![](/themes/vital_theme/images/ferdevonal_zold.gif)
Egy hozzánk közelítő dolog képe a retinán egyre növekvő méretben jelenik meg, ez ad támpontot az agynak annak kiszámítására, mikor várható a becsapódás pillanata. A képek az agy ún. látókéregében fejtenek ki agyi aktivitást. A trondheimi Norvég Tudomány és Műszaki Egyetem munkatársai Ruud van der Weel és Audrey van der Meer vezetésével azt vizsgálták, gyermekekben hogyan alakul ki mindez.
![gyermekek, mászás gyermekek, mászás](https://vital.hu/files/images/i_gyermekek-maszas-latas.jpg)
Vizsgálataikba 18, öt és tizenegy hónapos kor közötti gyermekeket vontak be, akiket nagy felbontású elektroenkefalográffal (EEG) vizsgáltak. A gyermekek egy képernyő előtt ültek, ahol egy egyre növekvő méretű színes pont jelent meg, amely különböző sebességgel közelített feléjük.
Az eredmények kimutatták, hogy a gyermekek esetén is a látókéregben történik az elsődleges agyi aktivitás a jelenség hatására. Minél fejlettebbek voltak a gyermekek, annál gyorsabban dolgozták fel az információt. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy a 10-11 hónapos gyermekek tökéletesen felmérték a helyzetet, míg az 5-6 hónaposak egyáltalán nem, a többiek félúton jártak a fejlődésben.
„Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a szemünkhöz közelítő tárgyak feldolgozására alkalmas idegsejt-hálózatok valahol 8-9 hónapos kor körül alakulnak ki. Ugyanez az időszak az, amikor a legtöbb gyermek elkezd mászni. Úgy véljük, hogy a mozgás és az érzékelés fejlődése együttesen zajlik, egyik sem előzi meg a másikat, de kedvező hatással vannak egymás fejlődésére” – írják a kutatók az eredményeket bemutató közleményben, amelyik a Naturwissenschaften. c. szaklapban jelet meg.