2019. Október 15. kedd
Nem minden feledékenység demencia!  -  A demencia típusai  -  Alzheimer-kór
Szinte minden családban van legalább egy olyan hozzátartozó, akinek feledékenységéről, furcsa dolgairól eleinte mosolygós, majd egyre aggodalmasabb történetek keringenek. Az időskori memóriazavar nagyon gyakori, mégsem szabad az öregedés természetes velejárónak tekintve rálegyinteni. Ha felmerül annak gyanúja, hogy a jelenség túlmegy a szokványos szórakozottságon, mindenképpen ajánlatos orvoshoz fordulni, felkeresni egy neurológiai szakrendelést.

Ötven felett járva egyre gyakrabban fordul elő olyan bosszúság, hogy „itt van a nyelvemen, de sehogysem jut eszembe” egy-egy név vagy jól ismert fogalom. Az sem ritka, hogy egészen elképesztő dolgok esnek meg, például, hogy az égen-földön keresett pénztárcát a hűtőszekrényben, a kulcscsomót a szennyeskosárban találjuk meg. Ilyenkor ijedten tesszük fel a kérdést: ez még belefér a feledékenység kategóriájába, vagy már az Alzheimer-kór jele? Ha ilyen aggodalom ébred Önben is, akár önmagával, akár családtagjával kapcsolatban, érdemes böngészni egy kicsit az erre a témára specializálódott felejtek.hu internetes portálon a sokféle érdekes cikk, ismeretterjesztő anyag, teszt között. A fenti kérdésre válaszul például dr. Kerekes Éva neurológus ismerteti, hogyan azonosítják a valódi demenciát, illetve annak számos fajtája közül az Alzheimer-kórt, és mi módon különítik el azt más problémáktól. Kevesen gondolnak például arra, hogy például a depresszió is kiválthat hasonló tüneteket.

Felejtek

Nem minden feledékenység demencia!

Ha a beteg, vagy családtagja feledékenységet tapasztal, felmerül a szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja. A demencia fogalma az értelmi és gondolkodási képesség folyamatos hanyatlása, ami jelentősen megnehezíti a szokványos tevékenységeket. Ilyenkor a háttérben álló ok kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, és kezelésük is jelentősen különbözik. A demenciák pontos diagnosztizálásához neurológiai, pszichiátriai vizsgálat, koponya CT vagy MR képalkotás szükséges. A neurológiai vizsgálat része speciális tesztek elvégzése is, amelyek segítenek a demencia típusának meghatározásában. A feledékenység oka gyakran valóban demencia, máskor viszont az úgynevezett pseudodemencia igazolódik a kivizsgálás során. Ilyenkor depresszió áll a tünetek hátterében: a beteg nyomott hangulata, érdektelensége miatt nem koncentrál, nem figyel oda, ezért nem tudja visszaidézni a dolgokat. Antidepresszáns alkalmazása mellett a beteg figyelme, koncentrációja javul. A két probléma elkülönítésében segítséget jelenthet a kórelőzmény, a kórlefolyás, a klinikai kép és a betegnek a vizsgálati helyzethez való hozzáállása is. A depressziós beteg ugyanis még egyszerűbb problémák megoldása során is csak kevés erőfeszítést tesz, hangoztatja a feledékenységét, nem motivált, jellegzetes válasza a „nem tudom”, a panaszait eltúlozza, azokról részletesen beszámol, a beszédének felépítése, szerkezete egységes, a korábbiaknak megfelel. A demens beteg viszont tagadja a probléma meglétét, kimagyarázza a feledékenysége következményeit, elbagatellizálja a történteket, sőt, gyakran haraggal reagál, ha szembesítik a hiányosságával. Jellemző, hogy akár hibásan is, hiányos, rosszul felépített mondatokban, de válaszol a kérdésekre, igyekszik együttműködni. A depressziós beteg képes a tanulásra, nem felejt gyorsan, a demens viszont képtelen erre.

A depresszión kívül számos más tényező is okozhat átmeneti memóriaromlást, mint azt a felejtek.hu internetes portálon dr. Muszil Dóra összegyűjtötte. Így például a stressz, a fáradtság, a kialvatlanság, az állandó igénybevétel, a figyelem szétaprózódása is nagyon leterheli a gondolkodást, csökkenti a koncentrációt, rontja a szellemi, a gondolkodási képességeket. Vannak olyan gyógyszerek is, amelyek mellékhatásként tompaságot, koncentrációra való képtelenséget, emlékezetkiesést okoznak, ennek veszélye különösen megnő időseknél a beszűkült vesefunkciók és a kevés folyadék fogyasztása miatt (ezért mindig érdemes elolvasni a betegtájékoztatót). Jó tudni azt is, hogy az élvezeti szerek, az alkohol és a drogok mind a rövid, mind a hosszú távú memóriára károsan hatnak, a pillanatnyi emlékezetkieséstől, az évekkel később jelentkező szellemi leépülésig bármit okozhatnak.

A demencia típusai

A feledékenység, memóriaromlás tehát nem jelent rögtön Alzheimer-kórt (annak más tünetei is vannak, például viselkedésbeli változásokkal is együtt jár), de ha a gyanú felmerül, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni, hogy kezeltetni lehessen. Jó tudni, hogy még az Alzheimer-kór esetében is sokat segít a korai felismerés, hiszen az idejében észlelt folyamat lassítható, a tünetek enyhíthetőek! Ha a kivizsgálás során igazolodik a demencia, a kezelés miatt fontos a vascularis (érkárosodás miatti) és az Alzheimer-típusú demencia elkülönítése. A háziorvosokat szellemi hanyatlás miatt felkereső betegek közel felénél belgyógyászati betegség vagy kezelhető neurológiai betegség (agyérbetegség, epilepszia) okozza a tüneteket. Többféle fertőzés és szervi betegség (például időskori tüdőgyulladás, vese-, májbetegségek, agyi keringészavar) is okozhat demenciához hasonló tüneteket, lassulást, összeszedetlenséget, zavartságot. A fenti tüneti demenciák kizárása után, speciális tesztek elvégzését követően úgynevezett neurodegeneratív demencia feltételezhető, amelyeknél sejtpusztulás okozza a folyamatot.

Alzheimer-kór

A neurodegeneratív demencia leggyakoribb fajtája az Alzheimer-kór. Pontos okát nem tárták fel, annyi biztos, hogy ismert rizikófaktorai az életkor és a genetikai adottságok. A kialakulása és az előrehaladása a tünetek jelentkezése után is lassítható életmódi változásokkal: a dohányzás elhagyása, az egészséges táplálkozás, a sport, a szellemi tevékenység, az ember agyának aktívan tartása és tornáztatása sokat segíthet.

A betegség előrehaladásával más-más agyi régiókban pusztulnak a sejtek, miközben a még érintetlen agyterületek tovább működnek. Így fordulhat elő, hogy a beteg nem képes megjegyezni a közelmúlt eseményeit, de még tud keresztrejtvényt fejteni. Az Alzheimer-kór tünetei külsőleg nem láthatók a betegen, ezért a hozzátartozók csak a megváltozott viselkedést észlelik, ezért sokszor nagyon bosszantja a családot a beteg magatartása. Magyarországon negyedmillió családban van demens beteg, így nagyon sokakat érint ez a probléma. - Fontos, hogy a hozzátartozók megismerjék a betegség lényegét, hogy gyötrő bosszúság helyett igazi segítőkészséget érezzenek a beteg iránt – figyelmeztet cikkében dr. Kerekes Éva neurológus. Ebben sokat segíthet a felejtek.hu> >  portál, amelynek oldalain sok érdekeset olvashat az Alzheimer-kórról, tüneteiről, a beteg gondozásáról, a tudományos kutatások legújabb eredményeiről, az új terápiás lehetőségekről. Felveheti a kapcsolatot orvosi, jogi, társadalombiztosítási szakértőkkel, akik a felmerülő problémákban személyre szabott tanácsokat tudnak adni. Megoszthatja sorstársaival a gondjait, megismerheti más érintettek jó vagy rossz tapasztalatait.


Szerző: Kiss Éva
2019. 09. 12.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés