2017. Február 25. szombat
Ősidők óta… -  A család szerepe -  Szakszerű segítséggel -  Eszközök
Napjainkban a tudományos és technikai fejlődés révén sok olyan ember megmentése és életben tartása válik lehetővé, akik korábban meghaltak vagy meg sem születtek volna, és ezenkívül jelentősen kitolódott az emberi életkor is.

Lényegesen nagyobb tehát azok száma, akik idős koruk, krónikus betegségük vagy rokkantságuk miatt kórházi kezelést ugyan nem igényelnek, de otthonukban ápolást, gondozást igen. Az ápolás színtere napjainkban a kórházból egyre inkább a beteg otthonába tevődik át. Ez a tendencia világszerte megfigyelhető, nem csak Magyarországon.

ápolónő, beteg, otthoni, ápolás, betegápolás

Ősidők óta…

Ha az ápolás történetét vizsgáljuk – amely egyidős az emberiség történetével –, akkor bizony ugyanide jutunk, vagyis a beteg otthonába. Élete során az ember nem örvend egyenletesen jó egészségi állapotnak, nem mindig tudja elkerülni a betegséget, balesetei vagy pedig egészsége egyszerűen a kora előrehaladtával gyengül.

A beteg, vagy meggyengült egészségi állapotban lévő ember orvoshoz fordul segítségért. Az orvoslás szintén egyidős az emberiséggel, sőt bátran mondhatjuk, hogy a legrégibb tudományok közé tartozik. Az ókori Mezopotámia, a római és görög társadalom híres volt fejlett orvostudományáról, és a keleti kultúrákban is számos olyan tradíció található, amelyeket a mai gyógyításban-ápolásban is alkalmazunk.

Az orvoslás története óriási írásos emléktárral, tudományos művek hatalmas tárházával rendelkezik – ugyanez nem mondható el az ápolásról. Az orvoslás egyre inkább hivatássá, foglalkozássá lett, az ápolás ezzel szemben a családon belül maradt. Mai szóhasználattal élve „melléktevékenységgé” vált, hiszen az élet fenntartása a közösség minden tagjának teljes részvételét igényelte, nem engedhették meg maguknak még egy ápoló eltartását is. A betegségben szenvedőkről az orvos elmondta a tudnivalókat, teendőket, és azt a családtagok a beteg otthonában végrehajtották.

A család szerepe

A beteg ápolásában, túlélésében rendkívül nagy volt a család szerepe. Tagjai kemény létfenntartó munkájuk mellett végezték betegeik ápolását, így következetes megfigyelések végzésére, a tapasztalatok leírására nem volt lehetőség. Az eredményes módszereket szájhagyomány útján adták tovább, leírásukra csak jóval későbbi századokban került sor. A fejlődés során kialakultak a betegápolás, gyógyítás intézményei, az ispotályok, kórházak, tudományos és kutatóintézetek. Hogyan lehetséges akkor, hogy az ápolás, gyógyítás a kórházak helyett lassanként inkább az otthonokban zajlik?

Az okok szerteágazóak. Ragadjuk ki most az egyik legfontosabb okot, s ez nem más, mint a homo sapiens. Az embernek személyiségéből következik a célszerűségre, eredményességre és komfortérzésre való törekvése. A család, a lakókörnyezet az embernek megszokott, ideális élettere. Ha kórházi kezelést igénylő betegség miatt kiszakadni kényszerül e kedvező környezetből, akkor hiányérzete, diszkomfortérzete lesz, igyekszik mihamarabb visszatérni családjába, otthonába. A kórház bonyolult felszerelésekkel, gépekkel, idegen emberekkel és sietséggel teli, a beteg számára néha érthetetlen és rideg világa csak addig elviselhető, amíg ezekre a felszerelésekre és szakmailag magasan kvalifikált emberekre feltétlenül szüksége van. Másfelől a kórházak fenntartása és működtetése igen magas költségekkel jár. Ez is indokolja, hogy csak addig vegyük igénybe, amíg feltétlenül szükséges.

Szakszerű segítséggel

Az otthoni ápolást szakképzett ápoló irányításával a család vagy a beteg környezete, szomszédai, barátai is végezhetik. Az otthonápolási szolgálat a kezelőorvos felírása alapján meglátogatja és gondozni kezdi a rászoruló pácienst. Eleinte elvégzi a beteg helyett azokat a szükséges teendőket, amelyeket ő egészségi állapota miatt nem képes, vagy csak segítséggel tud elvégezni. A szakápolási teendőket mindvégig csak a szakképzett ápoló végezheti el, viszont az alapápolással kapcsolatban lassan meg kell tanítania betegét és a családot, hogyan segítsenek gondjaikon.

Az otthoni ápolás/gondozás során bizonyos dokumentumokat meg kell őrizni. Különösen a várhatóan hosszabb idejű ápolás esetén helyes, ha egy dossziét vagy jegyzetfüzetet nyitunk betegünknek. Ebben időrendben őrizhetjük az esetleges kórházi kezelés zárójelentését és a megelőző kivizsgálás vagy kontrollvizsgálatok eredményeit.

Az orvos és az otthonápolási szolgálat által vezetendő dokumentumokat, melyeket az egészségügyi szakszemélyzet jól ismer és kezel, rendeletek szabályozzák. Helyes azonban, ha a családtagok vagy az ápolásban közreműködők külön feljegyzik a beteg állapotára vonatkozó lényeges változásokat, az orvossal vagy az ápolóval közlendőket, illetve kérdéseiket. Ez a házi dokumentáció jól jön az orvosi vagy ápolói vizitek alkalmával.

Eszközök

Betegünk otthoni ápolása számtalan problémát vet fel, attól függően, hogy mik a szükségletei. Vagyis mi indokolja otthoni ápolását, mi az az alapvető, létfontosságú tevékenység, amelynek elvégzésében betegünk korlátozott vagy amelyre egyáltalán nem képes. Vonatkozhat mindez a táplálék- és a folyadékbeviteltől kezdve az anyagcseretermékek ürítésének problémáin keresztül a mozgás és helyzetváltoztatás kérdésköréig bezárólag igen sok mindenre.

A megoldáshoz a „szakértelmen” kívül – amelyet a fent leírt módon sajátíthatunk el – az ápolást/gondozást segítő eszközökre is szükségünk van. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele, mi minden áll rendelkezésünkre az otthoni ápolásban. A fejlett technika az ápolásba is bevonult, számtalan nagyon jó és igen egyszerű eszköz segít bennünket abban, hogy lehetetlennek tűnő feladatokat is meg tudjunk oldani. Ez nemcsak az ápolásban részt vevőknek nyújt segítséget, hanem a betegnek is. Ha csökken a beteg kiszolgáltatottsága, függősége – márpedig a legtapintatosabb ápolás mellett is átéli ezt az érzést –, ha visszanyeri az önállóságát, akkor hangulata, életkedve, gyógyulási esélye és életminősége is javul.

Minőségi otthonápolási eszközök >>


Szerző: Mucha Márkné

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés