2018. December 13. csütörtök
A fülzúgás miatt szenvedő betegek egy részét visszahúzódó magatartás és negatív világkép jellemzi . A betegek életminőségük jelentős romlásaként élik meg a panaszt, mely szorongást és depressziót is eredményezhet. A pszichológiai kezelés mellett most az idegstimuláció is ígéretes terápiának tűnik.

A fülzúgásban (tinnitus) szenvedő betegek olyan zajokat hallanak, amelyek nem a külvilágból erednek, hanem magából a testből. Ezek csipogó, suhanó zajok, vagy fütty, morgás, kopogás vagy ropogás is lehetnek. A panasz általában 40-60 éves életkor között kezdődik, a hallás romlásával. Az érintettek egy része súlyosan korlátozottnak érzi magát; mivel nem képesek többé rendesen koncentrálni, vagy nem tudnak aludni.

fülzúgás, tinnitus, depresszió

Sokáig azt feltételezték, hogy a tinnitus oka magában a hallószervben keresendő. Ma már tisztázott, hogy a „fantom zaj” oka az, hogy az agy halló régiójának túl aktív részei folyamatosan jeleket bocsátanak ki. Ez a túlműködés általában hallásromlás eredménye, ugyanakkor nagyobb zaj (pl. egy koncerten), fertőzés, fülműtét, vagy az állkapocs és a nyak problémája is okozhat hasonló tüneteket.

Hilke Bartels, a Groningen Orvostudományi Egyetemen végzett doktori kutatása során PET (pozitronemissziós tomográfia) és fMRI (funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálat) segítségével feltérképezte az agy fülzúgáshoz kapcsolódó területeinek túlműködését. A kutató azt is kiderítette, hogy a tinnitusos betegek jelentős része lehangolt és negatívan látja a világot. Érzéseiket nem merik megosztani másokkal, ezért kevés szociális támogatásban részesülnek, ami visszahúzódóvá teszi őket.

A „D-típusú személyiségnek” is nevezett vonások a vizsgálatban résztvevő betegek kb. 25%-ára voltak jellemzőek. A kutatásból kiderül, hogy ezek a betegek szignifikánsan több pszichológiai kellemetlenséget élnek meg. Úgy tűnik, hogy a szorongás és a depresszió fokozzák a fülzúgás hatását, ezért Bartels szerint a D-típusú személyiségeknek olyan kezelésen kellene részt venniük, amely főként a szorongás és a depresszió csökkentésére koncentrál.

Ugyanakkor nem a pszichológiai megközelítés az egyetlen. 2001 és 2003 között az egyetemen kísérleti tesztelés keretében fülzúgásos betegekben az érintett agyterületeket folyamatosan stimulálták egy pulzusgenerátorral (egy pacemaker-szerű készülékkel). A kiértékelésből kiderült, hogy hatból négy betegnél szignifikánsan pozitív hosszú távú eredményt értek el, és a fülzúgás elviselhető szintre csökkent.

Szintén érdekes kezelési lehetőségnek tűnik a koponyán kívülre helyezett mágnes segítségével történő idegi stimuláció is. Ennek hatására a 24 vizsgált beteg közül 5 esetében ideiglenesen visszaszorult a tinnitus.

 


Forrás: Medipress
2008. 11. 24.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés