gyógyszert szed, előfordulhat, hogy táplálékkiegészítő formájában kell bevinnie a szükséges káliummennyiséget.
A kálium kölcsönhatása egyéb anyagokkal
A szervezetben a nátrium és a kálium szintje között egyensúly áll fenn. Az ajánlott bevitel káliumból sokkal magasabb, mint nátriumból, de a modern táplálkozásban ez általában éppen fordítva van, ezzel is növelve a magas nátriumbevitel okozta veszélyeket.
A kálium megfelelő működéséhez a magnézium megfelelő szintjére is szükség van.
Gyermekek esetében jóval alacsonyabb káliumbevitel javasolt. A várandósság és szoptatás idején megnő a káliumszükséglet.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
