2018. Szeptember 21. péntek
A várandósság genetikai nyomot hagy a mellszövetek DNS-én, így azok érzékenyebbé válnak a terhességi hormonokra – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint ennek tudható be, hogy a második babánál hamarabb beindul a tejtermelés, mint az elsőnél.

Régóta ismert összefüggés, hogy akinek nem volt gondja az első gyermek szoptatásával, annak a másodikéval sem lesz. Amerikai tudósok most viszont kimutatták, mi ennek a pontos oka. A tejmirigyek ugyanis szó szerint emlékeznek a várandósságra, így a második alkalommal már könnyebben beindul a tejtermelési folyamat. Sőt, ezek a sejt szintű emléknyomok a szülőképes kor végéig megmaradnak. A várandósság idején felszabaduló ösztrogén és progeszteron olyan változásokat idéz elő a mellben, amelyek hozzájárulnak a tejtermeléshez. A sejtek szétválnak, tejcsatornák ezrei jönnek létre, s az anyatej ezeken keresztül áramolhat.

A szakemberek feltételezték, hogy a terhesség befolyásolja a tejmirigyek későbbi hormonérzékenységét is. A kísérlet során egerek mellszövetéből nyert őssejteket használtak, és sikerült megállapítaniuk, hogy a korábban vemhes állatok DNS-ében „lényegesen eltérő” genetikai nyom, azaz metil-molekula mutatkozott. Azt is felfedezték, hogy az állapotossággal kapcsolatos nyomok a korábbiak egy részét is eltörölték. Amikor a kísérleti rágcsálók terhességi hormont kaptak, szervezetük gyorsabban reagált rá, mint azon társaiké, akik még sohasem voltak vemhesek. „Olyan volt, mintha a tejmirigyek már ismernék ezeket a hormonokat, és tudnák, hogyan feleljenek rájuk” – fogalmazott Camila dos Santos, a Cold Spring Harbor Laboratory munkatársa. Az eredmények a Cell Reports című szakfolyóiratban jelentek meg.


Forrás: Medipress
2015. 05. 17.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés