2024. Április 23. kedd
Amikor George Orwell világhírű regényében, az Állatfarmban szatírikusan azt mutatta be, hogy a sertések és az emberek szinte ugyanolyanok, talán nem is járt olyan távol az igazságtól.

A sertésgenom eddigi legátfogóbb elemzése azt mutatta, hogy a sertések alkalmazkodók, étellel könnyen elcsábíthatók, és fogékonyak a háziasításra – mely jellemzőkben nagyon hasonlítanak az emberekhez. A kutatásból az is kiderült, hogy a sertések ugyanazoktól a genetikai- és fehérjerendellenességektől szenvednek, amelyek számos emberi betegség, például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy az elhízás hátterében is állnak. A kutatók azt remélik, hogy a sertés genetikai állományának további vizsgálatai újfajta gyógymódok kifejlesztését teszi lehetővé a fent említett betegségek ellen.

A Nature novemberi számában megjelent cikkben a kutatást vezető professzor elmondta, több olyan génvariánst is azonosítottak, amelyek az emberi betegségekben is szerepet játszanak. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a sertés értékes biomedikai modell. A kutatás az első sertések háziasításával kapcsolatban is szolgált néhány magyarázattal. Bár kifinomult szaglásuk miatt gyakran sertésekkel kerestetik a szarvasgombát, eredetileg mégis gyenge ízérzékelésük kelthette fel az emberek érdeklődését. Az embereknél sokkal kevesebb keserű ízreceptorral rendelkeznek, és az édes illetve húsos ízeket is teljesen másképp érzékelik, ezért olyan dolgokat is képesek megenni, ami az emberek számára ehetetlen. Valószínűleg ez lehetett az egyik ok, amiért vonzó célponttá váltak a háziasítás szempontjából.


Forrás: Medipress
2012. 11. 20.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés