Ránctalan, fiatal bőrt injekciós tűvel!

Az idő múlása leglátványosabban az arcon látszódik meg. Harminc felett a bőr veszít rugalmasságából, feszességéből, ahogy csökken a benne lévő rugalmas rostok, például a kollagén mennyisége és kialakulnak a ráncok. Az elvékonyodott, nedvességtartalmát elvesztett bőr a gravitációnak is megadja magát, de nem tesz neki jót az sem, ha évtizedeken át UV-sugárzásnak volt kitéve, ami még inkább bevési a ráncokat, és pigmentfoltokat is okoz. Az arc öregedéséhez az is hozzájárul, hogy az arccsontok veszítenek tömegükből, és kevésbé képesek „megtámasztani” a bőrt.

Hogy kinek mikor és milyen mértékben kezd el látványosan öregedni a bőre, részben öröklött tulajdonságaitól függ, részben pedig attól is, hogyan védi, ápolja. Ma már egyáltalán nem ritka, hogy sokan plasztikai sebészhez fordulnak az idő okozta károk elhárításához. A petyhüdt, megereszkedett bőr és a mélyebb ráncok kezelése nagyobb beavatkozást igényel, mivel a felesleges bőrt is el kell távolítani, a kisebb ráncokat azonban néhány injekcióval is szépen lehet korrigálni.

A kezelésekről általában

Az injekciós arcszépítő kezelések előnye, hogy gyorsan, altatás és kórházi tartózkodás nélkül elvégezhetők, valamint az invazív műtétekhez képest gyors felépüléssel és jóval kevesebb szövődménnyel járnak; ráadásul olcsóbbak is. Helyi érzéstelenítéssel végzik őket – az érzéstelenítőt gyakran a hatóanyaggal együtt adják be –, és a gyógyulás sem jár fájdalommal. Hátulütőjük, hogy hatásuk korlátozottabb, és rövidebb ideig, néhány hónapig-évig tart, bár léteznek évtizedes eredményt biztosító injekciós kúrák is.

A botox mellett különféle ráncfeltöltő eljárások sorolhatók ide, amelyek lényege, hogy az inkriminált területen nagyon vékony tűvel, különböző mélységben valamilyen töltőanyagot fecskendeznek a bőrbe. Ezek az anyagok egyrészt térfogatkitöltő hatásuknál fogva tüntetik el a ráncokat, feszesebbé, teltebbé teszik a bőrt, másrészt a befecskendezés helyén a környező szövetekben serkentik a rostképződést. Eredetüket tekintve igen változatosak lehetnek, léteznek szintetikus és szerves eredetűek, felszívódóak és fel nem szívódóak, amelyeket az egyes készítmények különböző koncentrációban, illetve sokszor kombinálva tartalmazhatnak. Emellett saját zsírral is végeznek ráncfeltöltést.

Általában a homlok vízszintes, a glabella – a szemöldök között, az orr felett lévő terület – függőleges ráncainak, a mosolyráncnak is nevezett, az orr és a száj között húzódó ún. nazolabiális redő, valamint a szem és a száj körüli kisebb ráncok, például szarkalábak vagy a szájzugban húzódó redő korrigálására használatosak az injekciók, de az ajkak dúsabbá tételére, illetve az aknés vagy más besüppedt hegek „szintbe hozására” is alkalmasak.

A kezelés után a tűszúrások helyén duzzanatra, pirosodásra lehet számítani, szövődményként nagyon ritkán előfordulhat allergiás reakció, fertőzés. A fel nem szívódó töltőanyagoknál néha csomó képződhet a befecskendezés helyén, amit csak műtéti úton lehet eltávolítani. Az eredmény azonnal látható, bár a végleges hatás a kezdeti duzzanat miatt néhány nap múltán alakul ki – illetve a botoxnál kicsit később. A beavatkozások nagyjából harmincéves kortól ajánlottak. Nem végezhetők el terhesség és szoptatás alatt, aktívan fennálló bőrbetegség, a kezelendő terület gyulladása, súlyos allergia, autoimmun betegségek, véralvadási zavarok, véralvadásgátlók szedése esetén. Azt is fontos róluk tudni, hogy csak orvos végezheti el őket!

Botoxkezelés

Kezdjük a botoxszal, talán ez a legszélesebb körben ismert, híres-hírhedt ránctalanító eljárás. Az arc felső részén alkalmazzák, a homlok, a glabella, és a szem környékén található ráncok csökkentésére. A felhasznált hatóanyag, a Botulinum toxin egy régóta ismert és az orvostudományban már évtizedek óta használt idegméreg, a Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt fehérje, ami az izmokba fecskendezve lebénítja azokat, ezáltal a felettük lévő bőr kisimul. Emiatt mimikai ráncok kezelésére alkalmas, amelyek a túlzott ráncolás következtében alakulnak ki. A ránctalanítás mellett használják még a túl széles állkapocs korrigálására, izomgörcsök, tic-ek, fokozott izzadás esetén, és bizonyos esetekben a migrén enyhítésére is.

A Botulinom toxin felelős a kolbászmérgezés néven is ismert, bénulással járó, súlyos esetben akár halállal is végződő botulizmus kialakulásáért, amit romlott húsok fogyasztása okozhat, amelyekben az idegméreg elszaporodik. A ránctalanításra használt, hígított mennyiségben azonban nem ártalmas a szervezetre!

A botoxkezelés előnye, hogy gyakorlatilag pillanatok alatt elvégezhető. A terület nagyságától függ, hogy hány szúrásra van szükség; helyükön kis piros pöttyök maradnak, amelyek hamar elmúlnak. A kívánt hatás néhány nap alatt alakul ki, és néhány hónapig tart, ahogy a hatóanyag lebomlik, ezért a tartós eredmény érdekében időnként meg kell ismételni. Többször ismételve a botox hatása összeadódik, és a kezelés eredménye egyre tovább tart.

Alapvetően „ártalmatlan” kezelésről van szó, de ritkán felléphetnek szövődmények, például izombénulás vagy kisebb bevérzés alakulhat ki, ha a tűszúrás eret ért, de ez pár nap alatt felszívódik. Túlzásba vitt alkalmazása természetellenesen merevvé teheti az arcot, illetve olyan helyeken alakulhatnak ki ráncok a mimika során, amelyek normálisan nem fordulnak elő – jó példa erre a szem körüli ráncok botoxkezelése után az orrgyök két oldalán kialakuló „nyusziránc”. A már említett ellenjavallatok mellett izomgyengeséggel járó betegségek esetén sem végezhető el.

Ráncfeltöltés felszívódó anyagokkal

Átmeneti, néhány hónapig, évig tartó eredményt ad a felszívódó töltőanyagokkal végzett feltöltés, aminek előnye, hogy ha nem vagyunk elégedettek, nem kell vele örökké együtt élnünk, illetve meg lehet ismételni az eljárást. A felhasznált anyagok lehetnek szerves eredetűek, mint például a saját zsír, a kollagén, a hialuronsav, a tejsav; vagy szintetikusak, mint a poliakrilamid-vegyületek. Ezek leginkább kisebb, felszíni ráncokra és ajakfeltöltésre alkalmasak. A befecskendezett hatóanyagok lebomlásának ideje egyénenként eltérő lehet, függ például a kötőszövet minőségétől is.

Saját zsír
A saját zsírral való ráncfeltöltéshez a szükséges mennyiségű zsírszövetet a csípő és a fenék, esetleg a has területéről távolítják el, vigyázva, hogy a sejtek minél kevésbé sérüljenek. A gondosan kiválogatott ép sejteket fecskendőbe töltve beinjekciózzák a kívánt területre. Az arc egész területén alkalmazható, például ajakvastagításra, a szem alatti árkok és ráncok feltöltésére, a kontúrját vesztett arc fiatalítására, illetve ritkábban mellrekonstrukciós műtéteknél is használják. Mivel az átültetett zsírszövet egy része felszívódik, a feltöltést néhány hét múlva meg kell ismételni a végleges hatás érdekében, ami igen tartós lehet. Saját szövetekről lévén szó, allergiás reakcióra nem kell számítani, az öregedés természetes folyamata során azonban az átültetett szövetek is leépülnek, illetve a hosszú távú eredmény az átültetett szövet minőségétől is függ.

Hialuronsav
Ez a poliszacharidok közé tartozó vegyület minden szövetünkben, így a bőrben is megtalálható, idővel azonban csökken a mennyisége. Nagyon nagy mennyiségű vizet képes megkötni, volument és rugalmasságot biztosít a szöveteknek. A bőrt jól hidratálja – sok kozmetikai termékben meg is található –, az ízületekben pedig az egymással érintkező ízületi felszínek súrlódását csökkenti. Kivonható állati eredetű szövetekből, és bakteriális fermentációval is előállítható – a feltöltésre használt készítményekben ezt használják, különböző kémiai formában. A bőrbe fecskendezett hialuronsav feszessé teszi a bőrt, kiemeli a besüppedt ráncokat. Ránc- és ajakfeltöltésre, az arckontúr és az állkapocs vonalának korrigálására használják. A feltöltés hatása nagyjából 6-8 hónapig, legfeljebb egy évig tart. A beavatkozás után kerülendők a hővel – köztük ultrahanggal – végzett kozmetikai kezelések, a hő ugyanis gyorsíthatja a hialuronsav lebomlását.

Kollagén
A kollagén az ízületek, porcok, inak, csontok és a bőr szerkezetét felépítő fontos fehérje, ami rugalmasságot, szilárdságot és erőt biztosít a szöveteknek. Rengeteg kollagénes ránctalanítókrém, szérum létezik, miért kellene akkor az anyagot befecskendezni ahhoz, hogy a bőrbe jusson? Nos azért, mert a kollagénmolekulák mérete túl nagy ahhoz, hogy átjuthassanak a bőrön. A bőr felszínén is van hasznuk, mivel megkötik a nedvességet, hidratálják a bőrt és védik a kiszáradástól, ezzel viszont csak a legkisebb, szárazság okozta ráncok ellen képesek hatni. A kollagénes ráncfeltöltés komolyabb eredményt biztosít, de hatása viszonylag rövid, csak 2–4 hónapig tart, ezért az injekciót gyakrabban kell ismételni. A töltőanyaghoz felhasznált kollagént általában állati bőrből vonják ki, ezért az allergiás reakció rizikója magasabb, mint például a hialuronsavas feltöltésnél.

Kezelés fel nem szívódó anyagokkal

Nagyobb ráncok, például a mosolyránc felöltésére, az ajkak nagyobbítására, és arcon lévő besüppedések korrekciójára is használják a nem felszívódó töltőanyagokat. A felszívódóakhoz képest az ezekkel végzett kezelés előnye, hogy az eredmény tartós, akár évtizedekig is kitarthat, viszont bonyolult korrigálni, a töltőanyagot ugyanis nehéz eltávolítani. A plasztikai sebészek ezért inkább fokozatosan, több lépcsőben végzik el a kezelést, hogy „ne töltsék túl” az arcot. Végleges, élethosszig tartó eredményt teljes mértékben nem képesek biztosítani az ilyen injekciók, mert az arc természetes öregedésével a beinjekciózott anyag elmozdulhat, ezért a beavatkozás tervezésekor ezt is figyelembe kell venni.

A felhasznált anyagok többnyire szintetikusak (például poliakrilamid, polimetilmetakrilát, hidroxietil-metakrilát), de a készítmények sokszor felszívódó hatóanyagokat, például hialuronsavat is tartalmaznak, amelyek a lebomlás során serkentik a környező szövetekben a kötőszöveti rostok termelődését, ezzel is növelve a bőr feszességét. Hosszú távon, akár évekkel később egyébként a túlzott kötőszövet-képződés is vezethet szövődményhez: szövetszaporulat, csomók alakulhatnak ki, amiket csak műtéti úton lehet eltávolítani. Régebben gyakran használtak szilikont is ráncfeltöltéshez, de viszonylag magas a szövődmények – allergiás reakció, gyulladás, csomóképződés – rizikója, ezért mára visszaszorult a felhasználása.

Ossza meg:

Kövessen minket: