A közel 800 megkérdezett felnőtt dohányos válaszaiból az derült ki, hogy a nikotinpótló kezelés a visszaesési arányt tekintve nem biztosított semmilyen előnyt, akár erős, akár gyenge dohányosokról volt szó, és az sem volt meghatározó, hogy az érintettek a nikotinpótló terápia mellett részesültek-e vagy sem szakszerű leszoktatást segítő tanácsadásban.
A Tobacco Control legutóbbi számában megjelent tanulmány szerzője, Hillel Alpert, a bostoni Center for Global Tobacco Control kutatója sok, a nikotinpótló terápia hatásosságát igazoló, alaposan kontrollált kutatás eredményének mond ellent, amikor azt állítja, hogy az eredmények komoly kérdéseket vetnek fel a nikotinpótlás hatékonyságával kapcsolatban. Ezt a legtöbb dohányos saját bőrén tapasztalja: nevezetesen az alaposan kontrollált klinikai környezeten kívüli alkalmazást. A való életben a cigaretta ugyanis nagyon erős függőség, amit a tapasz vagy a rágógumi nyilvánvalóan nem helyettesíti hatékonyan.
A tanulmány szerzője és kollégái úgy vélik, ennek széleskörű közegészségügyi következményei lehetnek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a függőben lévő amerikai egészségügyi reform jogszabályok szerint a Medicare, a Medicaid és a magán egészségpénztárak finanszíroznák a nikotinpótló terápia költségeit.
Stanton Glantz, a San Franciscó-i Center for Tobacco Control Research and Education kardiológus professzorát az eredmények nem lepték meg, és szerinte tanulsággal szolgálhatnak az egészségpolitika számára. „Azt például már tudjuk, hogy a cigaretta árának növelése, a reklámkampányok és a beltéri dohányzást tiltó törvények szigorítása kiválóan működnek. E tanulmány azonban azt mutatja, hogy a nikotinpótló terápia semmit sem ér vény nélküli alkalmazásban.” – nyilatkozta. Ugyanakkor hozzátette, hogy csupán egyetlen tanulmányról van szó, amely nem állítja, hogy ezek a segédeszközök egyáltalán nem hatásosak.