2017. Május 23. kedd
1 . oldal
Az esendőbb korosztály -  Száguldás sílécen, korcsolyán -  A háttámlás szánkó veszélyei
Az időjárás zordra fordulásával a körülmények egyre több baleseti forrást rejtenek magukban. Ezen időszaknak nemcsak a téli sportok szerelmesei "eshetnek" áldozatul, hanem a járdák jégpályáira merészkedő idős emberek is. Annak ellenére, hogy a legtöbb baleset a szabadban történik, nem feledkezhetünk meg a lakásban ránk leselkedő veszélyekről sem.

Kezdjük a fűtéssel. A hőt termelő berendezések többnyire égési sérüléseket okozhatnak, melyek leginkább a kisgyermekeket fenyegetik. Bár a korszerű fűtések általában melegvizes rendszerűek, így azok hosszabb érintkezési idő alatt sem okoznak szöveti károsodást, de előfordulnak még gőzfűtésű berendezések is. Ez utóbbiak műszaki hibája (pl. túlnyomásból eredő kazánrobbanás) nem ritkán okoz súlyos traumás, esetleg égési balesetet.

Téli balesetek

A nehéz gazdasági helyzet miatt sajnos sok lakás infrastruktúrája nem megfelelő. Gyakori, hogy a rossz körülmények között élők a hideg ellen "szükségmegoldásokat" alkalmaznak, pl. a villany- vagy gáztűzhelyek főző vagy sütőegységeinek bekapcsolásával, meggyújtásával kívánják biztosítani a lakásban a kellő hőmérsékletet. Ugyanígy veszélyes a hősugárzó használata is, hiszen a felsorolt eszközök magas felületi hőmérsékleteikkel könnyen okozhatnak égési sérüléseket. A gáztűzhely ezen kívül csökkenti a lakás levegőjének oxigéntartalmát is, valamint nem tökéletes égésnél égéstermékként mérgező szénmonoxid, és általánosságban széndioxid termelődik. Ezek a szükségeszközök fokozottan tűzveszélyesek is.

Egyéb, egyedi fűtőberendezések (pl. konvektorok, kályhák, beépített gázégők) üzemzavar, esetleges szellőzési akadályoztatottság, szabálytalan szerelés vagy használat következtében jelenthetnek komoly veszélyt a tulajdonosokra. Ahol ilyen hibásan működő fűtőberendezés üzemel, gyakran panaszkodnak a lakásban tartózkodók rossz közérzetre, fejfájásra, esetleg émelygésre, hányingerre. Ha sorozatosan tapasztalunk ilyen típusú tüneteket, ellenőriztessük fűtőberendezésünket szakemberrel, ugyanis ezzel halálos kimenetelű mérgezést előzhetünk meg.

Hasonló okból következhet be súlyos, néha halálos mérgezés, ha az előírásokat megszegve egy kéményrendszerbe több gázüzemi készüléket csatlakoztatnak, esetleg különböző szinteken is. Néha előfordul, hogy a mérgezés, baleset nem a szabálytalanul bekötött fűtőberendezés szintjén, vagy az üzemeltető lakásában következik be, hanem a vétlen szomszédságban.

Az esendőbb korosztály

A téli időjárással együtt járó másik nagy általános baleseti forrás az utak síkossága. Főleg az idősebb korosztályra jelentenek veszélyt a jeges, havas, latyakos járdák, utak. A kor előrehaladtával az ember egyensúlyérzéke, reflexei romlanak, így az idősek gyakrabban esnek áldozatául az ilyen típusú sérüléseknek, helyzetükön csak ront, hogy a magasabb életéveket jellemző csontritkulás.

Az eleséskor leggyakrabban előforduló sérülések a csuklótáj, a könyök, a váll, a csípőtáj, (combnyak) és a bokatáj törései. A megelőzésnek kétféle módját is ismerjük. A téli síkos időben használjunk megfelelő minél kevésbé csúszó, recés talpú lábbelit, és kiegészítő eszközökkel (pl. a cipőre húzott zokni) is csökkenthetjük a csúszásveszélyt.

Az idős emberek maguk is csökkenthetik az elesés következményeit. A zord időjárási viszonyok között az utcán mindig viseljenek kesztyűt, jó ha ezek viszonylag hosszabb szárúak, és a csuklónál is párnázottak (hasonlóan a síkesztyűhöz). Alkalmazhatnak különböző védőpárnázásokat a könyök, térd, a csípőízület felett. Ezek lehetnek egyszerű, vatelinos alábélelések, melyeket az ízületi csontfelszínek magasságában néhány öltéssel kell az alsó ruhára, vagy a felsőruházat belső felszínéhez rögzíteni.

Száguldás sílécen, korcsolyán

Végül szólnom kell a téli sportokkal összefüggő balesetekről. Lehetőleg csak kifogástalan sporteszközökkel menjünk kirándulni. A balesetmentes vakációzáshoz ez azonban még nem elég. Legyünk körültekintőek és elővigyázatosak, csak a helyszín pontos, óvatos felmérése, és a megfelelő bemelegítés után induljunk neki a pályának.

Természetes vizeken való korcsolyázáskor, vagy a jégen sétáláskor nem hagyható figyelmen kívül a beszakadás veszélye. Korcsolyázáskor általában a jégen lévő, vagy abba befagyott nemritkán "viccből, szórakozásból" odadobált tárgyak okoznak az óvatlan sportolóknak kellemetlenséget.

A rosszul megválasztott sí- vagy szánkópálya, esetleg a nem megfelelő gyakorlat mind a ródlizók, mind a síelők számára nagy veszélyt jelent. A baleseti források között itt is nagy a "választék". Az egyszerű, de súlyos következményekkel járó bukástól a pályán, vagy annak szélén elhelyezkedő tereptárgyaknak való ütközésig sok minden előfordulhat. Tekintettel arra, hogy mind síléccel és snowboarddal, mind a szánkóval elképesztő sebességet lehet elérni, a hatalmas ütközési energia miatt még a megfelelő védőeszközök használata mellett is halálos, vagy az életet jelentősen veszélyeztető sérülések következhetnek be.

A háttámlás szánkó veszélyei

Külön szólok a "szánkóztatásáról", pontosabban arról az esetről amikor a szülő kisgyermekével együtt siklik le. Általában ilyenkor a csemetét ültetik előre, és bár a siklást így jobban élvezi, és jól kilát, de számára a karambol még nagyobb veszélyt jelent, hiszen a nála jóval nagyobb testsúlyú szülő ütközési energiáját is el kell viselnie.

Még egy általános körülmény, melyre viszonylag kevesen figyelünk, hogy sokszor ültetjük gyermekeinket "támlás", vagy "karfás" szánkóba. Ez óriási veszély, és nem ritkán egy egyszerű ütközés, borulás a gyermek gerinctáji sérülését, a csigolyák törését, esetleg a gerincvelő sérülésével bénulást idézhet elő. Hadd javasoljam szülőtársaimnak, hogy távolítsák el a támlát az ilyen szánkókról.


Szerző: Dr. Doktorits Béla

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés