2018. Január 21. vasárnap
Allergének a levegőben -  Mit lehet tenni?
A tavasz beköszöntével szinte állandóan köhög, tüsszög, náthás és könnyezik a szeme? Érdemes egy allergiavizsgálatot kérnie, hiszen valószínű, hogy a légúti allergia egyik fajtája, a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás, közismertebb nevén a szénanátha gyötri.

allergia

Egyre többeket érint az allergia az utóbbi évtizedekben, Európában 5-20 százalékosra teszik az előfordulását a lakosság körében. Ennek a betegségnek a lényege a szervezet kóros immunreakciója: testünk védelmi rendszere tévesen elpusztítandó kórokozóként azonosít ártalmatlan anyagokat, az ún. allergéneket, és túlzott reakcióval válaszol rájuk. Az allergia aszerint vált ki különböző tüneteket, hogy a szervezet mely pontján történt az allergén anyaggal való találkozás. Leggyakrabban a légutak érintettek, de a bőr felszínén (például fémallergia esetén az érintkezés helyén bőrpír, viszketés, hólyagok) és az emésztőrendszerben is kialakulhatnak allergiás tünetek bizonyos ételekre érzékenyeknél (például hasmenés, gyomor- és bélgörcs). Az allergia hátterében öröklött hajlam áll, amelyen alapulva egyes környezeti tényezők (például ipari légszennyezés, dohányfüst, vegyi anyagok stb.) együttes hatására alakulhat ki. A tünetek bármely életkorban felléphetnek, de a legtöbbször már gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban elkezdődnek.

A leggyakoribb allergiás megbetegedések a légúti allergiák (szénanátha, asztma bronchiale); különböző allergiás bőrbetegségek; ezenkívül a rovarcsípés, gyógyszer- és ételallergia. Szerveink közül leginkább a következők érintettek: bőrfelszín, orrnyálkahártya, légcsőnyálkahártya, a gyomor és a bélrendszer nyálkahártyájának felszíne. Olykor többféle (pl. légúti és bőrallergia) egyaránt sújtja az érintettet.

Allergének a levegőben

Az allergia szóról legtöbbünknek a légúti allergia jut eszünkbe, vagyis az az eset, amelyikben az irritáló anyag a belélegzett levegővel együtt kerül a légutak nyálkahártyáira. A levegőben szállongó mikroszkopikus méretű allergén anyag leggyakrabban virágpor, pollen, gombaspóra, de lehet a házipor is, amelyben a háziporatka ürüléke válthat ki allergiás rekciókat. Ha ezek az anyagok az orrnyálkahártyára kerülnek, akkor az arra hajlamosaknál tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés léphet fel, vagyis allergiás rhinitisz, „szénanátha” alakul ki. A szem kötőhártyájával érintkezve annak allergiás gyulladását, kivörösödését, viszketést, ödémás elváltozást, könnyezést okoznak. Még nagyobb a baj, ha ezek az allergének a hörgőkig jutnak: ilyenkor hörgőgyulladás, hörgőszűkület is kialakulhat.

A légúti allergia fajtái a szezonális (néhány hétig tartó) és az ún. perzisztáló (állandó) allergiás rhinitis, amelynél a tünetek több hónapig is tartanak. Az egész évben tünetekkel járó ún. perenniális allergiás rhinitist leginkább állati eredetű allergének okozzák, például atka, toll vagy szőr maradványok váltanak ki allergiát.

Még nem is kezdődött el igazán a tavasz, de pollenek már kerültek a levegőbe: a legkorábban virágzó mogyoró, nyírfa, égerfa, kőris, platán, fűzfa, diófa már februártól ontja a virágporát. A késő tavaszi, kora nyári pollenallergiákért elsősorban a nyárfa, az olajfa, a pázsitfűfélék, gabonafélék pollenjei okolhatók, aztán a nyár közepén az összetett virágúak, az ürömfélék, a lándzsás útifű, a csalán virágpora váltja ki a tüneteket, majd augusztus elejétől a „legfőbb bűnössé” az ambróziafélék családjába tartozó parlagfű válik. Magyarországon ez okozza a legtöbb allergiát. Elgondolkodtató az a kutatási eredmény is, miszerint nem maga a természetes anyag (pollen) váltja ki a szervezet túlzott immunválaszát, hanem jóval inkább az annak külső felszínére tapadt szennyező vegyi anyagok, koromszemcsék.

Mit lehet tenni?

Fontos mielőbb azonosítani a kiváltó okot: ez a személyes megfigyelés mellett leginkább a szakorvos által az allergének meghatározására végzett bőrpróbával lehetséges. A terápiának része a kiváltó allergén lehetséges kerülése, a megelőzés, a tünetek enyhítése és ha szükséges, gyógyszeres kezelés is. Sokat remélnek a kutatók az immunterápiától is, amely az allergén kis mennyiségben történő adagolásával enyhíti a szervezet túlérzékenységét.

Az allergének kerülése nem is olyan egyszerű, hiszen még a lakáson belüli (por, állatszőr, penész, stb.) allergének teljes kiküszöbölése is szinte lehetetlen, nem is beszélve a külső, szezonális allergének, például a pollenek áradatáról.

Néhány általános jó tanácsot mindenesetre érdemes megfogadni: Fgyelje a pollennaptárakat, az előrejelzéseket! Ha közeleg a „bűnös” növény virágzásának ideje, érdemes időben gondoskodni a tüneteket hatásosan enyhítő szerekről, ami az egyéni panaszok szerint lehet szemcsepp, orrcsepp, gyulladáscsökkentő stb. Lehetőleg ne tervezzen nyaralást, szabad levegőn való tartózkodást arra az időszakra, amikor a legmagasabb az adott növény pollenkoncentrációja. Ilyenkor a lehető legkevesebbet tartózkodjon kint, és a lakásba hazaérve érdemes kezet, arcot, hajat mosni, ruhát váltani. A légkondicionáló használata a lakásban és az autóban is enyhíti a tüneteket. A kertészkedést, a gyomlálást, parlagfűirtást lehetőleg ne végezze allergiás beteg, különösen ne a gyomnövények virágzásának megkezdődése után! Ha elkerülhetetlen a szabad levegőn való hosszabb tartózkodás, tevékenység, nem szégyen fejkendőt, napszemüveget, súlyos esetben szájmaszkot viselni. Allergiától szenvedőknek tanácsosabb kerülni a dohányzást és a dohányfüstös helyeket is, mivel a tüneteiket erősíti a füst belélegzése. Forduljon orvoshoz: szakszerű segítséggel az okok és a teendők is könnyebben felderíthetők és a kezelésnek ma már sokféle módja kínálkozik.


Forrás: K. É.

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés