Már az ókori Athénban is Ebola pusztított?

A legtöbb kutató szerint az Ebola először 1976-ban jelentkezett a Kongói Demokratikus Köztársaságban (ami akkor még Zaire volt), a legnagyobb járvány pedig 2014-ben Nyugat-Afrikában pusztított, amikor is több mint 27 000 ember fertőződött meg, és közel 11 200-an életüket is vesztették a betegségben. Nemrégiben azonban egyes rágcsálókban is beazonosították a vírus maradványait, ami a tudósokat arra a gondolatra juttatta, hogy az Ebola akár már 20 millió évvel ezelőtt is fertőzhetett. A kutatást vezető Powel Kazanjian, a Michigan Egyetem történész professzora szerint az Ebola lehetett a vétkes abban az athéni pestis néven elhíresült járványban is, amely időszámításunk előtt 430-ban kezdődött és öt éven át pusztított.

Ez az athéni betegség, amit Thuküdiész-szindrómának is neveztek, mivel a híres történetírót is utolérte, lázzal, fejfájással, ájulással, hasfájással és súlyos hányással járt együtt, akik pedig egy hétnél tovább bírták, még hasmenésen is átestek. A tünetek között ezeken kívül szerepelt a kivörösödő szem, csuklás és a szájon át történő vérzés, az idősebbek és gyengébbek esetében pedig még köhögéssel, zavarodottsággal, gennyes kiütésekkel, vagy akár a kéz és láb ujjainak elvesztésével is járhatott a kór, utóbbi az üszkösödés következménye lehetett. A legtöbb beteg 7-9 nap alatt meghalt.

Thuküdiész elbeszélése szerint az athéniak betegsége egy Egyiptomtól délre eső helyről, Etiópiából indult, aminek az ókori görögök éppen azt a területet nevezték, ahol a 20. századi Ebola-járvány is kitört. Az ókorban erről a részről sok afrikai vándorolt át Görögországba, hogy ott földművelőként vagy szolgálóként dolgozzon, és így ők lehettek az első vírushordozók. Kazanjian megjegyezte, hogy az athéni pestisnek nevezett betegség tünetei megegyeznek a mostani Ebola tüneteivel, és ahogy akkor is sok orvos volt az áldozatok között, úgy most is közel 500 egészségügyi dolgozó vesztette életét a vírus miatt. A professzor a Clinical Infectious Diseases című lapban kifejtette, hogy korábban számos betegségre vezették vissza az Athénban pusztító vírust, többek között a tífuszra, a himlőre, a kanyaróra vagy a Bubó pestisre, de ezek egyike sem hasonlít annyira az akkori kórra, mint az Ebola. Kazanjian hozzátette, hogy a mai kor embere tanulhat az ókoriak hibájából, akkor ugyanis a pánik és a rettegés is hozzájárult a fertőzés terjedéséhez, hiszen az emberek félelmükben összegyűltek egy helyre, amivel könnyebbé tették a betegség fertőzését.

Ossza meg:

Kövessen minket: