Gene-Jack Wang, a New York állambeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium munkatársa évek óta kutatja az étkezéssel, elhízással kapcsolatos agyi válaszokat. Ezúttal arra kereste a választ, hogy a táplálékbevitelt szabályozó agyi folyamatokban milyen nemi különbségek vannak.

Wang és munkatársai 13 nőt és 10 férfit kértek meg, hogy koplaljanak egy éjszakát, majd kedvenc ételeiket tették eléjük, miközben agyi aktivitásukat PET (pozitron emissziós tomográf) készülékkel térképezték fel. A kísérlet előtt minden résztvevő megtanulta a kognitív gátlásnak nevezett technikát, hogy elterelje figyelmét éhségéről és az ételekről.
A férfiak és a nők is úgy nyilatkoztak, hogy szubjektív éhségérzetüket csökkentette a pszichológiai gátlótechnika alkalmazása, ám az agyi képalkotó berendezés azt mutatta, hogy míg a férfiaknál valóban csökkent az illetékes agyi terület aktivitása, addig a nőknél nem változott.
„Még akkor is, ha a nők azt mondták, kevésbé éhesek, miközben megpróbáltak ellenállni az ételnek, agyuk igen élénk volt azokon a területeken, amelyek az evési késztetést ellenőrzik” – ecsetelte Wang.
Nora Volkow, a tanulmány társszerzője, az Egyesült Államok Nemzeti Drogfüggőségi Intézetének (NIDA) igazgatója elmondta, hogy az agyi válaszok nemi különbözősége meglepő, hátterében talán a férfiak és nők eltérő tápanyagigénye áll. A női nem feladata a természetben az utód táplálása, ezért elképzelhető, hogy az elérhető közelségbe kerülő étel látványa evésre készteti a nőt – véli Volkow. Ugyanakkor meg kell vizsgálni a későbbiekben a női nemi hormonok, például az ösztrogén hatását is.
A kutatási eredmények, melyek a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóirat eheti számában jelennek meg, ahhoz is közelebb vihetnek, hogyan lehet majd segíteni az evési késztetésnek ellenállni nem képes, elhízott embereken.