2024. Március 28. csütörtök
Az élet minősége… -  Mitől függ a siker? -  Nem árt tudni -  Egy hajszálon múlhat… -  Öt perc az élet -  Légzési elégtelenség -  Keringési zavarok -  Ember vagy élőhalott? -  Végezetül
Élet vagy halál? Bár a kérdés triviálisnak tűnik, a válasz mégsem olyan könnyű, sok tényező befolyásolja. Elképzelhető, hogy a gyógyíthatatlan beteg, akinek súlyos fájdalmai vannak, a halált várná szívesebben, csak legyen gyors és kegyes. Jelenleg a legtöbb országban nem létezik aktív eutanázia. Legfeljebb annyit tehet az egészségügy is, hogy a gyógyíthatatlan betegeket nem éleszti újra. De ki tekinthető gyógyíthatatlannak? Meddig terjed az orvos egyéni döntési joga? Sorolhatnánk a kérdéseket a végtelenségig, de örökké maradnának megválaszolatlanok.

Az élet minősége…

Hosszú évekig dolgoztam gyermekgyógyászati intenzív osztályon, igen sok sikeres újraélesztésben vehettem részt, és csak néhány sikertelen esetünk volt. Mégis, ha az "új élet" minőségét nézem, utólag kijelenthetem, hogy nem mindig tettünk jót a beteggel, legfeljebb a körülmények késztettek bennünket az életfunkciók mindenáron való visszahozására.

újraélesztés

Korántsem mindegy, hogy milyen lesz az "új" élet. Bekövetkezhet agykárosodás, kóma, bénulási epilepszia stb. Az újraélesztés intézkedései csak addig ésszerűek, amíg a kielégítő szervfunkciók visszaállítása lehetséges, illetve ha a halálhoz vezető történéseket nem gyógyíthatatlan betegség indította el.

Mitől függ a siker?

Rendkívül fontos az időtényező! A keringés és a légzés megszűnését követően kb. 5 perc múlva az agy visszafordíthatatlanul károsodik, az oxigénhiány következtében. Természetesen a környezet hőmérséklete nagymértékben befolyásolja ezt. Többször láttuk és olvastuk, hogy a "vízbefulladtak" újraélesztése az alacsonyabb hőmérséklet miatt gyakran 5 perc elteltével is sikeres lehet.

Általában sokkal jobbak egy szervi betegségtől mentes fiatal vagy gyermek újraélesztésének esélyei, mint a krónikus bántalmaktól szenvedő, egy-két infarktuson átesett, magas vérnyomásos, cukorbeteg és veseelégtelen illetőé. Nagyobb a túlélési esély egy intenzív osztállyal rendelkező kórházban, mint az országúton. Végül, de nem utolsósorban: rengeteg múlik a képzett szakemberek, orvosok, asszisztensek és ápolók naprakész tudásán, problémamegoldó képességén. Gyors felismerés, célszerű, stresszmentes cselekvés, bármiféle pánik hiánya erre van szükség!

Nem árt tudni

Talán megdöbbentően hangzik, de sokszor nem is olyan könnyű eldönteni, hogy valaki él-e vagy halott. Az altatószert vagy nyugtatót bevett öngyilkos légzése annyira ritka lehet, hogy a laikus azt hiszi, nem is él. Egy nitrátos kútvízből ivott gyermek bőrszíne olyan, mint a halotté. A balesetet szenvedett, sokkos beteg pulzusa (főleg, ha eszméletlen) jóformán nem tapintható. Egyes szívbetegségek és ritmuszavarok esetén normális szívhangokat szinte nem is hallunk, csak morajlást. Bizonyos balesetek nyomán vagy idegrendszeri történéseket követően a reflexek nem mindig válthatók ki, még fájdalomingerre sem. A tág, fényre nem reagáló pupilla nem kizárólag a halottak sajátossága és sorolhatnám.

Szakavatott intenzíves orvos ezeket a paramétereket a perc töredéke alatt áttekinti, hogy késedelem nélkül felvehesse a harcot az életért. Létezik egy bölcs tanács: élő embert ne élesszenek újra!

Egy hajszálon múlhat…

Szinte nevetséges, min szokott múlni az élet… Néha elég lenne annyi segítség, hogy az eszméletlen, éppen hányó ember fejét oldalra fordítsuk, hogy ne fulladjon bele saját hányadékába. Évente sokan halnak meg a közutakon éppen emiatt. De a görcsös epilepsziás gyermek is képes belefulladni a levegő útjába kerülő gyomortartalomba, ha nem vesszük észre idejében, és nem fektetjük stabil oldalfekvésbe.

Láttunk már olyat is, amikor a halált egy félrenyelt almacsutka okozta, mely ujjal elérhető mélységben volt a gége bemenetében. Ha idejében gondoltak volna erre, a gyermek még ma is élne! A mogyoró, az üveggolyó és apróbb játékok félrenyelése és a légutakba kerülése életveszélyes állapotot eredményez. A félrenyelést általában heves ingerköhögés kíséri, mely később megszűnik. Az idegen testet vagy kiköhögik, vagy akár a mélyebb légutakba is kerülhet, ahol a mögöttes területeket lezárva légzőfelület-kiesést, tüdőgyulladásokat okozhat.

Találkoztam olyan esettel, amikor egy kisgyermek már hónapok óta járta a kórházakat, mígnem hozzánk került. Kórtörténetében már számtalan antibiotikumos kezelésen esett át, mely igazán nem gyógyította meg. Mellkasi röntgenképeit begyűjtve kiderült, hogy a tüdőgyulladásos árnyék mindig ugyanott volt. A negatív kórtörténet ellenére bronchoszkópiát végeztünk (ez a légutak eszközös vizsgálata, altatásban), melynek során egy ovális alakú, körzőhegytartó műanyagkapszulát kellett eltávolítani. A gyermek ezt követően meggyógyult.

A félrenyelés (aspiráció) veszélye abban áll, hogy a már lenyelt idegen test másodlagosan, egy zökkenésre vagy köhögésre újra a felső főhörgőbe sodródhat, ahol teljes elzáródást okozva fulladáshoz vezethet. Ezért az aspirációra gyanús gyermek szállítását jobb, ha szakszemélyre bízzuk. Életerős felnőtteket és gyermekeket vesztettünk el emiatt, jobb tehát, ha komolyan vesszük a "cigányútra ment" kijelentést.

Öt perc az élet

Az elkerülhetetlent sokszor nem lehet kivédeni, de az életet fenyegető történéseket, tüneteket idejében észrevehetjük. Mivel tudjuk, hogy a klinikai halál beálltától a teljes elmúlásig igen rövid az idő általában öt perc , minden életet fenyegető jelet komolyan kell vennünk!

Légzési elégtelenség

Az első intő jel a nagyfokú nyugtalanság, majd nehézlégzés. Vérünk oxigéntartalma csökken, kilélegzett széndioxid-tartalma nő, kilégzés hiányában tehát a gázcsere elégtelen. Megjelenik az izzadás, és a szederjes (cianotikus) nyálkahártyaszín az ajkakon, körmökön stb. A nyaki verőér pulzációja eltűnik, 10-15 másodperccel ezt követően az ember eszméletlenné válik, légzése megszűnik, pupillái kitágulnak, fénymerevvé válnak, keringése összeomlik, szíve fokozatosan lassulva megáll.

Legelőször az agy károsodik a légzés- és keringésleállás következtében, majd a többi szerv és szövetek következnek. Az agy működésének kiesésével megszűnik az emberi lét, az intellektus, és hiába sikerül a keringést és a légzést visszahozni, ez már csak egy tudat nélküli, kómás állapot. Addig kell hát cselekednünk, míg remény van az idegrendszer "újraélesztésére" is. A légútelzáródás okai lehetnek az izomtónus elvesztése, idegen test és folyadék, illetve centrális légzészavarok.

Keringési zavarok

A keringés összeomlását okozhatja a keringő vérmennyiség és az érpálya kapacitása közt kialakult aránytalanság. Ezt előidézheti kivérzéses sokk, de az is előfordulhat, hogy gyógyszerérzékenység következtében vagy kontrasztanyag hatására a perifériás érpálya kitágul, szinte nullára esik a vérnyomás, és eszméletlenség áll be.

Súlyosan rontják a szív pumpafunkcióját a szív ritmuszavarai, a kamralebegés, így oxigénhiány alakul ki, a megismert tünetegyüttessel. A keringésmegállás összes formája gyors kezelést igényel, hiszen 35 percen túl már elveszítjük az agyfunkciót. Tünetei már 45-90 másodperc alatt kialakulnak: az artériás pulzáció eltűnése (verőeres lüktetés; ezt felnőtteknél a nyakon, gyermekeknél a hónaljárokban tapinthatjuk); a hiányzó szívhangok; a nem mérhető vérnyomás; a szederjes, hamuszürke bőrszín; a spontán légzés hiánya; eszméletlenség; tág, fénymerev pupillák. Az újraélesztést haladéktalanul meg kell kezdeni!

Ember vagy élőhalott?

Számtalan filmen láthattak sikeres, vagy sikertelen újraélesztést, főleg amióta a "Vészhelyzet" című filmsorozatnak köszönhetően mindenki szakemberré válhatott. Gyakran félórás, heroikus küzdelmet folytatnak az életért, míg sikerül azt megmenteni, vagy beáll a halál. Ha az elsődleges ellátást nem kezdik el idejében, a legmodernebb felszereltség sem segíthet. A biztosan több mint 5 perces légzés- és keringésleállást követően az agyhalál kialakulása szinte 100%-os, kivéve, ha a szervezet lehűlt állapotban (hibernálva) volt, például vízbefúltak esetében. Még a legkezdetlegesebb, eszközök nélküli, hagyományos újraélesztés is életet menthet, ennek elmulasztása, meg nem kezdése vétek. Sőt…

A késői sikeres újraélesztés "produktuma" az agyhalott ember, mely (és már nem is aki) nem él emberi életet, mivel kómás, és távlati sorsa hetek-hónapok elteltével a halál. A súlyos intellektussérülést szenvedett újraélesztetteknél majd csak a későbbiekben értékeli mind az orvos, mind a szülő, néha maga a kiszolgáltatott beteg is, hogy volt-e értelme?

Bár az anyagi vonzatokról most nem is beszélek, a dilemma kétségkívül fennáll. Az esélyt meg kell adni az életre! Sokszor a zokogó hozzátartozó viszi bele az orvost, hogy elkezdje azt a procedúrát, amelyben már nem igazán hisz. Hogy hol a határ, meddig van értelme az újraélesztés elkezdésének, nehéz megmondani. Igen sok károsodott ember marad életben a beavatkozást követően, de vannak sokan, akik egészségesek lesznek! Előre tudni nem lehet…

Végezetül

Jelenleg ott tartunk, hogy a súlyos, áttétekkel rendelkező, igazoltan rosszindulatú daganatos betegségekben szenvedőket nem élesztjük újra. A harmadik recidívát követően a leukémiásokat sem, illetve azokat sem, akik biztosan agyhalottak lennének. (Elkésett észlelés, rossz időfaktorok.) A siker öröme és a kétely ott viaskodik örökre a szívemben és sok más aneszteziológuséban. A döntés felelőssége leírhatatlan, de az ezért járó megbecsülés Magyarországon a legalacsonyabb.


Szerző: Dr. Komáromi Tamás

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés