2024. Május 19. vasárnap
1 . oldal
A félelem az egyik legősibb ember és állat által ismert érzelem. Egy új kutatás a neurológiai hátterét igyekszik megvilágítani.

A szociális fejlődés és tanulás során a félelem az amygdalán keresztül rögzül az ideghálózatban, ami egy mandula formájú neuronokból álló idegi központ az agy mediális temporális lebenyében. A pszichológusok és neurológusok számára az amygdala különös jelentőséggel bír, mivel kiemelt szerepe van az érzelmi reakciók és a viselkedés kialakításában. Egy, a JoVe Behavior című tudományos szaklapban megjelent tanulmány újabb fejezetet nyithat az amygdala-kutatásban. Dr. Fred Helmstetter és kollegái (Wisconsin-Milwaukee Egyetem) egy önkéntesekkel végzett kísérletben azt vizsgálták meg, hogyan reagál az agy a várható fájdalmas ingerekre, ebben az esetben az elektromos áramra. "Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy reagál az agy a fájdalom-ingerekre, és hogy ez a reakció hogyan változik, amikor a résztvevők visszaemlékeznek a fájdalmas élményre" - nyilatkozta Dr. Helmstetter. "Az amygdala rendkívül fontos szerepet játszik annak meghatározásában, mit tartunk veszélyesnek és mit biztonságosnak a környezetünkben. Ez a kísérlet egyedi volt abban a tekintetben, hogy az amygdala működését rendkívül részletesen és hosszú időn keresztül figyelhettük meg."

A vizsgálatok során mágneses rezonancia vizsgálatot és magnetoencefalográfiát is alkalmaztak a tudósok. Az MRI segítségével a kutatók elkészítették az agy térképét, az MEG pedig megmutatta, hogy ezen a térképen hogyan változik meg a mágneses aktivitás az agyban, főleg az amygdalában, az elektromos ingerek hatására. Az érzelmi kontroll központjaként az amygdala kiemelt szerepet játszik a veszélyek felismerésében és a fenyegetésekre adott reakciók kialakításában. "Vannak bizonyítékaink, amik arra engednek következtetni, hogy a szorongásos és más pszichopatológiai megbetegedések az amygdala megváltozott működésének következtében alakulnak ki. A korábbi, nem-invazív vizsgálatok során ezt a feltevést sikerült bizonyítanunk, de pontos képet majd csak most kaphatunk arról, hogyan reagálnak az idegsejtek a különböző fájdalom-ingerekre. Remélhetőleg a mostani kutatási eredmények segítenek megválaszolni a kérdéseinket" - összegezte Dr. Helmstetter.


Forrás: Medipress
2013. 06. 12.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés