Az elképzelés alapján tudatunk csupán egy program a „kvantumszámítógépen” – a halál után is létezik, így magyarázatot nyernek a halálközeli élményekről szóló beszámolók. Dr. Stuart Hameroff, az Arizonai Egyetem Aneszteziológiai és Pszichológiai tanszékének professzora a tudományban egyedülálló módon kvázi-vallásos teóriát fejlesztett ki munkatársával, Sir Roger Penrose-zal együtt.
A kutatópáros úgy véli, hogy a lélek az agysejteken belül, úgynevezett mikrocsövecskékben található. A végzet árnyékában különböző kvantumgravitációs tényezők hatnak ezekre, objektív redukcióként előidézve a halálközeli élményeket. A feltételezés kimondja, hogy a lélek több, mint az agyban található idegsejtek interakciója: valójában az univerzum anyagából áll, amely az idők kezdete óta létezik.
A koncepció hasonlít a buddhista és a hindu hithez, miszerint tudatunk a világmindenség szerves része. A hipotézis a nyugati filozófia idealista vonalát is érinti. Dr. Hameroff úgy véli, halálközeli élmény során a mikrocsövecskék elveszítik kvantumállapotukat, de a bennük lévő információ nem semmisül meg – helyette egyszerűen elhagyja a testet, és visszatér a kozmoszba.
„Tételezzük fel, hogy a szív és a vérkeringés leáll, a mikrocsövecskék pedig elveszítik kvantumállapotukat. Utóbbiak tartalma egyszerűen nem válhat semmivé, tehát szétszóródik az univerzumban. Ha a beteget újraélesztik, az információ visszakerül a csövecskékbe, és a páciens azt mondja: halálközeli élménye volt. Amennyiben nem élesztik újra, az információ a testétől függetlenül létezik tovább” – fogalmazott egy dokumentumfilmben Dr. Hameroff.
Az empirikus beállítottságú tudósok részéről rengeteg súlyos kritika éri az objektív redukció elméletét, ami erősen megosztja a szakértőket. Max Tegmark, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kozmológusa például már 2000-ben megjelent értekezésében is élesen bírálta azt. Dr. Hameroff viszont úgy gondolja: a tudomány afelé halad, hogy teóriája bizonyítást nyerjen, hiszen a kvantumhatások olyan fontos biológiai folyamatokban játszanak vitathatatlan szerepet, mint a szaglás, a madarak tájékozódása vagy a növények fotoszintézise.