2016. December 02. péntek
A mai modern ember körül szinte soha nincs csend. Még ha távol lakunk is az autópályáktól, repterektől, forgalmas utaktól, a lakásunkban akkor is folyamatosan van valami zaj, gondoljunk csak a számítógép vagy a különféle konyhai berendezések zúgására.

Már több vizsgálat is kimutatta, hogy egy bizonyos szint felett a környezeti zajoknak negatív hatása lehet az ember egészségére, fizikai és mentális értelemben is, sőt a gyerekek esetében a tanulást is megzavarhatja. Egy a londoni Heathrow repülőtér közelében végzett kutatásból kiderül, hogy a környék lakosságánál a folyamatos zaj megnövelte a kórházi ellátásra szoruló esetek számát, valamint a stroke-ból és szívbetegségből bekövetkező halálesetek előfordulási arányát is. Más vizsgálatokból arra is fény derült, hogy ugyanezeken a helyeken tíz decibelnyi hangerő-növekedés már 7-17 százalékkal megnövelte a magas vérnyomás, a szívroham vagy a stroke kockázatát.

Az is sokat számít, hogy emocionálisan ki hogyan reagál a zajokra, van ugyanis akit kifejezetten irritál, kényelmetlenül érzi magát tőle, sőt az az érzése támad, hogy a privát szférájában éri támadás. Persze mindez sok tényezőtől függ, például a zaj hangerejétől, attól, hogy mennyire zavarja meg a tevékenységünket, hogy mennyire okoz esetleg félelmet bennünk a zaj forrása, vagy akár az is, hogy mennyire gondoljuk úgy, hogy az adott zaj elkerülhető lenne, de mégsem tesznek ellene semmit az illetékesek.

Vannak azután olyan zajok is, nagyon magas frekvenciájú ultrahangok, melyeket tudatosan nem észlelünk, de mégis fejfájást, szédülést, hányingert okozhatnak. Ezek kivizsgálására folyamatosan készülnek kutatások, hasonlóan ahhoz, hogy vajon a gyerekek tanulását mennyire befolyásolják az ilyen zajforrások, mellyel kapcsolatban már nagyjából 20 tanulmány született, melyek egyike például arra hívja fel a figyelmet, hogy a repülőgépek zajának folyamatos hallgatása rosszabb olvasási készséggel és gyengébb emlékezőtehetséggel jár együtt. S hogy mégis miért befolyásolhatja egészségi állapotunkat az, hogy mennyire zajos a környezetünk, arra többféle magyarázat is szolgál. A zajszint megnöveli a stressz mértékét az emberben, aminek fiziológiai hatása is van, például felgyorsul a szívritmusunk és megemelkedik a vérnyomásunk. Mindez a vér glükóz-koncentrációjának, valamint a vérben levő zsírok számának növekedését okozhatja, így akár elhízáshoz is vezethet, az pedig már a szívbetegség kockázatát növeli. A másik, hogy a zajoknak alvás közben is ki vagyunk téve, így az alvás közbeni légzésritmusunk és szívritmusunk is megváltozhat, ez főleg gyerekeknél, időseknél és váltott műszakban dolgozóknál veszélyes.

Hogy a tanulást miként befolyásolja a zajos környezet, az megint egy érdekes kérdés, lehet, hogy a tanár-diák közötti kommunikációba zavar bele, de lehet, hogy csupán a diák figyelmét tereli el, de az biztos, hogy itt nem csupán az a tény játszik közre, hogy repterek közelében általában szegényebb körülmények között élők laknak, akik amúgy is sokszor rosszabb iskolai teljesítményt mutatnak. A fentiek fényében azonban mindenképpen fontos lenne, hogy amennyire csak tudjuk, védjük magunkat a káros zajforrásoktól, akár hangszigeteléssel is, illetve a legjobb az lenne, ha eleve az emberi környezetet úgy alakítanánk ki, hogy az kevésbé legyen zajos, ezáltal kevésbé legyen ártalmas ránk nézve.


Forrás: Medipress
2016. 02. 15.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés