2017. Április 26. szerda
Mit jelent a káros sugárzás? -  Hogyan védekezzünk? -  Mikor kell orvoshoz fordulni?

A fény jótékony hatásait régóta ismeri mindenki, ma már viszont a káros hatások ismeretében a fényvédelem fontossága is jól ismert. Egyre többet kell ez utóbbi gondolattal foglalkoznunk a Föld felmelegedése, az ózonréteg elvékonyodása és a káros sugárzások megnövekedett mennyisége miatt.


A napsugárzás olyan széles spektrumot ölel fel, amelyben az ultraibolya sugárzás, a látható fény és az infravörös sugárzás is részt vesz. A napfény energiájának 2/3-a éri el a földfelszínt, a többit a Földet körülvevő levegőréteg nedvességtartalma és egyéb alkotórészei nyelik el (víz és porszemek). Az időjárás változásai is közrejátszanak abban, hogy mennyi napsugárzás jut a földre, attól függően, hogy milyen a tengerszint feletti magasság, a levegő szennyezettsége, az ózonréteg vastagsága, és befolyásolja még sok-sok más tényező.

napozás,

Mit jelent a káros sugárzás?

A legtöbb bőrbetegséget az ultraibolya (UV) sugárzás okozza. Ennek a hullámhossza 280-400 nm között található. A hullámhossz alapján az ibolyántúli sugarak három különböző fotobiológiai tulajdonsággal rendelkező részre oszthatóak. A legrövidebb az UVC-sugár, amely 200-280 nm közötti. Ez a sugárzás azért nem kerül a földre, mert az ózonréteg kiszűri. Káros tehát ez is, de a jelenlétével nem kell igazán számolnunk. Mesterséges úton előállított fényforrások esetén (pl. higanygőzlámpa, xenonlámpa) alkalmazzuk ezt, használatukkor védőszemüveg viselése fontos. Baktériumölő hatása miatt műtők sterilizálására is alkalmazzák.

Számolnunk kell azonban a földfelszínt elérő UVB-sugárzás káros hatásaival. Ennek a hullámhossztartománya: 280-315 nm. A földre különösen a déli órákban kerül nagy mennyiségben, ilyenkor a földfelszínt körülvevő védőburok vastagsága kisebb, ezért kell különösen óvakodni ekkor a napégéstől. A vízen is átjut, ezért téves az az elképzelés, hogy a vízben nem lehet leégni.

Az UVA-sugárzás 320-400 nm közötti. A természetes fénynek ez a része eléri a földfelszínt. Nagy dózisban bőrvörösséget (erythemát) és pigmentációt vált ki. Előnyös hatású lehet bizonyos bőrbetegségek kezelésében. Az ablaküvegen is áthatol, ezért bizonyos fényérzékenységgel járó kórképekben számolni kell ezzel a hatással is.

Hogyan védekezzünk?

Az elsődleges védelmet saját bőrünk jelenti, amely minden ember esetében másként értékelendő. Bőrünk színe örökletes tulajdonság, melyet a külső hatások ideig-óráig befolyásolhatnak. A fényvédő hatást befolyásolja a bőr vastagsága, valamint fontos védő szerepet tölt be a bőrben található pigment. A különböző bőrtípusok közül a sötétebb bőrtípus nagyobb, a világos bőrtípus kevesebb védelmet nyújt. Ebben nemcsak a melaninpigment számbeli eltérése játszik szerepet, hanem az úgynevezett melanoszomák aktivitása, típusa, működésbeli különbségei is. A pigment tartalmú sejtek is többfélék lehetnek. a pigmenttartalomtól függően.

A fényvédelem legkézenfekvőbb lehetősége a mechanikus védelem. Ez elsősorban azt jelenti, hogy lehetőleg kerüljük a napot, különösen a déli órákban: tizenegy és délután három óra között. Árnyékos helyen számolni kell a szórt sugárzás lehetőségével is. Bizonyos alkalmakkor mégis kénytelenek vagyunk a napon tartózkodni, de ilyenkor is maradnak a védekezésre lehetőségeink.

A külsőleg használatos kémiai fényvédők a fényt abszorbeálják, azonban a bőrrel kapcsolatba kerülve különböző mellékhatásokat is okozhatnak. Ma a legkorszerűbbnek a fizikai fényvédőket tartjuk, amelyek a fényt visszaverik, de a bőrrel más úton nem lépnek kapcsolatba. Ilyenek a cinkoxid, és a titániumdioxid tartalmú fényvédők. A korszerű készítmények nem okoznak kontakt bőrgyulladást, hipoallergének, és bizonyos mértékig vízállónak mondhatóak. Általában akkor tartjuk jónak a fényvédőt, ha nem túl zsíros, de azért jól tapad a bőrhöz. A fényvédő tulajdonság mérhető, faktorszámmal jelzik, amely arra utal, hogy egy adott készítménnyel hányszor több időt tölthetünk el a napon biztonságosan.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A napsugárzás okozta kóros reakciók egy része azonnal láthatóvá válik. Ilyen például a napégés (solaris erythema), amelynek különböző fokozatai lehetnek a napsugárzásnak kitett bőrfelület nagyságától és a napon eltöltött idő hosszától függően. Súlyos esetben akár kórházi ápolás is szükségessé válhat. Különösen az arcot, a szemek környékét, a hajlatok vékony bőrét érintő napégés lehet súlyos. A bőr vörössé, fájdalmassá válik, az alatta lévő kötőszövetben vizenyő alakul ki. Az akut gyulladásos reakció kiterjedt hámlással gyógyul. Helyén pigmenthiányos területek, illetve később szeplők kialakulásával kell számolnunk.

A késői hatások között a bőr elvékonyodása, a rugalmas rostok megkevesbedése, értágulatok kialakulása szerepel, vagyis a korai bőröregedés. Egyes bőrbetegségek gyógyulását a napsugárzás elősegítheti, míg mások lefolyását ronthatja. Különösen nagy hangsúlyt kell fordítanunk a bőrdaganatok korai felismerésére. Idős korban a napnak kitett bőrfelületen sokféle pigmentált elváltozással találkozhatunk. A bőrgyógyász feladata, hogy eldöntse, melyiket kell eltávolítani, és melyiket kell megfigyelés alatt tartani (senilis lentigo, seborrhoeás keratosis, solaris keratosis). Egyes bőrdaganatok lassan fejlődnek ki, ismerünk azonban olyanokat is, amelyek igen gyorsan növekednek, ezért a késlekedés a beteg életébe kerülhet. A gyermekkori napégés hajlamosít a későbbi bőrdaganat (melanoma) kialakulására, ezért fontos a fényvédelem. Ennek a fontossága ma már teljesen elfogadott tény, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a mindennapokban gyakran elfelejtkezünk róla.


Szerző: Dr. Szalai Zsuzsa
2006. 09. 06.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés