A gyomortartalom nyelőcsőbe való visszakerülése természetes körülmények között is előfordulhat, hogy a gyomor záróizma nem zár mindig 100%-os biztonsággal, és ennek következtében néha-néha felszökik a gyomorsav nyelőcsövünk alsó szakaszára. Ez azonban normálisnak tekinthető, és nem okoz komolyabb problémát.
A szakirodalom a refluxbetegséget "álarcos fojtogatónak" is nevezi, hiszen gyakran más betegségek tünetei mögött bújik és sok ember mindennapjait keseríti meg.
Megnézem a Gyógyfű Reflux_GORB gyógyteáját>>>
Fojtogató érzés, éjszakai kínok
A reflux azért okoz kellemetlen tüneteket, mert a gyomorban levő erős sav felmarja a nyelőcső, esetenként a gége nyálkahártyáját, illetve idegi úton hörgőgörcsöt is okozhat. A tünetek jellegzetesek. Az egyik leggyakoribb közülük a különböző mértékű gyomorégés, ami rendszerint a szegycsont mögötti égető fájdalomérzetként jelentkezik, és a mellkason keresztül felfelé, a szájba sugárzik. A fájdalmat ekkor már szinte bármilyen tevékenység fokozza: hajolás, lefekvés, hideg vagy forró ital, étkezés. Ez az érzés általában étkezés után néhány órával jelentkezik.
Az is jellemző, hogy a gyomortartalom kisebb mennyiségben visszajut a szájba. Sokszor panaszkodnak a betegek az úgynevezett "éjszakai saváttörés" (savvisszafolyás) jelenségére is. A kellemetlen érzés és a nyelőcső-károsodás mellett az éjszakai savas visszafolyás veszélye lehet, ha a folyadék a légcsőbe, majd a tüdőbe jut, és (visszatérő) tüdőgyulladást, krónikus hörghurutot idézhet elő. Ehhez a tünetcsoporthoz tartozik a köhögés, nehézlégzés, illetve a rekedtség is. További tünetek még a nehezített nyelés, valamint a problémákat természetes úton enyhíteni hivatott fokozott nyálelválasztás.
Vannak a betegségnek más problémákkal összekeverhető tünetei is, ide tartozik például a gyomortáji fájdalom (a gyomorfekély jellegzetes tünete), amelyet a refluxos beteg esetében gyakran kísér böfögés és teltségérzet.
Figyelmükbe ajánlunk egy nagyszerű gyógytea-keveréket, ami kiegészítő terápiaként alkalmazható. A főétkezések között, naponta háromszor kortyolgassunk el egy-egy csészével. A Gyógyfű REFLUX-GORB teája olyan gyógynövényekből készült, amiknek hatásosságát humán klinikai kísérletek is igazolják, tehát ha gyógyteával szeretné enyhíteni a problémát, a Gyógyfű teája erre tökéletes.
Megnézem a Gyógyfű Reflux_GORB gyógyteáját>>>
A 35 éve működő Gyógyfű kft. a természet tiszta erejét kínálja Önnek. A legmagasabb minőségű, GMP rendszerben készülő, hagyományos gyógyteák, gyógynövények széles választékából mindenki talál kedvére valót.
A világon évente több millió erős mellkasi fájdalomra panaszkodó ember kerül a kórházak sürgősségi vagy intenzív osztályára. Ezek közül sok betegnek infarktusa van, de egy jó részüknél "csak" a reflux tünetei jelentkeznek. Néha nagyon nehéz különbséget tenni az infarktus és a reflux betegség tünetei között, a legfőbb jellemzők a következők:
Refluxbetegség:
• Éles, égető érzés közvetlenül a szegycsont alatt vagy a bordáknál
• A fájdalom általában nem sugárzik ki a vállakba, a nyakba és a karokba
• A fájdalom általában evés után jelentkezik
• A fájdalom a reflux gyógyszereivel csillapítható
• Nagyon ritkán fordul elő izzadás
Infarktus:
• Szorító érzés vagy nyomás, ami a mellkas középtáján jelentkezik
• A fájdalom kisugározhat a vállakba, nyakba és a karokba
• Fájdalomcsökkenés nitroglicerin hatására
• Légszomj
• Izzadás
Szintén félrevezető lehet az asztma is. Több felmérés is bizonyította, hogy az asztmás betegek esetében a reflux előfordulása messze meghaladja a teljes lakosság körében kimutatható előfordulási aranyt. A refluxbetegség emellett asztmás roham kiváltója lehet, így a két betegség egymást erősítve, egyre súlyosbodó tünetekhez és problémákhoz vezethet. Mindezeken túl a nyelőcső és a hörgőfal kóros beidegződései is magyarázatot adhatnak arra, hogy a savas visszaáramlás a nyelőcsőben fokozza a légutak érzékenységet, ami asztmás betegnél újabb rohamot okozhat.
A savas reflux okozhat krónikus köhögést, ismétlődő csuklást, torokfájást, rekedtséggel járó gégegyulladást, ami gyakori torokköszörüléssel, és a hangszalagok megvastagodásával járhat együtt. Ha ezek a problémák nem javulnak a hagyományos kezelések hatására, lehet, hogy a reflux betegség áll a tünetek hátterében. A panaszok okának eldöntése természetesen szakorvos feladata.
Képzeljük el a nyelőcsövet egy olyan, izmos falú csőként, amelynek mindkét végét egy-egy gyűrűszerű izom zárja le. A felső végén lévő záróizom feladata annak megakadályozása, hogy a már lenyelt étel visszajusson a szájüregbe, az alsó izom pedig azért felelős, hogy ne engedje vissza a gyomorba bejutott táplálékot a nyelőcsőbe. A két záróizom között található maga a nyelőcsőtest, amelynek egyirányú, hullámszerű mozgása továbbítja a falatot.
Normál esetben nyelés után a nyelőcsőbe jutott falat előtti izomszakasz elernyed, a falattól a torok irányába pedig összehúzódás jön létre. Ennek a mechanizmusnak folyamatos ismétlődése hozza létre azt a féregszerű mozgást (perisztaltikát), amely a tápcsatorna minden szakaszában, így a nyelőcsőben is biztosítja a táplálék továbbítását. Amikor a falat eléri a nyelőcső alsó záróizmát (LES), kiváltja annak elernyedését, aminek következtében a falat a gyomorba kerül. A kétféle hullám létrejöttét, a hullámterjedés és a LES mozgásának összerendezettségét a vegetatív idegrendszer szabályozza. Ha a folyamat bármely pontján valamilyen hiba történik – akár a záróizmok, akár a nyelőcsőtest mozgásában – az rendellenes működést és ezzel együtt tüneteket okoz.
Szakértők nagy szerepet tulajdonítanak a refluxbetegség kialakulásában a nyelőcső alsó záróizmának, illetve zárókészségének, mivel ez biztosítja a gyomortartalom visszafolyásának megakadályozását. Normál esetben a záróizom összehúzódásakor a nyelőcsőben keletkező nyomás nagyobb, mint a gyomorban lévő nyomás, így reflux (visszafolyás) nem jön létre. Ha viszont a LES nyomása tartósan alacsony vagy átmenetileg csökken, akkor nem tudja megfelelően ellátni feladatát.
A refluxbetegség kialakulásában azonban feltehetően nem az említett izom tartós nyomáscsökkenése, hanem annak átmeneti ellazulása a legfontosabb tényező. Ezeknek az 5-30 másodpercig tartó kóros záróizom-ellazulásoknak számos kiváltó oka lehet: különböző idegi és reflexmechanizmusok, hormonok, ételek (zsíros, fűszeres ételek, szénsavas italok) gyógyszerek, bizonyos testhelyzet-változtatások (hasprés, lehajolás, emelés).
Reflux egészséges embernél is előfordul, teljesen természetes jelenség. Ilyenkor panaszt azért nem okoz, mert egyrészt a nyelőcső féregszerű mozgása révén a visszaáramlott savas gyomortartalomnak szinte teljes mennyiségét képes visszaterelni, másrészt a bikarbonát-tartalmú nyál fokozatosan semlegesíti a savas vegyhatást.
Azonban a refluxos betegek közel 50%-ánál a nyelőcső megtisztulásának mindkét részfolyamata károsodik. A nyelőcső hullámszerű mozgásfunkciójának romlása következtében elhúzódik a kiürülés folyamata, ami azt eredményezi, hogy a nyálkahártyája hosszabb ideig kerül kapcsolatba a savas gyomortartalommal. Ha emellett a nyál savközömbösítő hatása sem működik megfelelően, akkor a következmények még súlyosabbak lesznek. A folyamatot tovább bonyolítja, hogy a gyomorsav roncsoló hatása következtében kialakuló nyálkahártya-gyulladás még jobban károsítja a nyelőcső mozgásfunkcióját, így tovább gerjeszti a kórfolyamatot, vagyis ördögi kör alakul ki.
A nyelőcső mozgásfunkciója és a nyálelválasztás mellett a harmadik fontos komponens a reflux elleni védelemben a nyálkahártya védekező mechanizmusa, vagyis a savval szembeni ellenállása. A gyomornyálkahártya hasonló védekezőképességével összehasonlítva a nyelőcsőben ezek a mechanizmusok szegényesebbek. A védekező funkció itt is jelen van, s bizonyos mértékben védelmet nyújt a sav károsító hatásával szemben, ami a nyelőcső falában lévő mirigyek által termelt és a nyálhoz hasonlóan lúgos vegyhatású "nyáknak" köszönhető.
Mivel a tapasztalatok szerint a reflux okozta kellemetlen tünetek gyakorlatilag függetlenek a nyálkahártya-gyulladás súlyosságától, valószínűleg fontos tényező a nyelőcső-nyálkahártya gyomorsavval szembeni változó érzékenysége.
Lehet, hogy a gyomor mozgásával van baj?
A refluxbetegek 50-60%-ában lelassult a szilárd gyomortartalom kiürülése. Ennek a jelenségnek is több oka lehet: ilyen a gyomor alsó záróizmának nem megfelelő zárása, a hasűri nyomás megváltozása. Bármi legyen is azonban az ok, ha a gyomor nem tud megfelelően kiürülni, akkor térfogata megnövekszik, vagyis kitágul, ami további következményekhez vezet. A gyomorban visszamaradó gyomortartalom egyrészt fokozza az agresszív sósav és pepszin mennyiségét, másrészt a gyomor tágulása megnövelheti az átmeneti záróizom-elernyedés erősségét és időtartamát, ezzel kialakítva egy újabb ördögi kört.
SZPONZORÁLT TARTALOM