Miért hasznos a játszótér?

Az élet első éveiben a gyermekek számára a mozgás az egyik legalapvetőbb inger, a világ és az én felfedezésének alapvető eleme, a megfelelő mozgásfejlődés pedig az idegrendszer fejlődése szempontjából is kiemelt fontosságú. A játszótéri játékok közül sok olyan mozgásra ad lehetőséget a gyerekek számára, melyet otthon nem feltétlenül könnyű megteremteni.

Mikortól menjünk a játszótérre?

A játszótér már egészen kicsi kortól az együtt megtett séták terepe lehet, főleg, ha a családban nagyobb testvér is van, de az egyes játékok kipróbálása nagyban függ attól, hogy éppen hol tart a gyermek mozgásfejlődése.

Amikor a baba már stabilan ül, tehát nagyjából 6-8 hónapos kortól, elkezdődhet a homokozó és a hinta felfedezése – mondta el Ónodi Csilla gyógypedagógus, a GEKKO Képességfejlesztő Játszóházak országos hálózatának pedagógiai igazgatója. Fontos tudni, hogy a hinta csak akkor alkalmas és elég biztonságos a pici baba hintáztatására, ha teljesen körbeöleli, és a játéknak mindig szoros szülő kontroll mellett kell zajlania.

A szakember szerint a homokozó és a hinta után a többi játék szerepe akkor nő meg a gyermekek játékában, és akkor válnak valóban élvezetessé számukra, ha már kialakult a járás biztonsága. Az egyes mozgások biztos begyakorlása a többi játék használatának is alapfeltétele, és ha nem vagyunk biztosak abban, melyik játékra engedhetjük fel nyugodt szívvel a kicsit, vezérelvként figyelembe vehetjük, hogy mire képes már önmagától. Nem célszerű például úgy csúszdázni, ha állandóan mi rakjuk fel a tetejére, bár a szakember szerint általában a kicsik maguk is akkortól szeretnének lecsúszni rajta, ha már fel tudnak mászni a tetőre vezető létrán.

A legkisebbeknél az olyan eszközöket, például mászótornyokat vagy a lanovkát is érdemes még mellőzni, ahol túl magasra kell felmászni, ahol túl sokan vannak egyszerre, és/vagy nem tudunk a gyermek mellett maradni és azonnal a segítségére sietni, ha szükséges. Később, ahogy egyre biztosabbá válik a gyermek mozgása, egyre inkább meg lehet vonni a segítséget.

Mivel az egyes mozgásfejlődési szakaszok jelentkezése egyénenként eltérő, ne törődjünk azzal, hogy a szomszéd Pistikéje mennyivel hamarabb kezdett el járni vagy leugrálni a mászókáról. Emiatt erőltetni sem szabad az olyan játékokat, amikre nem vágyik a kicsi, vagy túl magas, túl veszélyes a számára. Ónodi Csilla szerint a gyermek sok jellemvonását, veszélyérzetét és bátorságát negatívan befolyásolhatja, ha idő előtt olyan helyzetekbe hozzuk, amelyekre még nem érett.

Miért hasznos a játszóterezés?

Az óvatosság fontos tehát, de a fentiek remélhetőleg nem riasztanak el senkit attól, hogy játszótérre vigye csemetéjét. Az ott lévő játékok ugyanis fejlesztik az önfeledt és szabad játékot, mozgósítják a mozgáskoordinációt és az ügyességet, a többi gyerek társasága pedig nagyban előmozdítja a szociális érettséget. Lehet, hogy utódunk itt szembesül először a társas érintkezés olyan szabályaival, mint hogy hogyan illik elkérni más játékát, hogyan kell másokkal együttműködni és osztozkodni, vagy hogy a csúszdán bizony ki kell várni a sorunkat.

A homokozóban való játék során fejlődik a kreativitás, az asszociációs készség; a lapát és a formák használata pedig a manipulálás, a finom mozgás, a szem-kéz koordináció területén jelent fejlődési lehetőséget. A homok ráadásul különleges anyag, újfajta anyagminőség a kicsik számára, ami nem csak izgalmas élményt jelent, de a homokozás során az egyik legalapvetőbb észlelési forma, a tapintás is fejlődik, ami az artikuláció fejlődésétől kezdve a ceruzahasználatig sok területre befolyással van.

A legtöbb játszótéri eszköz, mint például a forgó-lengő játékok, a hinta vagy a mászókák, de még a csúszda használata is hozzájárul az egyensúlyérzék fejlődéséhez. A tapintáshoz hasonlóan az egyensúlyészlelés is alapvető, már a méhen belüli élet során meghatározó észlelési forma. Ha az idegrendszert, illetve az egyensúlyi szervet a pörgő, forgó, lengő játékokon is észlelhető ingerek érik, az jó irányban befolyásolja az agy érési folyamatait – mondta el Ónodi Csilla. A gyógypedagógus szerint a legkisebbek számára azért is hasznos játék a hintázás, és a rajta tapasztalt hevesebb ingerek, mert minél kisebb a gyermek, annál képlékenyebb, annál jobban befolyásolható és jó mederbe terelhető az idegrendszer fejlődése.

A fentieken kívül a mászást gyakoroltató játékok, a mászókák és mászótornyok az izomerősítés, az erőnlét szempontjából jelentenek hasznot a gyermekek fejlődése során.

Ossza meg:

Kövessen minket: