2019. Augusztus 17. szombat
Amerikai, brit, német és svájci tudósok legnagyobb csalódására a közelmúltban egy korábban igen ígéretesnek látszó – az Alzheimer-kór leküzdését célzó – terápia klinikai kísérletsorozata fulladt kudarcba

Amerikai, brit, német és svájci tudósok legnagyobb csalódására a közelmúltban egy korábban igen ígéretesnek látszó – az Alzheimer-kór leküzdését célzó – terápia klinikai kísérletsorozata fulladt kudarcba.

Alzheimer-kór

Az eljárás lényege a következő lett volna: az Alzheimer-kórt az agyban lerakódó plakkok, az úgynevezett béta-amiloidok okozzák, melyek károsítják az idegsejteket, és rohamos emlékezetvesztést okoznak. Mivel a betegséget gyógyszerekkel nem lehet gyógyítani, az orvosok úgy vélték, hogy talán antitestekkel fel lehetne venni a harcot az amiloid plakkok ellen.

A terápia egyik módja a passzív immunizálás, melynek során már „kész” antitesteket juttatnak be a páciens szervezetébe, míg az aktív változat esetén bétaamiloid-töredékekkel oltják be a beteget, melynek hatására a szervezete hoz létre antitesteket. Az eljárás nagyon ígéretesnek tűnt, mivel állatkísérletek során mindkét módszer hatékonynak bizonyult. Az aktív oltás megóvta az állatokat a kór kitörésétől, míg a beteg rágcsálóknál a plakkok visszaszorultak és az állatok emlékezete is javult.

Sajnos a módszer az embereknél valamiért nem vált be tökéletesen, noha a kezdet az ő esetükben is biztató volt. Az emberekkel kezdett kísérletsorozatba több országból mintegy 300 kezdődő vagy középsúlyos Alzheimer-kórban szenvedő pácienst vontak be. A betegeket először immunizálták, majd megfelelő idő elteltével emlékeztető oltást kaptak. Ekkor vettek a kísérletek kedvezőtlen irányt: 18 betegnél aszeptikus meningoencephalitis, azaz nem fertőzés eredetű agyhártyagyulladás lépett fel, melynek következtében a kísérletet leállították.

A további vizsgálatok alapján kiderült, hogy a gyulladásokat az immunterápia okozta, a placebóval kezelt kontrollcsoportban ugyanis senki nem kapott encephalitist. A 18 személy közül 12-nek az állapota idővel javult és gyakorlatilag eltűnt a gyulladás; a fennmaradó hat páciens estében azonban olyan neurológiai károsodások maradtak vissza, amelyekre maga az Alzheimer-kór nem ad magyarázatot.

A zürichi egyetemi klinika orvosai a fenti kudarc ellenére sem adják fel az Alzheimer elleni oltásba vetett reményt. Roger Nitsch és Christoph Hock szerint a maga az immunizálás – például módosított oltóanyag révén – biztonságosabbá tehető. Szintén a kutatások folytatása mellett szól, hogy zürichi tudósok tapasztalatai szerint az antitesttel beoltott páciensek állapota lényegesen lassabban romlott, mint a placebóval kezelteké. Az immunterápia következtében felismerési képességük erősödött, a hétköznapi életben való „helytállásuk” javult. Az ismert adatok fényében az eljárásnak a Michigan állambeli Ann Arbor egyetem is bizalmat szavazott és bejelentette, hogy még a nyáron megkezdi újabb páciensek kiválasztását a következő kísérlethez.


Forrás: Vital
2005. 07. 22.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés