2019. Március 22. péntek
Az utóbbi 40 évben jelentősen megnőtt a szív-érrendszeri betegségek száma a modern, iparra épülő társadalmakban, amelynek oka többek közt a munkahelyi pszichoszociális faktorokban keresendő. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy már az első tünetek esetén fontos a kivizsgálás.

A stressz betegít

Közismert, hogy a szív-érrendszeri betegségeknek léteznek „klasszikus” rizikófaktorai, mint a magas vérnyomás, vérzsírszint és koleszterinszint és a cukorbetegség. Ezeken kívül azonban egyre világosabban látszik, hogy a munkakörnyezet is szerepet játszik a betegségek kialakulásában és súlyosbodásában. A munkakörnyezet alatt – ebből a szempontból – számos összetevő értendő, mint például a fizikai és a kémiai tényezők, a többműszakos munkarend és a pszichoszociális tényezők. Ez utóbbi önálló hatását a szív-érrendszeri betegségek kialakulására és fejlődésére már számos tanulmány elemezte. Mindennek pedig azért van nagy szerepe, mert az összefüggések ismeretében mind a megelőzés, mind a kezelés hatékonyabb lehet.
A tárgyban született vizsgálatok szerint az ún. klasszikus rizikófaktorok tehetők felelőssé a betegségek 50-80 százalékáért. Az INTERHEART tanulmány például 9 rizikófaktor hatását tanulmányozta a szívinfarktus kialakulására 52 országban. A tudósok ezek szerint az első két legfenyegetőbb kockázati tényezőnek a dohányzást és a magas vérzsírszintet ítélték, de rögtön ezek után következtek a stresszfaktorok, mint a munkahelyen és otthon megélt stressz, az anyagi helyzet és az egyes életesemények miatti szorongás.

Vegyük komolyan a jeleket!

Sokan érzik, hogy a munkájuk vagy akár a magánéletük miatt túlfeszítettek, szoronganak, ezt azonban szinte természetesnek tekintik. A testi panaszokra azonban már nem olyan könnyű legyinteni, a mellkasi szorítás, fájdalom, az erős szívdobogás érzés, a „beszoruló” levegő, a légszomj, a magas pulzus olyan figyelmeztetések, amelyeket mindenképpen ellenőriztetni kellene – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Nagyon fontos megtudnunk, hogy „csak” a stressz okozza-e ezeket a panaszokat, vagy esetleg a stressz talaján kifejlődött-e már valamilyen kardiológiai betegség. A szakorvosi vizsgálaton túl a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyugalmi és terheléses EKG, az arteriográfia és szükség szerint más kiegészítő vizsgálatok pontos képet festhetnek a szív-érrendszer állapotáról, lehetővé teszik a korai felismerést és kezelést.

Életmód orvoslással a stressz is kezelhető

Vaskó doktor szerint amennyiben kiderül, hogy nem fizikai okok, hanem a túlhajszoltság áll a nyugtalanító tünetek hátterében, akkor is érdemes kezdeni valamit ezzel az állapottal. A stresszkezelés pedig közel sem csak annyit jelent, hogy legyinteni próbálkozunk a minket szorongató helyzetekre, esetleg vény nélküli nyugtatókkal kísérletezünk. A komplex stresszkezelés ugyanis az egész életmódunk átgondolását igényli. Ennek a mentális, pszichés támogatáson túl éppúgy része a fizikai aktivitás, mint az optimális, személyre szabott étrend kialakítása. Ehhez pedig – amikor megszületik a döntés, hogy szeretnénk tenni a testi-lelki egészségünkért - érdemes szakértő segítséget igénybe venni, akár a modern életmód orvoslás által.


Forrás: Budai Kardioközpont (www.kardiokozpont.hu)
2017. 12. 12.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés