2018. Július 23. hétfő
Jellemző csoportok -  Kopásos ízületi betegségek -  Fizioterápia -  Gyógyszerek -  Műtét
A reuma szó eredetét először az ókor nagy orvostudósánál, Hippokratésznél lelhetjük fel. Elgondolásában a reuma egy nyákos anyag elfolyását jelenti az agytól, mely a legkülönbözőbb betegségeket okozza a szervekben és a végtagokban. Számos változáson ment keresztül a reuma fogalma, míg kialakult a mai felfogás, amelyben már reumatológiai betegségekről beszélünk.

Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, későbbi mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó betegségeket nevezzük. Gyakran más szervek, szervrendszerek bántalmai is mozgásszervi tüneteket okozhatnak. A mozgásszervi betegségek gyakran vezetnek a munkaképesség csökkenéséhez és az életminőség megváltozásához; a keresőképtelenséget okozó betegségek között pedig a harmadik leggyakoribb helyet foglalják el. A rokkanttá minősítettek 10%-a szenved mozgásszervi betegségben.

reumatológiai betegségek

Jellemző csoportok

A mozgásszervi betegségeket a klinikai kép alapján a következőképpen csoportosíthatjuk:

• gyulladásos reumás betegségek
• idült kopásos betegségek
• lágyrész-reumatizmus
• a csontok és ízületek anyagcsere-betegségei.

Vezető helyet foglalnak el a megbetegedési statisztikában a kopásos ízületi betegségek. A magyar népesség 20-25%-ában vannak különböző súlyosságú kopásos ízületi elváltozások. Ezek lényege az ízületi porc elfajulása. A későbbiekben fellépő csont- és lágyrész-elváltozások másodlagosak.

Részben öröklött, részben szerzett okokra vezethető vissza ez a betegség. A szerzett okok közül leggyakoribb a súlyfelesleg, a baleset, a gyulladás és olyan statikai rendellenességek, amelyek ízületi kopáshoz vezetnek. A kopásos ízületi betegséget régebben a porc öregedésének tartották, mert idősebb korban gyakrabban kezdődik. Ma azonban már kimutatható, hogy a betegség 20-30 éves korban is jelentkezhet. Elektronmikroszkópos vizsgálattal a porc öregedése és kopása között különbséget lehet tenni.

Kopásos ízületi betegségek

A kopásos ízületi betegségek közül a csípőízületi kopás elsősorban a férfiakat érinti. Kezdetben a kopás egyoldali, a későbbiekben viszont gyakran kétoldalivá válik. Tünetei közül elsődleges a fájdalom, amely eleinte bejáratódáskor érezhető, később terhelésre fokozódik, majd nyugalomban is jelentkezhet. A fájdalom a lágyékban, a comb belső oldalán, a láb hátsó felszínén keletkezik. Az érintett oldalon nehézkessé válik a cipő, a zokni felhúzása. Gyakori a végtag megrövidülése, amely az izmok zsugorodása és a csípőfej áthelyeződése miatt alakul ki. Az ízület körüli farizmokban sorvadás léphet fel. Csípőízületi kopásra hajlamosítanak a veleszületett csípőficam és a statikai rendellenességek.

Térdízületi kopás az 50 év feletti, túlsúlyos nőkön gyakoribb. Férfiaknál inkább balesetet követően alakul ki. Ennek tünetei a fájdalom, amely először indítási, azután terhelési, majd nyugalmi jellegű. Megnehezedik a lépcsőn lefelé járás és az ülésből való felállás. Deformálódik, gyakran beduzzad a térdízület, a comb izomzata elvékonyodik. Térdízületi kopásra hajlamosítanak a térdízületi felszínt érintő baleset, a szalag és porcsérülés, valamint a statikai elváltozások.

A gerinc kopásos elváltozása elsősorban a csigolyák közötti porckorongot, kisízületeket, másodsorban a csigolyatestet és a gerinc szalagjait, inait érinti. Az emberben a gerinc függőleges tartó szerepe folytán a csigolyák közötti porckorongok folyamatos károsodásával kell számolni. Tünetei a fájdalom és a mozgáskorlátozottság az érintett gerincszakaszon, valamint kisugárzó fájdalom, érzészavar, zsibbadás a károsodott ideggyök beidegzési területén.

Az ízületi kopás kezelésének alapelvei: a hajlamosító tényezők korrigálása, a betegek felvilágosítása, az érintett ízület nyugalomba helyezése, mert a terhelés felgyorsíthatja a porc pusztulását.

Fizioterápia

Kezelési lehetőségei közül igen fontos a fizioterápia, amely segít a fájdalom, a merevség leküzdésében, javítja az ízület mozgékonyságát és az izomerőt. Az ízületi kopás heveny szakában fontos feladat az ízület nyugalomba helyezése, tehermentesítése, fájdalomcsillapítás, jégpakolás. Félheveny szakban elektroterápiás (galván-iontoforézis, diadinamikus interferenciaáram, stb.) masszázs és gyógytornakezelés.

Ha a mozgás már nem provokál fájdalmat, a gyógytorna elkezdhető. A gyógytorna feladata az ízületi mozgások és izomerő megőrzése. Kezdetben a gyógytornát tehermentesített helyzetben végezzük, ügyelve arra, hogy az ízfelszínek minden mozgásterjedelmét kihasználjuk. Idült szakban az elektroterápiás kezelések mellett különböző fürdőkezelések adhatók, és kiegészítő sporttevékenység ajánlott. Derékbántalmak esetén hát, illetve gyorsúszás, csípőbántalmak esetén úszás és kerékpározás javasolt.

Gyógyszerek

Gyógyszeres kezelési lehetőségek közül a nem szteroid gyulladáscsökkentők képezik a kopásos betegségekben alkalmazható szerek legnagyobb csoportját. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásuk révén jól használhatók a tünetek enyhítésére, azonban a betegség gyógyítására nem képesek.

E gyógyszerek nem veszélytelenek, leggyakoribb nemkívánatos mellékhatásuk a gyomor-bélrendszeri panasz, a gyomor, illetve nyombélfekély kialakulása. Mellékhatásuk kivédésére tartósabb szedés esetén gyomorvédő szereket javasolhatunk. Különböző nem szteroid gyulladáscsökkentőket ne kombináljunk, mert fájdalomcsillapító hatásuk nem összegződik, azonban a nemkívánatos mellékhatások veszélye megnő.

Kopásos betegségekben kortikoszteroidok helyi alkalmazására is sor kerülhet. Az ízületbe, illetve az ízület környékére adott szteroidinjekció jótékony hatású. Ugyanabba az ízületbe azonban egy évben 34 alkalomnál többször ne adjunk szteroidinjekciót. Kopásos ízületi betegségekben gyakran adunk izomlazítókat, melyek az izomfájdalmak oldásában segítenek. Ma már nagyobb választékban porcvédő és porcanyagcsere-javító készítmények is rendelkezésünkre állnak.

Műtét

Ha a gyógyszeres és fizikoterápiás kezelések ellenére a fájdalom nem csökkenthető, illetve nagyfokú mozgásbeszűkülés lép fel, ortopédiai műtéti megoldásokra kerülhet sor.

A kopásos ízületi betegségek részben megelőzhetők. Fontos az elhízás elkerülése, a rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás. Mindenképpen törekedni kell a veleszületett vagy szerzett statikai rendellenességek kijavítására. Az ízületi kopás egy betegség, és nem egyenlő az öregedéssel. Olyankor alakul ki, amikor az ízületet annak örökletesen meghatározott ellenálló képességét meghaladó károsodás éri. Sajnos viszont ez az ellenálló képesség az évek múlásával csökken.


Szerző: Dr. Győrfi Mária

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés