2017. Október 21. szombat
1 . oldal
Minek nevezzelek? -  Egy kis kémia -  Már a rómaiak is...  -  Sötét középkor? -  A fürdőélet központja
Hazánk, és különösen Budapest páratlan gazdagságú választékot, és nem mellesleg több évszázados fürdőkultúrát kínál a termálfürdők szerelmeseinek. A gyógyfürdőkben a kikapcsolódás mellett igen sok bajra, bántalomra találhatunk enyhülést.

Magyarország Európa termálvizekben egyik leggazdagabb országa. Területének háromnegyed része alatt található hévíz. A Kárpátmedencét a földtörténet korábbi időszakaiban hosszú ideig tenger borította, s a földkéreg itt vékonyabb, valószínűleg ezzel függnek össze a kedvező hidrogeológiai adottságok. Míg Európa legtöbb pontján 1000 m mélységben 22-24°C a hőmérséklet, Magyarországon 1000 m mélyen 57-76 °C. Az országban ma közel 600 olyan hévízi forrás van, amely gyógyászatilag hasznosítható lehet.

gyógyfürdő, hévíz, hőforrás, termálvíz, gyógyvíz

Minek nevezzelek?

Sokat elárul már a nevük is a természetben előforduló forrásvizekről, de tudjuk-e pontosan, melyik mit takar? Termálvizet ad az a forrás, amelynek hőmérséklete az előfordulási hely évi középhőmérsékleténél magasabb. Magyarországon az egészségügyi jogszabályok szerint ez 30°C felett van. Ásványvíz a természetben előforduló víz, ha literenként legalább 1000 mg oldott ásványi anyagot tartalmaz. Gyógyvíz az orvosilag igazoltan gyógyhatású ásványvíz. Gyógyfürdő az olyan fürdőintézmény, amely orvos szakmai vezetése alán áll és széles körű fizioterápiás ellátásra nyújt lehetőséget.

Egy kis kémia

A rendelkezésre álló adatok szerint Paracelsus (1493-1541) végzett először vízkémiai vizsgálatokat. Magyarország hévizeinek elemzését Mária Terézia rendelte el. Az analitikai kémia rohamos fejlődésével olyan módszerek alakultak ki, amelyek a gyógyvizek elemzésében is felhasználhatók, és így egészen pontosan feltérképezhető hazai gyógyvizeink összetétele. E módszerekkel megtudhatjuk, hogy nagyon sok gyógyvizünkben az elemek száma az 50-et is meghaladja, de a legtöbb ásványvizünk 30-nál is több ásványi anyagot tartalmaz.

Az egyes gyógyvizek és ásványvizek összetételét iontáblázatokban adják meg. Ez rendkívül változatos, a gyakorlatban nincs két hasonló, és ennek megfelelően biológiai és gyógyhatásúk is különböző. A más-más alkotórészek befolyásolják egymás felszívódását és hatását. Fontos, hogy az ásvány- és gyógyvizek a közegészségügyi követelményeknek is megfeleljenek.

Már a rómaiak is...

Budapest mai területén a gyógyfürdőzés immár kétezer éves múltra tekint vissza. A rómaiak a korábban Itália szerte luxussá fejlesztett fürdőkultúrát Aquincumban is meghonosították. A 60-80 000 lakosú Aquincumban a polgárság részére hat, a katonaság részére öt fürdő állt rendelkezésre. Gyógy-idegenforgalma is volt a városnak: a birodalom távoli részéről is ideküldték a gyógyulni vágyó katonákat. Még híres fürdőorvosok nevei is fennmaradtak (Cains Julius, Sextus Pompeius Carpus).

Túlélték a fürdők a népvándorlás viharait is. Számos feljegyzés maradt ránk a magyar királyok uralkodása, valamint a 150 éves török megszállás idején működő fürdőkről, vizük gyógyhatásáról. Aquincum városa Attila idején még állott. A III. Béla névtelen jegyzőjeként ismert Anonymus szerint Attila király a meleg vizek közelében jelölte ki székhelyét. Ugyancsak Anonymustól tudjuk, hogy Árpád fejedelem is a meleg források köré telepedett.

Sötét középkor?

A középkori Budán a források környékén két település alakult ki. Alhévíz a mai Gellérthegy tövében, Felhévíz a mai Császár és Lukács fürdők környékén. Felhévízen a Johannita rend fürdőt és kórházat építtetett, majd a Máltai lovagrend gyógykezeltette itt a szentföldi hadjárataiban részt vett katonáit. II. Endre a pestises betegeknek Alhévízen építtetett kórházat, amelyet lánya, a később szentté avatott Erzsébet vezetett. Mátyás korának „idegenforgalma” a fürdőket is népszerűsítette. A Rác fürdő hollós címere arra enged következtetni, hogy a fürdőt Mátyás király építtette.

Élénk fürdőélet volt Budán a 150 éves török uralom alatt. Musztafa pasa nevéhez fűződik a császár és a Király fürdő. A törökök kedvelték a sekély, nagy medencéket. Fürdőink arculatára nagy hatással volt a török fürdőépítkezés a négyszögletes oszlopokra emelt kupolákkal, szamárhátas ívekkel, kis ablakokkal. Ma is ezt a stílust őrzi a Császár, a Király és a Rudas fürdő egy része.

A fürdőélet központja

A hazai gyógyhelyek fejlődése a XIX. század elején indult meg. A pesti oldalon felépült a Széchenyi fürdő. Magyarország fürdői az l. világháború után jutottak meghatározó szerephez Európában: Budapest lett a kontinens fürdőéletének központja. A magas színvonalú szakmai munka elismeréseként 1929-ben itt tartották Európa vezető balneológusai és reumatológusai az első, alakuló kongresszusukat. 1957-ben már harminc ország küldötte vett részt a budapesti kongresszuson, amelyen Vogler professzor úgy nyilatkozott, hogy azért választják Budapestet a szervezet székhelyéül, mert a kitűnő hatású gyógyvizek, páratlan természeti szépségek a magas szintű orvosi felkészültség, gyógyintézeteinek kitűnő felszereltsége, a tudományos kutatások színvonala méltóvá teszi a nemzetközi ügyek intézésére.

A második világháborúban a fővárosi gyógyfürdők és kórházak is súlyos károkat szenvedtek, és a hamarosan megindult helyreállítás elsődleges célja a lakosság higiénés szükségletének biztosítása volt. Folyamatosan zajlik azóta is az intézmények karbantartása és felújítása. Az utóbbi évtizedekben megélénkült idegenforgalom egyre inkább felismeri a gyógyturizmus jelentőségét, és sorra épülnek az új gyógyszállók – nem csak Budapesten, de országszerte is.


2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2012. 07. 24.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés