2017. Május 27. szombat
Az óvszerek fejlődése -  A tabletta rövid története -  Mai modern fogamzásgátlás
Méz, szóda, teknőspáncél, állatok vakbele: a furfanggal, ötletekkel megáldott ember mi mindennel kísérletezett, hogy megakadályozza a nem kívánt terhességet! Évezredekig tartó út vezetett a mai mikrotablettáig és a kutatás ma is folytatódik.

A legrégebbi fogamzásgátlásról szóló írásos emlékünk egy Kairóban talált 4000 éves papiruszon, a híres „Papyrus Kahun”-on olvasható. A fogamzás megakadályozására ajánlott egyik módszer egy nem éppen gusztusos receptúra volt: úgy gondolták, hogy a savanyú tejben feloldott krokodilürülék helyi használatával nem juthat át életképes spermium a vaginán. A szent állatként tisztelt krokodil ürülékét mitikus okokból használták fel; ez az oldat bázikus jellege miatt inkább kedvező miliőt jelentett a spermiumoknak. Egy másik, ebből a forrásból származó szöveg szerint tanácsos volt egy fél liternyi, kevés szódával összekevert mézet a vaginába juttatni; ebben az esetben a recept hatásos lehetett, mivel ragacsos mézen nem juthattak át a spermiumok, a szóda pedig zavarja a savas hüvelyflóra egyensúlyát és spermaölő hatású.

Ókori óvszer

Az óvszerek fejlődése

Az első óvszer használata is az ókori Egyiptom idejére valószínűsíthető. Az első darabokat bőrből és fémből készítették. Érdekesség, hogy a japánok kondom előállításához teknőspáncélt használtak, természeti népek pedig pálmalevelet és szalmát. 1564-ben egy Fallopia nevű orvos és tudós az egész péniszt takaró vászonzsákocskák használatáról tudósít. Ezek a kezdeti próbálkozások nem jelentettek megfelelő megoldást, csak a 16. században kezdtek el biztonságos óvszereket használni. 200 éven át halak úszóhólyagja, állatok szárított vakbele szolgált óvszerként. Az óvszert a 17. század óta - elsősorban Európa nagyvárosi bordélyaiban terjedő szifilisz elleni védekezésben is használták.

Casanováról (1725-1789) is tudjuk, hogy állati bélből készült kondomokat használt, melyeket angol lovaglókabátnak hívott, utalva ezzel az intézmény kényelmetlenségére. A 19. században már volt gumi óvszer, körülbelül 2 mm vastag gumiból készítették és oldalvarrással rendelkezett. A mai, 20. századi, 0,06 mm vékonyságú latex óvszer fejlesztése Julius Fromm nevéhez fűződik.

A tabletta rövid története

Az első fogamzásgátló tablettát 1951-ben, az U.S.A. -ban jelentették be szabadalmazásra, bevezetésére 1960-ban került sor. A hatvanas években a fogamzásgátló szedése tengeren innen és túl is még morális kérdéseket vetett fel, először csak a menstruációs ciklus zavarainak orvoslására írták fel, és kizárólag házas asszonyoknak. A hetvenes évektől minden nő szabadon választhatta a tablettát, ami hatalmas áttörést jelentett a fogamzásgátlás történetében.

Fogamzásgátló tabletta

Ma leggyakrabban alacsony hormontartalmú kombinált tablettát alkalmaznak; ez azt jelenti, hogy a tabletta csak annyi ösztrogént és gesztagént tartalmaz, amennyi a teherbe esés megakadályozásához feltétlenül szükséges. Ha az ösztrogéntartalom kevesebb, mint 50 mikrogrammot (a gramm egymilliomod része) tesz ki, akkor mikrotablettáról beszélünk. A mikrotabletta monofázisú, azaz csak gesztagént tartalmaz. A mikrotabletta nem keverendő össze a minitablettával. A mini csak gesztagént tartalmaz és nem feltétlenül azt a biztonságot nyújtja, mint a mikro.

Mai modern fogamzásgátlás

A XXI. századra a hormonok tablettán kívüli bejuttatásán kívül tapasz, implantátum, hormont tartalmazó spirál és fogamzásgátló injekció is rendelkezésre áll. Hüvelygyűrű, női óvszer, pesszárium, természetes fogamzásgátlás, ovulációs teszt tarkítják a mai fogamzásgátlás palettáját. Sőt! Kutatók olyan férfiaknak szánt hormontartalmú fogamzásgátló tabletta kifejlesztésén dolgoznak, amely nem befolyásolja a libidót és abbahagyását követően visszatér a termékenység. A férfi fogamzásgátlás kutatásának másik iránya a géntudomány területére terjed ki: amerikai és iráni kutatók felfedeztek egy olyan génvariánst, mely egy fehérjén keresztül képes a hímivarsejtek mozgásképességét befolyásolni. A legújabb kutatási területet a hormonmentes készítmények kifejlesztése jelenti.


Szerző: Tajnafői-Vida Éva

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés